 |
| Forrás: Trust My Science |
Imane Khelif, majd most Lin Ju Ting ügye felszínre dobta a versenysport szövetségeinek a viszonyát a fenotípusos nők "Y" kromoszómájához. No meg a sportot szemlélők viszonyát ahhoz, hogy a kimutathatóan magas tesztoszteronszinttel, és ennek köszönhetően fiús izomzattal, ütőerővel, csontozattal bírók női versenyzőként vegyenek részt a versenyeken. Úgy, hogy az érintetteknek aligha a versenyekkel kapcsolatos viszgálatok szolgáltatják erről életük első adatát, mert Imane Khelif is került már kizárásra emiatt korábban.
Az, hogy mi a személyesen morális viszonyuk a saját győzelmükhöz, az nem igazán érdekel. De azok véleménye lehetne érdekes, akik szerint ez így rendben van, és üres gyűlölködésnek gondolják az "Y"-os nők kizárási gondolatát is a női versenyekről. Természetesen nem arról érdekelne a véleményük, hogy mi zajlik az illetők hálószobájában, mert az engem sem érdekel. De a doppingolásról alkotott véleményük már annál inkább.
Arról, hogy szerintük rendben lenne-e egy olyan "XX"-nő szereplése, aki szteroid-doppingokkal ér el férfias ütőerőt a ringben, futásteljesítményt a stadionban, vagy bármi mást, amivel veri a doppinggal nem élő versenytársakat? Mert az izomzatnak, alkatnak esetleg mindegy, hogy például a tesztoszteronszintről injekció, vagy genetikailag beépített adagoló gondoskodik.
Mert a női versenyeken való részvétel mellett most kiállók esetében az egyetlen következetes válasz az lenne, hogy igen, a szteroid-dopping is megengedett innentől. De valahogy nem akaródzik ilyen nyilatkozatokkal kiállniuk, ha jól látom. Vajh, miért?
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése