 |
Csisztu Zsuzsa, immár sport-újságíróként, üzent a MSÚSZ-döntést kritizálóknak. Címe "A sértődés joga", és az egyetlen pozitívuma talán, hogy megadja ezt a jogot. Csak leszarja. De nem is ez a gond, hiszen ez meg az ő véleményalkotási jogában áll. A gond inkább az, hogy úgy próbált ráülni a fordított bilire, hogy az a feje felett volt. Schmitt Pál kitüntetésén ugyanis nincs mit megsértődni. Társadalmi gyalogként semmiképpen.
Mert miért kellene megsértődni? Nem kell. Tény, hogy a nemzeti indigó belebukott a plágium-botrányba. Ahogy tény az is, hogy visszavonták a doktoriját, igazolták a plágiumot, és ezzel papírt adtak arról, hogy az egykori vivócsapat tartalékos keretembere morálisan a tartalékpadról is a takonnyal, szotyiköpedékkel borított padlóra került. Ezen nem nekem kellene megsértődni, hanem a kitüntetés ellen kellene az egész szak-újságírói, illetve sportolói körnek tiltakozni.
De mintha ez Csisztunak sem sikerült volna.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése