2014. szeptember 1., hétfő

Fonyódligeti erőszakmargó

A nemi erőszak, a másik kiszolgáltatott helyzetével való visszaélés, és az intimitás, a személyes tér lerombolásával végrehajtott erőszak nem véletlenül kavarja fel a kedélyeket. S joggal kavarja fel a kedélyeket. Az pedig különösen joggal kavarja fel a kedélyeket, ha egy iskolai rendezvény szolgáltatja a díszletet. Mint az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának gólyatáborában is megeset.

A helyiek, a „táborlakók” a hírek szerint adekvát reakciót mutattak, és ennek következtében az alaposan gyanúsítható letartóztatásáról is gyorsan megjelentek információk. Az ELTE gólyatáborának hallatán mégis joggal kaphatjuk fel a fejünket. Még emlékezhetünk például arra a botrányra, ami a „Pistának jó lesz” szlogennel botrányosult el. Midőn az ELTE egy másik karán szexuális, illetve fekvőérték alapján osztályozták a gólyatáborba jelentkezőket, valamint talán általában is a diákokat. S talán érdemes emlékezni arra, hogy „Pista” azóta sem kényszerült szerzetesi magányba, és az ELTE, mint intézet is igen felemás reakciót mutatott. Természetesen teljesen függetlenül attól, hogy a második Orbán-kormány felsőoktatásért felelős államtitkáraként szereplő, de korábban is oktatáspolitikában exponált férfiú 2000 és 2006 között az ELTE rektora volt. Így például talán érdemes lenne feltenni azt a teoretikus kérdést, hogy mennyire tekinthette valaki egy ELTE-s gólyabál résztvevőit „szabad prédának” pusztán az említett „mellékes” előzmények hatására. Mert a szexuális megalázásban azért alighanem belejátszik az, ha az elkövető előtt vélten vagy valósan „futni hagyott” előzetes elkövetők is szerepet, illetve terepet kapnak. S nem véletlenül emlegettem szexuális megalázást. A kényszeres közösülés, illetve annak kísérlete csak egy részhalmaza annak, amit nyugodtan lehetne azzal egy kalap alá venni, ha az előfordulást és pszichikai hatást vennénk alapul.

Most pedig ennek fényében kezdhetjük el furcsa szemekkel olvasgatni az ELTE reakcióját a Fonyódligeten történtekre. Az ELTE, még szép, elhatárolódott. Habár lehetne talán feszegetni az elhatárolódás és az elítélés közti fogalmi kapcsolatot. Mert azért ugyebár van valami fogalmi distinkció a között a két reakció között, hogy „kérem szépen, mi ott sem voltunk”, illetve „száradjon be gerincig annak, aki erre képes”. De elhiszem, hogy a „Pistának jó lesz”-es gólyatábor-szervezős múltjával nehéz lehetett az ELTE reagáló-osztagának is valami olyasmivel kirukkolni, ami a politika szereplőire nézve is kellően PC-nek tűnik. Így születhetett az a szólam, miszerint: „Az ELTE gólyatáborában a szervezett programokban részt vevőket senki nem kényszerítette semmire, és ezeken bűncselekmény sem történt”. Ami első olvasatra is jól láthatóan marhaság. A gólyatábor legfontosabb szervezett programja maga a gólyatábor. Ahova szülők és barátok a szervezők iránti bizalommal küldik a csemetét, barátot, barátnőt, rokont, és ismerőst. Az ELTE szervezése ebből a szempontból megbukott. Nem feledve egy sorok közt lappangó másik kérdést is.

Ha ugyanis azt mondják, hogy a szervezett programokban részt vevőket senki nem kényszerítette semmire, akkor mi van a szervezett programon éppen nem részt vevőkkel. Azokat ezek szerint akár kényszeríthették is bármire? Akár a tábor területén is? S ebben a szervezőknek, az ELTE-nek már innen semmi felelőssége? Esetleg voltak olyan ismert, ám nem szervezett programok, amelyeken a nemi erőszak hallgatólagosan elfogadott intermezzo az ELTE nyilatkozója szerint? A nyilatkozó kedves lánya, felesége, barátnője érintettsége esetén is ezt mondta volna? A kétségeim erősek. Aztán ott van a nemi erőszak, mint olyan. Egyedül ugyebár nem megy. Ha valóban bekövetkezett, s a rendőrség szerint jelenleg zajlik a nyomozás, akkor nyilván volt elkövető is. Az milyen jogcímen keveredett oda? Milyen kapcsolatban van az ELTE-vel, illetve a szervezőkkel. Mert az első megnyilatkozások alapján az elkövetőtől kicsit hézagos az elhatárolódás. Ahogy a tábornak helyet adó kemping képviselői is igen hallgatagok az Origo szerint

Így aztán maradnak a nyitott kérdések és zárójelek. Nem éppen a bizalom építésének szolgálatában. Remélve azért, hogy a zárójeleket, és a cseppet sem T. bűnelkövetőket bezárják majdan. Beleértve azokat a közvetetten bűnös csirkefogókat is, akik a jelek szerint visszaeső erőszaktevőnek tálcán kínálták fel a táborozókat.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook