2017. december 3., vasárnap

Szájer leleplezte a Fidesz-diktatúrát

Fotó: Az Európai Néppárt Képviselőcsoportja
Szájer József egy darabig még bírta, hogy a Fidesz kapcsán ne róla szóljanak a hírek. Az utóbbi néhány napban publikussá vált megnyilatkozásai alapján lehet, hogy már nem bírta tovább. Első körön a menekülteket sorolta be a zombik, illetve a holtak seregébe. Hogy aztán hirtelen kitörjön rajta az őszinteség.

Az, amely a Magyar Idők című orgánumban kereteiben megjelent írásában artikulálódott. Alapvetően az az írás is a menekültek, illetve Európa viszonyának húrjain pengeti a dallamot. A Fidesz feltétlen híveinek ennyi valószínűleg elég is. Holott Szájer dolgozata a kormánypártok környékén szinte kivételes őszinteséggel szól néhány olyan dologról, amiről a maszatolás szokott inkább megjelenni. Ilyen például az általános demokráciakép megközelítése. Amellyel kapcsolatban „természetesen” a Fidesz az ősdemokraták képében szeret megjelenni. Különösen akkor, ha felmerül: Orbán alapvetően egy komplexusos, péniszirigy diktátor lázálmát látszik megvalósítani. Olyan irányítástechnikai és államigazgatási eszköztárral, amelyet megszokott, illetve amelyhez a kádárizmusban szocializálódott.

Formálisan Szájer szintén a Fideszt helyezi a demokraták serpenyőjében. Kinevezve minden ellenzékit olyannak, aki fél a demokráciától. Azaz demofób. A meghatározással kapcsolatban pedig Roger Scruton angol konzervatív filozófusra hivatkozik, amelyről óhatatlanul az a kóklerséget sejtető kiszólásgyűjtemény juthat eszünkbe, amely úgy kezdődik, hogy „már angol tudósok is igazolták”. Ami kicsit olyan, mint a „már az ókori görögök is”. Akikre különben jellemző volt, hogy a demokráciát a szabad, gyakorlatilag középkorú, a középrétegbe tartozó férfiak demokráciájaként képzelték el. Azonban térjünk vissza Szájer írására. Azt írja, hogy „a modern demofób fél a néptől”. Mert „úgy gondolja, hogy a sokaság, mivel vele ellentétben nem képes a széles összefüggéseket átlátni, nem igazán alkalmas a kormányzásra”. A megválasztott vezetők pedig azért alkalmatlanok, mert „a tömeg kegyeinek a kiszolgálására törekszenek”. Amellett a „többség zsarnoksága rendre elnyomja a kisebbségeket, korlátozza az egyén jogait, intoleráns et cetera, bizonyos helyzetekben ezért korlátozni kell”.

Ebből aztán az is következhet, amit a kacsa-hasonlattal írhatnánk le. Amennyiben akkor, ha egy madár a vízben úgy úszik, mint egy kacsa, úgy hápog, mint egy kacsa és úgy is néz ki, mint egy kacsa, akkor az kacsa. Lehet persze esetleg robotkacsa, amennyiben más irányítja, de azért alapvetően kacsa. Így aztán Szájer kivételes pontossággal festette le a Fideszt, mint a demokráciától hidegrázást kapó politikai szerveződést. Az, hogy fél a néptől az teljesen nyilvánvaló. Elég arra gondolni, hogy Orbán az évértékelőit milyen válogatott közönség előtt meri csak megtartani. De azt is érdemes mérlegelni, hogy mennyivel jobban preferálják a pontos eredményekkel demonstrálható népszavazás helyett megtartott, alig kontrollálható eredményeket szolgáltató „konzultációkat”. Valószínűleg abból kiindulva, hogy Orbánnak a hangok is megmondták már azt, hogy mit akar az istenadta nép. Az, amelynek kegyét keresve igencsak demagóg, valóságot csak nyomokban tartalmazó szövegeket képes elereszteni.

Pont az Eu-ellenesség és a migránsozás erre a legjobb példa. Az előbbi pénze nélkül a magyar gazdaság teljesítőképessége erősen kétségesen lenne olyan, ami a stadionépítési lázat komoly éhínség nélkül megvalósíthatóvá tenné. De ha igen, akkor is tény, hogy elég sok pénzt markol fel az ország, és a korruptokrácia. A migránsozás meg megy ugyan ezerrel, de a hírekben nem igazán hangsúlyozzák a kormányközeli pénzt hozó letelepedési kötvény-biznisz hatását. Ami alapján az a „gonosz migráns”, akinek nincs elég pénze. Aki megfizeti, az megbecsült vállalkozó. Orbán szerint. Aki a többségelnyomása ellen legutóbb olyan választási törvénnyel védte mega  saját kisebbségi kormányzását, ami lehetővé tette, hogy a választásra jogosultak kevesebb mint fele juttathassa erős parlamenti többséghez. Emlékeztetve arra, mint amikor egy párt kongresszusának többsége úgy kiáltotta ki magát többséginek, hogy a valós többséget kirekesztette. De ezen a hasonlóságon tényleg kár lenne csodálkozni. Orbán a bolsevik rendszerben szocializálódott, azt ismeri. Már korábban sem a rendszerrel, csak a vezető személyével volt gondja. Ahogy a többi ma bő nyállal komcsizó között is többen lehetnek, akik nem panaszkodhatnak az egykori MSZMP-hez fűződő kapcsolatok hiányáról.


Amikor Szájer kiemeli a nemzeti konzultációkat, mint a Fidesz demokráciaképének jellemzőjét, akkor tehát nem tesz mást, mint azt, hogy külön hangsúlyt helyez a figyelmeztetésre: a Fidesz alapvetően fél a demokráciától, és olyan példaképek nyomdokain halad, mint a bolsevik Szovjetunió és a hitleri Németország. Mely őszinteséghez nyugodtan gratulálhatunk.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Comments on Facebook