Conteo -- Avagy az embargó alulnézetben

Orbán Viktor, ha már elment meccset nézni, útba ejtette az EU-t is. Ahonnan azzal a győzelmi jelentéssel jött meg, hogy megnyerte a rezsicsatát. Amennyiben az embargós politika mégsem annyira embargós. Mert Magyarországra például jöhet, ami a csövön kifér. Illetve befér. Miközben egyre több kérdőjel sorakozik. Meg néhány felkiáltójel. Meg talán kettős pont, vesszőcske, és hasonlók. Az utóbbiak a nagy népi homokozóban, amit egyesek politikának, míg mások úri huncutságnak tartanak. Vagy akár huncut politikának.

Az egyik kérdőjelcsokor továbbra is az, amiről nem igazán szólnak, illetve szóltak a hírek. Tulajdonképpen a kezdetektől. Mert, például, nem igazán szóltak a hírek már kezdetben sem az energetikai pánikról. Mármint állami szinten. Mármint Nyugat-Európában sem. Ami felértékeli azt a conteo-csomagot, amiben olyan kérdések vannak, hogy vajon miről is beszélgethetett Macron Putyinnal? Akár csak telefonon. Vagy a német vezetés miben is maradhatott? Részben Putyinnal, részben Macronnal. Mert az világos, hogy égbe kiáltó technológiai fordulatokról sem szólnak a hírek. S akkor most püff! Meg bele! Meg plüss. Az embargó. Amiben a magyarok folyamatosan keresztbe csámpáztak a decibelekben mindenképpen elvhű nyugatnak.

Kis szépséghibája ennek a folyamatnak az embargó, valamint az elvhűség evolúciója. Mert felületesen nézve nagyon úgy festett a folyamat, hogy kezdetben nyugaton sem akarták annyira ezt az embargót. Itt, a Nyugat-Balkánon, meg nagyon nem. Aztán, miközben a Putyinnal annak idején szintén beszélgető Orbán Viktor láthatóan megmakacsolta magát, hirtelen kezdett erősödni az elvhűség ott Nyugat-Európában. Ám ezzel szinte párhuzamosan születtek a gesztus-ötletek arra nézve, hogy miként lehet plüss-nyuszit tenni Orbán kalapjába. A végeredményt ismerjük. Egy szellős embargó, és kommunikációs elvhűség együtt. Csak aztán ki ne derüljön olyan turpisság, hogy az ide csővezetéken továbbra is nyugodtan bebugyogó olaj, akár csak feldolgozva is, de továbbbugyog. Elvégre az olajnak ugyan van szaga, de EU-belföldön mégis csak dezodorált egy kicsit. Dezodoráltan tovabugyogva ugyanis még az is kiderülhet, hogy az engedékeny embargó mögötti fene nagy elvhűség oka éppen ez. A bugyogás. Ide be, és innen tova. Még akkor is, ha természetesen nem feledkezhetünk meg az arab világ kőolajáról sem. De arrafele inkább csak a kitermelés növelése irányába ható győzködési fázisban van a történet. A drágábbá vált olaj ugyanis jó üzlet arrafele, amit a kitermelés növelésével nem biztosan akarnak önmaguknak elrontani. De ezt majd meglátjuk.

Addig is. A helyzet Orbán győzelmi jelentését is árnyalhatja. Esetleg annyiban, hogy könnyű szívvel hagyták győzni az EU-ban, mert így elviszi a morális balhét. Miközben a kezek tisztábbak maradnak egy kicsit. Kis szépséghiba, hogy az egész magyar lakosság viszi el a balhét. Már akkor, ha van. Illetve lesz. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy egy ilyen felállásban egy monomán diktátor megbízhatóbb tárgyalópartner, mint bárki más. Otthon az van, amilyen eszmére cseréli a híveiét. Nem kell komolyan tartani attól, hogy hazatérve a képviselői csoportja esetleg keresztbe-fekszik a történetnek. Ha tehát lezajlottak esetleg némi háttérbeszélgetések, akkor Orbán erősítése is jó üzlet lehet. Amiért szintén hagyhatták a kommunikáció győzteseként távozni. De ez csak a lehetséges politikai olvasatok egyike. Aki viszont a politikában szenteket keres, az rossz anyagon van.

A lehetséges olvasatok egy másik fejezete az, hogy egy totális embargó esetén Putyin nem biztos, hogy elveszti a háborút, viszont az EU könnyedén elvesztheti a békét. Mondhatni azt is, hogy Asimov örök. Minden külön magyarázat helyett a híres Alapítvány-trilógia első kötetéből a Korelli Köztársaság történetét javasolnám átolvasni. Mert az EU könnyedén korellizálódhat. Amennyiben a tömegek esetleg úgy döntenek, hogy a háború ugyan csúnya dolog, de ha elég messze zajlik, akkor a kondícionált légterű szoba mégis kényelmesebb, mint az, amiben nyáron rárohad valakire az alsónemű, míg télen ráfagy ugyanaz. Azok a kvantumfúziós erőművek meg csak nem akarnak jönni. A szénhidrogéneket nagyban fogyasztó iparágakról még nem is beszélve. Amelyek kiesése nem csak munkanélkülieket jelent, hanem további kényelmetlenségeket is a termékek kiesésével. Bár a munkanélküliség növekedésével keletkező politikai feszültség sem lehet lebecsülendő. De az államnak biztosított bevétel-hányad sem. Nyilvánvaló, hogy Oroszország korellizálódása sem zárható ki. De Asimov mindenképpen örök. Szintén tőle tudjuk, hogy bár egy fegyver mindkét oldalra ráfogható, fabatkát sem ér az olyan fegyver, ami nem fogható senkire.

A totális embargóra visszatérve. A totális embargót, tekintettel a tranzitdíjakra, esetleg az ukrán vezetés sem annyira szeretné, mint amennyire beszél róla. De lehet, hogy nem is annyira beszél róla. Mert, nem is olyan régen, még igencsak számolni szeretett volna az Ukrajnán keresztül pumpálódott gáz okozta ebbéli folyószámla-növekménnyel. S kár lenne megfeledkezni arról is, hogy ha egy totális embargó meggyengíti az európai államok egy részét, akkor Ukrajna vezetése is kisebb eséllyel mehetne kalapozni. Bocsánat, segélyt kérni.

Zárszóként? Egyrészt csak ismételni tudnám, hogy a politikában keresni az önzetlen szenteket lehet, hogy meddőbb vállalkozás, mint az örökmozgó-projekt beindítása. Másrészt nyugodtan lehet Putyin-bérencezni. Mert igaznak ugyan nem igaz, de biztos sokak kognitív disszonanciáját csökkentheti. Ebben viszont az járjon elől a jó példával, aki előbb, az energetikai szolidaritás jegyében, kikapcsolja a netet, aztán a számítógépét, nem gyújtja fel a lámpát, és a legrekkenőbb hőségben sem fogja betenni a lábát egy légkondicionált üzlethelyiségbe, de annak még az előterébe sem. Viszont haragosan megszakít minden kapcsolatot azzal, aki lámpát gyújt, netet használ, és hűtött üdítőt szürcsölve szemléli a hőségben szédelgő, melegben kissé szagossá vált húst majszoló, de nagyon elvhű, embertársait.

Akik között inkább keresnék szenteket, azok továbbra is inkább az áldozatok köre, mint az országok politikai, vagy akár katonai vezetése.

Andrew_s