2017. május 26., péntek

Apróban: Németh Szilárd nőügyében

Nem, ez nem a rezsibiztos
Most, hogy a nemzet fallikus szimboleumainak egyike megmondta a tutit, szinte minden világos. Tudjuk, korábban is voltak nagy kezdeményezések. Névleg a népességnövelés tekintetében. Voltak párválasztó partik. Annak érdekében, hogy a Párt megmondhassa mindenkinek, hogy kivel. Himmler ezt másként csinálta, de változnak az idők. Nálunk olyanok a NER-lombikok felelősei, mint Kövér László, vagy Németh Szilárd. Aki, mint említettem, megmondta a tutit.

A nők hazafias kötelességből kopulálnak. Ami látszólag baromság, mert ugyebár ott vannak az olyan csökött dolgok, mint a szimpátia, meg az érzelmek. De ezekről Németh Szilárd talán semmit nem tud. Nyalni csak felfele tud, érzelme a szolgalelkűség. Értelme a pártté. Maradnak a puszta biológiai funkciók.

Egy igazán hazafi, lángoló keblű honleány igazán meglátogathatná már Németh Szilárdot. Puszta honleányi önfeláldozásból. A közösség kedvéért. Legyen Némethnek egy jó napja. Ha beválik akkor azt is tudni fogjuk, hogy a kormány nem Polip. Hanem Sárkány. Akkor minden évben ki lehetne választani azokat a szüzeket, akiket feláldoznak a nemzet és a Fidesz-vezetők oltárán. Addig sem a közéletet szexuálná ez a sok, láthatóan kielégítetlen, hálószoba-kukkoló idióta.

Andrew_s

2017. május 22., hétfő

Budapest Park és párt(os-)arc

Fotó: Lengyel Balázs / Budapest Park
A főváros újabb gumicsontjának kezd feltűnni a Budapest Park, amelyet egy legújabb hír szerint már évek óta parkolónak szemeltek ki. A történet még történik. Szkepticizmusra legfeljebb az adhat okot, ahogy a Zöldpardont megszüntették az azóta is elég kétségesen hihető „lakossági panaszok” nyomán. Kórképi korképet inkább a reakciók adhatnak egyelőre.

Az egyik reakciókör az, hogy Pál Tibor MSZP-s képviselővel az élen az az önkormányzat kívánta felszámolni, és parkolóvá alakítani a parkot, amely önkormányzat a helybeliek rekreációs lehetőségeiért, és a kerület zöldterületéért, is felelős lenne. Alig hiszem ugyanis, hogy bármelyik önkormányzatot a Nemzeti Autósok Pártja delegálta volna. Alkalmasint akár a fiataloknak tudatosan kárt okozva is pártolták volna az ötletet. Az eredeti hírszivárgások szerint. Mert most egy rádióműsorban azt hallom, hogy ők tulajdonképpen nem is, meg talán ott sem voltak, és csak úgy véletlenül. Meg különben is. Majd. Vagy majd sem. Márpedig, ha ez a mosakodás igaz, akkor a nem is a Nemzeti Autósok, hanem a Magyar Pilátusok Pártja lehetett a delegáló erő. Akik lehet, hogy ott sem voltak. S ezért csak véletlenül kerültek az önkormányzati képviselők fideszes, mszps, vagy más tetszőleges színekben a fizetési listára. Hacsak nem társadalmi munkában ülnek ott a helyiérdekű házban.

Ugyanakkor, van egy másik, a közpolitikainál talán érdekesebb vetülete is az ügynek. Az amely Majka, kétségtelenül nem túl udvarképes stílusban előadott véleménye nyomán vált láthatóvá. A parkolóvá betonozás előterjesztője mellé az őt delegáló MSZP-t is a nyelvére tűzve. Az, hogy Majkát szereti-e valaki, vagy nem szereti, az természetesen magánügy. Az is, sok szempontból magánügy, hogy a véleményével, illetve annak stílusával ki mennyire ért egyet. Valójában azt nem igazán lehet érteni, hogy az, aki képtelen egy vita tárgyára koncentráltan, a vitában érvelve „megszólalni”, az minek fröcsögi tele a világot az előítéleteivel, a „nemszeretemjeivel”. Ráadásul olyan ordenáré stílusban, amihez képest az általa lebunkózott Majka, tulajdonképpen, visszafogottan nyilatkozott meg. Ami legalább azt mutatja, hogy tetszőleges sokaságban vannak sajátosan nevelődött, igénytelen agyzakkantak. Vagy olyanok, akik felveszik ezt a szerepet, mert az internet névtelenségét összekeverik a neveletlenség kötelezőségével.

Ugyanakkor a látszólag „érdemi hozzászólók” között is vannak kevésbé érthető véleményen leledzők. Ilyenek például azok, akik szerint azért van teljesen rendben a Budapest Park parkolósítása, mert szerintük az „egy randa bekerített rész, aminek nyáron kinyítják a kapuit ha rendezvény van”. Amire nyilvánvalóan még véletlenül sem az lenne a megoldás, hogy gondozott közparkot alakítsanak ki, hanem az, hogy legyen belőle parkoló. Ami tulajdonképpen egy tuti recept lehet. Akár olyan formában is, hogy a területet, a bérleti jogok lejártát követően hagyják még elgyomosodni is. Aztán várják meg, amíg kellően elhanyagolttá válik ahhoz, hogy bármilyen képviselői mutyi keresztül vihető legyen. Pártállástól függetlenül. Elvégre a pénz, mint tudjuk akkor is pénz, ha húgyszagú. Meg mire a képviselőkhöz jut, addigra illatossá is válhat. De ez messzire vezetne.

Ami érdekesebb lenne, az az, hogy Majkának hányan rongyoltak neki azért, mert beszólt az MSZP-nek? A parkolópártiak véleménye a Liget-projekt kapcsán ugyancsak érdekes lenne. Ahogy ezen a téren érdekes lenne Pál Tibor MSZP-s képviselő véleménye is. Ahogy az is, hogy meddig lesz MSZP-s képviselő. Ha már Ujhelyi István a Facebookon azt fejtegette, hogy a ferencvárosi képviselő nem egyenlő az MSZP-vel. Ami részben igaz, de összességében nem. Ameddig ugyanis a párt képviselője, addig Ferencvárosban ő az MSZP „arca”. S addig, bármennyire tudomásul is veszem Ujhelyi véleményét, megértem azt is, ha sokan a hátuk közepét is szívesebben látnák majd arrafelé, mint a kormánypárti mutyi ellenzékoldali felhajtójának a pártját.

Andrew_s

2017. május 21., vasárnap

A Momentum esete orbanizmussal

Akcióban a bátor forradalmárok.
Forrás: Gépnarancs
A Momentum Mozgalom és az Origo kalandjából a friss hírek sem frissek. Az utolsó talán az, hogy a szerkesztőség feljelenti a Momentum tagjait. Ezzel végső soron egyfajta nyugvó pontra jutott a helyzet. Politikailag azonban korántsem. Mert a hatások a választásokig nyúlhatnak.

Az egyik ilyen hatás kétségtelenül az, hogy az akció nagyon sokat elárult a Momentum demokrácia-felfogásáról. Leginkább arról, hogy ilyen felfogásuk gyakorlatilag nincs. Ez egyébként nem új jelenség. A feltűnésük kétségtelen társadalmi igény, a nép döntési vágyának hatására volt átütő. Ugyanakkor a korántsem pártalakuláshoz, hanem egy népszavazási kezdeményezéshez adott aláírásokra is hivatkozva indokolták a pártosodást. Amely akció már jelezte, hogy a Momentum vezetőinek a moralitásról nagyjából az a felfogásuk, hogy a „célunk szentesíti az eszközeinket”. Alkalmasint visszaigazolva azokat a véleményeket, amelyek párhuzamokat véltek felfedezni a Fidesz és a Momentum, illetve a vezetőik között. Már csak azért is, mert a Fidesz pontosan ugyanezen mottó mentén működik. A szerkesztőségbe való behatolásuk ezen a történetláncon átlépte azt a morálisan vörös vonalat, ami a törvények öncélú kezelésének a határa. S amely vonal ott kellene, hogy világítson, amikor valaki olyan szerepre vállalkozik, amelybe a törvénykezés is beletartozik.

Ez egyébként akkor is igaz, ha a regnáló hatalom törvényeit csak azok átlépése árán lehet megváltoztatni. Jellemző ez a helyzet az autoriter államvezetések szélsőséges eseteire. Köztük a diktatúrákra is. Azonban, szerintem, ilyen esetben is csak azoknak az akcióknak van értelme, amelyek egyrészt közvetlenül a hatalomgyakorlás operatív intézményei ellen irányulnak, másrészt a társadalmi többség számára morálisan visszaigazoltak, illetve visszaigazolhatók. Ha az előbbi nem teljesül, akkor egy gyáva pótcselekvésről beszélhetünk. Ha az utóbbi nem teljesül, akkor egy öncélú forradalomról. Ami nem több, mint a társadalmi többséget nem szolgáló, hanem csak fel-, és kihasználó egyik hatalom lecserélése egy másik, ugyanilyen hatalomra. Ha innen nézzük a Momentum szerkesztőségi akcióját, akkor a helyzet még rosszabb.

Egy szerkesztőségi betűpiszkáló önkényes felkeresése, és számon kérése aligha tekinthető a hatalomgyakorlás operatív intézményrendszere elleni akciónak. A Momentum tagjai tehát gyakorlatilag felkeresték a szódás lovát, és nagyon csúnyán néztek rá. Elérve azt, hogy beszéljenek róluk, de leleplezve azt a döntéshelyzeti gyávaságot, amire aligha lehet a légváraknál komolyabb felépítményt alapozni. De ezen messze túlmenve, gyakorlatilag bejelentkeztek önjelölt forradalmárnak. Márpedig a valós kockázatokat rejtő döntések szülte felelősségtől irtózó, gyáva „forradalmárok” jobb, ha nem kapnak operatív hatalmat. Erre a legjobb példa maga Orbán Viktor és hatalomgyakorlása. Fekete-Győr András és társai akciója ebből a szempontból is sokkal leleplezőbb valószínűleg, mintsem azt szerették volna.

Gyakorlatilag kiírva a Momentum Mozgalmat abból a listából, amelynek tagjai a demokráciát tartják szem előtt. S nem a maguk alkotta unortodox szabályrendszerek mentén. Egyben a nyersen illiberális orbanizmus mellé egy, a Fidesz módszertanát egy pótcselekvős populizmusba oltó vonulatot is meghatározva. Talán annak érdekében, hogy a Fideszt elhagyó választóknak legyen még egy gyűjtőkosárkája. A Jobbik mellett.

Andrew_s