A DK vezetője a tagság dolga

Szép lassan egy hete, hogy a jutúber, úgymond, kiosztotta Gyurcsány Ferencet. De nincs egyedül. Pottyondi Edina valószínűleg csak felült arra a farvízre, amivel most, a választások után ismét divattá vált a DK alapítójával foglalkozni.

Azóta már többen, többször kifejtették, hogy a DK elnökének le kellene mondania. Olyanok is, akiknek akár a saját portálon söprés sem állna nagyon rosszul. Mint, például, Lendvai Ildikó esetén, akinek ott van a személyes politikai múltjában a marginalizálódott MSZP. Mely pártnak szintén adhatna néhány tanácsot, hogy Horn Gyula kisebb fordulatszámmal legyen kénytelen pörögni a sírban. De az sem új, hogy egy politikusnak szimpatikusabb egy másik párttal foglalkozni, mint a sajátjával. Ahogy annak idején Botka is inkább a DK vezetőjét, mint Orbánt szerette volna leváltani.

Mindamellett, természetesen, mindenkinek szíve joga, hogy személyes véleményt formáljon bárkiről, illetve bármelyik pártról. Gyurcsány Ferencről, illetve a DK-ról is. Ez a személyes véleménye aztán megjelenhet egy cikkben, illetve a személyes döntésében a választáskor. Az utóbbi egyértelműen személyes felelősség. Az előbbi, a nyilvános megjelenés már érzékenyebb kérdés. A személyes vélemény szabadsága természetesen itt is mindaddig teljes, amíg nem ütkozik más, hasonlóan szabad véleményével. A problémákat sokszor pont az okozza, hogy olykor a véleményszabadságot kizárólagosan értelmezik. Amennyiben az egyik fél szabadsága korlátlan, míg mindenki más hülye, aki nem ért azzal egyet. S amennyiben más a véleménye, azt intézze otthon, négy fal között.

Ugyanakkor tegyük fel, hogy valaki a politikai közvélemény tömeges formálásának az igényével jelenik meg a nyilvánosság előtt. Olyan esetben, amikor valaki kifejezett politikai üzenettel szerepelt tömeggyűlésen, ezt nyugodtan feltételezhetjük. Ahogy politikai pártok tagjairól is. Ilyen esetben már az nagyon kevés lehet, hogy kiáll valaki, és gyurcsányozik egy jót. Tömeget szólít meg egy hordóról. Hiteltelenné válik, ha innen jól meghirdeti a semmit, viszont ledorongol szervezetet, pártot, pártvezetőt, amihez, illetve akihez szervezetileg semmi köze. Ha a kritizált szervezettel szemben alternatívát nem kínál, és amely szereplővel szemben nem tudja, de nem is akarja megméretni magát. S így az összes kínálata X vagy Y szidása, némi ökölrázással. Viszont a felelősségi köre már nem csak a saját fenekének a törlése, hanem az általa szervezet megmozdulás valamennyi résztvevője.

A DK kapcsán szerintem továbbra is a tagság dolga megválasztani a saját vezetőjét, vezetőségét. A szavazó döntése látszik az urnánál, a tagság döntése a pártban. Viszont senkit sem tart vissza senki, hogy alapítson egy pártot, és valós, reális alternatívát felmutatva megméresse magát egy választáson. Ilyen egyszerű.

Andrew_s