Gyors-Tisza-Leltár

Mint annyiszor, most is a szociálisnak nevezett média az, ami felvetette azt a gondolatot, hogy a várható-e vajon valamiféle kiegyezés a társadalomban. Magyar Péterrel, ha már. Ehhez azért érdemes lehet egy gyors leltárt felvenni arról, amit nagyjából tudhatunk. Felvállalva, hogy erősek a fenntartásaim, és a blog akár a szubjektív vélemények terepe is lehet. Noha vannak olyan „véletlen” egybeesések, amelyek még ez utóbbit, vagy akár a cáfolhatóságot is befolyásolják.

Magyar Péter feltűnéséről a politikai porondon tudhatjuk, hogy gyakorlatilag egybeesett Varga Judit lemondásával, vagy lemondatásával. Előtte annyit lehetett róla tudni, hogy a NER kötelékének elég biztos láncszeme, és korántsem a rendszer ellenzőjeként, illetve megtiprott áldozataként ismerhettük a nevét. Bár inkább sehogy sem ismerhettük a nevét.

Ugyanakkor kétségtelenül hatékony populistaként jelent meg, és jó érzékkel lovagolta meg a pillanatnyi közhangulatot éppen úgy, ahogy a politika gyenge társadalmi beágyazottságát is. Képes volt olyan tematizálást kialakítani, ami kihívást jelentett a korábbi politikai szereplőknek. Oldalfüggetlenül, és a Fidesz gépezetét is beleértve. Mely több esetben akár törvényjavaslatokkal is utánalépett Magyar Péter szólamainak. Aminek az egyik olvasata az, hogy defenzivába kényszerülve kullog utána a Fidesz. De lehet egy olyan olvasat is, hogy Magyar Péter előteszteli a közhangulatot a Fidesznek. Ami feltételez egyfajta háttéralkukat is Magyar Péter, illetve a korábbi kenyéradói között.

S bár, ezek a háttéralku-gyanúk folyamatosan felmerülnek, de egyelőre nem tényszerűen igazoltak. Annak ellenére sem, hogy a Magyar Péter háttereként megalapított Tisza-párt politikailag nem igazán karcolt mélyet a Fidesz törekvéseibe. Inkább közelebb, mint távolabb áll a kormánypárt fősodor-vonalához képest. Ami azt is lehetővé teszi, hogy erős lelki törés nélkül csatlakozhassanak mindazok a korábbi Fidesz-szimpatizánsok, akiknek nem az elvekkel, hanem a kialakult vezetőkkel vannak problémái. Miközben Magyar Péter azoknak is biztosítja az ügyeletes alfa-szereplőt, akik bárhonnan is érkezzenek, de alapvetően egy vezért akarnak követni. Aki úgy ígér megoldást a bajaikra, az Orbán Viktor képviselte problémáikra, hogy ehhez nem kéri a cselekvésüket, csak a hitüket és bizalmukat. Ami egyébként ismerős megoldás. Szinte az összes, történelemből ismert populista vezér hasonló megoldásokkal szokott élni. Orbán Viktor is, ha még emlékszünk az első békemenetelősdik korszakára.

Ugyanakkor kétségtelen, hogy Magyar Péter igencsak szétverte a korábbi ellenzéket. Amely szétverési lehetőségért az egyes pártok igencsak megdolgoztak. Mert kár lenne elfeledni azokat a választásokat, amelyek előjátékai során azt a gondolatot sem lehetett mindig kizárni, hogy szándékosan rombolják a nyerési lehetőségeiket. Az azonban kétségtelen, hogy Magyar Péter azonnal kizárt minden együttműködési lehetőséget. Egy füst alatt anélkül gyalulta le a maradékot, hogy szakpolitikai, vagy akár érdemi politikai alternatívát nyújtott volna. Ami, lássuk be, nehéz is lett volna úgy, hogy alapvetően egy olyan személyközpontú pártot szervezett, amelyik még a képviselőjelöltjeit is egy álláspályázattal analóg módon fogdossa össze.

Így Magyar Péter valóban egy újfideszes jó király lehet. Ismerve a jelenlegi rendszert, ezt követően csak az a kérdés, hogy képes-e leváltani Orbánt? Illetve az, hogy egy váltás esetén mire lehet számítani? Ha figyelembe vesszük Orbán Viktor rendeleti lehetőségeit, akkor egy választás kiírása is kérdésessé válhat. De, tegyük fel, hogy megtörténnek a választások. Az sem kizárt, hogy ezen a Tisza számos listás helyet szerez, és akár több egyénit is a pályáztatott képviselőivel. Ebben az esetben kérdés maradhat a hatalom átadása, átvétele. Ha ez is megtörténik, akkor lehet csak igazán kérdéses a hogyan tovább?

Az egyik lehetőség a pók cseréje a hatalmi pókhálóban. Ez akkor léphet életbe, ha a Tisza kétharmadot szerez. Ami leginkább akkor lehet lehetséges, ha a Fidesz is úgy akarja. De még egy sima győzelemhez sem kizárt a háttérmegállapodások rendszere. Azonban tételezzük fel, hogy anélkül is lehetséges. Ebben az esetben, éppen a markáns politikai nézetkülönbségek hiánya, illetve a „ki-tud-másról-és-mit” kérdéseinek kapcsán egy Tisza-Fidesz koalíció lehetősége is felmerülhet. Akár hallgatólagosan is.

Ez retorikailag eladható lehet azzal, hogy a Mihazánk képviselte szélsőjobb előretörése egy jobboldali összefogással gátolható legbiztosabban. Orbán egy háttéralkuval lemondhat a miniszterelnökségről, amitől nem okvetlenül szegényedik el jobban. Mert a vagyon jó része nem az ő nevén fut, és a politikai hatalmat már amúgy is gazdasági befolyássá konvertálták. Ugyanakkor Orbán lemondatása egyszerre szolgálhatja a Fidesz ráncfelvarrását a koalícióhoz, és az Orbán személyével meg nem békültek leszerelését. A strómanokkal is meg lehet egyezni majd valószínűleg, hogy a nevükön levő vagyon jó részéről nem is tudtak, illetve jóhiszeműen fogadták el, és legalább a tőkét visszafizetik.

A szavazók meg elfogadhatják, hogy megint sikerült valakinek felmászni a hátukon a hatalomba. Mert nem igazán valószínű a csalódott, ám tervszerűen megosztott, milliók utcai felvonulása.

Andrew_s

Hivalkodó, álszent polcelebek

Olvasom, hallom, hogy Magyar Péter videózott látványosságként kezeli, amint nem engedik, hogy jótékonykodjon, adományozzon. Hallom, amint elhangzanak azok a dedós beszólások tőle, hogy akkor bezzeg a Fideszt képviselők miért mehetnek adományozni. Ám azok sem jobbak. Nagy hanggal, nagy garral szállnak be a mozizós, képriportos adományozásba. Két cári trojka. Illetve egy cári, és egy önjelölt kontracári trojka, amint siklanak a porcukron, és kopeket szórnak a nép közé.

Egy csapatból indulók, egyféle normával, egyféle szocializációval, ugyanazokkal az eszközökkel. Hivalkodó képmutatók, álszent néphülyítők.

Mert mit mond erről a sokat hivatkozott tanítás? Máté (6) szerint például: "
1. Vigyázzatok, hogy alamizsnátokat ne osztogassátok az emberek előtt, hogy lássanak titeket; mert különben nem lesz jutalmatok a ti mennyei Atyátoknál.
2. Azért mikor alamizsnát osztogatsz, ne kürtöltess magad előtt, a hogy a képmutatók tesznek a zsinagógákban és az utczákon, hogy az emberektől dícséretet nyerjenek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat.
3. Te pedig a mikor alamizsnát osztogatsz, ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik a te jobb kezed;
4. Hogy a te alamizsnád titkon legyen; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván.
"

De álhumanisták is, mert idézzük Pál apostolt (1 kor 13 4):
"4. A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel."

Andrew_s

Demagógisztáni napló - Magyarpéterizmus nerileg

Forrás: Flickr.com / Chris Bainbridge

Érdekes dolog a "Magyar Péter"-jelenség? Érdekes. De Magyar Péter az érdekes? Nem. Szerintem az a tömegpszichózis az érdekesebb, ami a felszínen tartja. Mert vegyük azt a hasonlatot, amit sokszor emlegetnek. Miszerint a NER alapvetően maffia-szerűen működik. Ezt az orbanizmust tagadók is sokszor, és előszeretettel emlegetik. A maffia azonban nem arról híres, hogy "elenged" embereket.

Akkor hogy is van az, hogy rendre a Fideszből érkezett NER-katonákban keresik a nertelenítés bölcseinek kavicsait?

Kedves magyarpéterista hitharcosok, és messiásvárók? Akkor Magyar Bálintnak van igaza, miszerint a NER egy maffiaszerű konglomerátum? S mert a maffia nem ereszt, Magyar Péter egy feladatot ebben ellátó szereplő? Vagy Magyar Bálint téved, és a NER a világok legjobbikához vezető demokratikus jogállam?

Andrew_s

Politika a társadalmi semmi ágán

Forrás: DeviantArt

Magyar Péterről az utóbbi időben egyre többször jut eszembe Figaro. Nem azért mert annyira jól borotvál. Ám róla is elmondhatjuk, hogy Magyar Péter itt, Magyar Péter ott. De legalább nem énekel. Egyelőre. Pedig az is elég feltűnő lenne. Majdnem annyira, mint a nagy bemondások, és megmondások. Noha, talán, hatékonyságban sem maradna el.

Természtesen nem vitatom, hogy gyermekvédelmi intézetek kapujában ácsorogva lehet valaki nagyon fotogén. Különösen ajándékcsomagokkal. Azt sem vitatom, hogy az egész oktatási rendszer, és benne a gyermekvédelmi rendszer is sokban szorulna javításra. Így sokban javítana a nagy látogatások hitelességén, ha Magyar Péter az EP-képviselői igazolványán kívül mást is előadna. Akár a saját képesítését a gyermek- és ifjúságvédelmi szakpedagógia tárgyköréből. Ami azért kicsit több egy jól fotózható csomagnál.

De legyünk sokkal megengedőbbek, és tekintsük meg Magyar Péter oktatáspolitikai programját általában. A hírek nem arról szólnak, hogy akár személyében, akár a pártja általában előállt volna ilyesmivel. Lehet, hogy mások sem. Ám Magyar Péter remélhetőleg azzal szeretne meggyőzni embereket, hogy ő sokkal jobb, és nem csak hangosabb alternatívát képvisel. Noha egyelőre leginkább csak azt képviseli ő is, meg a közösségi fórumokon megnyilatkozó hitharcosai is, hogy rá _kell_ szavazni. Majd jön a klisé, hogy aki nem rá, az a Fideszre. Ami baromság. Akkor is baromság volt, amikor MZP mellett agitáltak ugyanezzel.

Ez a fajta érvelés, nem csak nem igaz, de maga az antidemokratizmus. Ugyanis elvonja a szabad döntés, valamint a vélemények vitában, meggyőzés általi megváltoztatásának a jogát. Igaz, tág teret ad a populista hatökrészeteknek is. Mert nem kell egy program mellett érvelni, illetve program nélkül is működik. Ám az, aki bedől ennek, az valójában csak a vezéreket akarja váltani. Esetleg akaratlanul is ezt a vezérváltást szolgálja.

De nem csak a programok hiányoznak, hanem hiányzik egy nagyon komoly társadalmi ajánlat is. Ehhez térjünk vissza a közösségi fórumokhoz. Mi minden is olvasható itt? A Fideszre szavazók birkák, hülyék, alanyi agyalágyultak, illetve szemét állatok, amiért hatalomban tartják Orbánt. Tekintsünk el attól, hogy azok, akik korábban a Fideszre szavaztak, azok hirtelen köddé válnak, és eltűnnek.

Számukra mi a társadalmi ajánlat? Az, hogy alázkodjanak meg, szórjanak hamut a fejükre, majd menjenek le kutyába? Baromi biztató. Majd utána B-listázás, és kitelepítés? Netán egy megalázó kegygyakorlat? Az ellenzék részéről általában semmi. Magyar Pétertől sem, mert jelenleg a saját nárcizmusával van elfoglalva. Valamint annak hangoztatásával, hogy hányan keresték meg őt a Fideszből. Talán, mint régi ismerőst. A Fideszből. Ám a többiek is emberből vannak, akiknek másnap is ki kell, hogy nyisson az ország. S akik, mert ilyen ajánlat nincs, nem kis részben a biztos rosszat is inkább megszavazza, mint a decibelhősöket.

Aztán van közel egymillió ember, aki a NER-oligarchia cégeinél kapott fizetésből él. Mert ott dolgozik, vagy egy ott dolgozó családtagja. Számukra megélhetési kérdés a fizetés. Számukra mi az ajánlat? Csődeljárás? Erőszakos államosítás? Neten kastingolt hülyegyerekek hatalmaskodása? Céges B-lista? Valójában számukra sincs társadalmi ajánlat. Különösen, hogy a cégek sorsát illetően jelenleg sem a hogyan, sem a másnap nem tisztázott, nem kommunikált. Csak az ökölrázás, hogy vissza kell venni, mert visszavesszük, amit szerintünk vissza kell venni. Ez azonban, leginkább, a na bumm, és akkor mi van tipikus esete.

S akkor a napi megélhetés szintjén is csapdában levőkről nem is szóltunk. Nem mintha a lózungoknál komolyabb „szólások” túlburjánoznának a Tisza körül. Ugyanakkor ez az a sokaság, ami akár simán hatalomban fogja tartani a Fideszt. Mert az összes vadmarha a saját nagyságával, és a saját tortaszeletének a morzsáival van elfoglalva. Meg a másikéval. Holott a társadalomban emberek élnek. Nem csak politikusok.

Az idő meg fogy. Úgy, hogy a szakpolitikai programalkotásból egyelőre a pofázás hallatszik, az érvek helyett a bikacsök-szemlélet dívik, a programot majdan képviselni szándékozókat pedig még válogatja az önfelkent messiás. Határozottan rohanva fogy az idő.

Andrew_s

Rendeletileg fedezett hekkerek és széljobberek

Duró Dóra megnyilatkozott. A Zeneakadémia tiltott. A hackerek is léptek. A kormány maradt. A Zenekakadémia vezetése is. A sorrend nem egészen ez volt, mert a Védelmi Beszerzési Ügynökség zsarolása robbant kicsit előbb a médiában.

Annak kapcsán, hogy kiderült az a zsarolás, aminek a tárgya egy ötmillió dolláros követelés az egyik oldalon, illetve a Védelmi Beszerzési Ügynökség adatainak a publikálása a másik oldalon. Miután egy zsarolóvírussal sikerrel hatoltak be az utóbbi szervereire, lementettek adatokat, és titkosították az ott levőket.

Amely zsarolás, illetve szerverfeltörés nem a kormányzati oldalról látszott elindulni a publicitás szárnyán. A kormányoldalon inkább a kussolva sunnyogást választották a probléma kezelésére. Majd azt a szájtépési irányt gondolták célravezetőnek, hogy „nincs itt kérem semmi látnivaló”. Pampogva arról, hogy nem voltak védett adatok, és éppen csak azt nem mondták, hogy direkt használt a precedens értékű szerverfeltörés a kormánynak.

Holott a feltörés ténye, és a biztonsági mentések, illetve magának a honvédségi rendszerbiztonságnak a kérdése akkor is felvetné a felelősségi kérdést, ha tényleg semmi más nem történik, mint az informatikai behatolás. Ám nem vált igazán közhírré sem az érintett ügynökség teljes vezetésének a lemondása, sem a felelős miniszter azonnali lemondása. A kormánytagokért egyszemélyben felelős miniszterelnök felelősségi kérdése meg szóba se nagyon látszott kerülni.

Noha az éppen meghosszabbított rendeleti kormányzás következtében az ajtónálló cipőjének a fényességéért is Orbán Viktor nagyfényességű diktátor a személyesen felelős ügyvivő. Alkalmasint azért is, hogy a szélsőjobbos térnyerésnek hol van a határa.

De Orbán rendszerében láthatóan nincs határa. Amire példa az, hogy a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét. Elismerve ezzel két tényt. Az egyik az, hogy a szélsőjobboldali könyvdaráló Dúró Dóra, és pártja befolyási övezetének ismeri el a kulturális életet. A másik, és a súlyosabb, az a vélelem, hogy a rendőrség alkalmatlan a biztonság garantálására. Ami kinyitná a belügyekért felelős miniszter felelősségét is. Akár a szélsőjobboldal hallgatólagos támogatásának a kérdésében is.

De a miniszterek és a kormány is marad. Mert a társdalmi többség pont így szereti ezekl szerint.

Azonban az egyelőre látszik, hogy ezek a kérdések elviszik a show-t Magyar Péter farkászata elől. Mely szintén elviszi a kérdések súlypontját Magyar Péter programhiányáról.

Andrew_s

Megjegyzés - 2024. 11. 11. - Magyar Péter favágástana

Forrás: TreeServices

Magyar Péter azt mondja, hogy őt csúnyán lehallgatják. Valamint művileg összerakott hangfelvételeket gyártanak róla.

Majd hivatkozik egy zajos hangfelvételre bizonyítékként azt követően, hogy ő felvette a felesége mondandóját.

Péter, Péter! Egy régi nóta szerint se vágj ki minden fát. Legalább magad alatt ne.

Andrew_s

A választási fórum-helikoptereknek (is)

Trump megnyerte a választást az USA-ban. Ez van. A hazai reakciók azonban tanulságosak. Nem is feltétlenül azok, amiket Orbán Viktor hitharcosai produkálnak. Azonban azok a reakciók már igen, amelyek aszerint minősítik az USA választóit, hogy miként viszonyulnak a magyar miniszterelnökhöz. Mert megjelennek ugyanazok a címkék, amelyek a hazai választások után is dőltek egyes ellenzéki körökből. Anélkül, hogy bármit is különösebben mérlegeljenek. Legyen szó akár a legegyszerűbb attitűd-rendszerekről.

De leginkább arról feledkezve meg, hogy az USA lakosságának a szavazói így döntöttek. Magasról szarva a magyar közvélemény szimpátia-viszonyaira. Így hiába szimpatikus valakinek Kamala Harris, attól még nem ő nyert. S ettől az USA lakossága nem idióta, nem hülye, nem birka, és nem is okvetlenül fasisztább, mint egy héttel korábban. Ugyanakkor erősen kérdéses, hogy akkor, ha Harris nyer, akkor mennyivel lett volna nagyobb mozgástere, mint Trumpnak. Az erőforrás-világválság ugyanis adott. A háborús tűzfészkek szintén. A két kategória ráadásul nem is feltétlenül független egymástól. Miközben az USA a világgazdaságban egyelőre lejtőre került. Ezzel a helyzettel az USA vezetésének akkor is kell kezdeni valamit, ha a fejére áll. Legfeljebb Harris kicsit több mézzel nyomta volna le a többiek torkán.

Miközben nem jeleskedett azzal, hogy állást foglalt volna abban a kérdésben, hogy mi a fenét is akar kezdeni valójában. Szemben Trumppal, aki eljátszotta az elefántot a porcelánboltban, és megszólította azokat is, akik nem eltartott kisujjal törlik ki a feneküket, és nem glasszékesztyűben fogják meg a lábközi férfiasságot. Ettől Trump nem lett kevésbé bunkó, nem lett kevésbé hatalomvágyó, és nem is lett demokratább. Ám azt üzente, hogy "látom a világtendenciákat, és cselekedni is hajlandó vagyok". Hogy tud-e majd, az egy másik kérdés.

Amúgy az említett nemzetközi helyzet fokozódása egyáltalán nem volt titkosítva. Úgy nagy vonalakban. Az, hogy az említett glasszékesztyűs széplelkek, az elefántcsont-tornyukban édelegve, illetve szelektív vaksággal nem akarta észrevenni, az egy más dolog. A korántsem széplelkű Orbán, illetve csapata azonban számolt ezzel a tendenciával, és azzal, hogy Trump képes, illetve hajlandó is meglovagolni. Ettől Orbán személyisége sem változott. Pont olyan kleptoligarchikus hatalommániás figura maradt, mint volt korábban. Nem kell szeretni. De azt hinni elég ostobaság lenne, hogy a hívei számára nem fogja eljátszani a mesterpolitikust. Különösen, mert a saját retorikájuknak felülő uniós szószólók is kénytelenek lettek hátrébb lépni vele szemben.

Mert ugyebár nem a politikai karantén legjellemzőbb tulajdonsága, hogy fű-fa-virág megjelent Budapesten. Akár hallgatólagosan is, de elismerve, hogy Orbán beszélő viszonyban van Trumppal. Feladva a labdát, hogy Orbán Viktor eljátssza a közvetítő szerepét az EU, illetve a Trump-adminisztráció között. A híveinek mindenképpen, de valsózínűleg nem csak nekik.

Ez van. Ezt sem kell szeretni. De az biztos, hogy erre nem az a legjobb válasz, hogy mindenki idióta, aki Trumpra szavazott, és mindenki birka, aki Orbánra. Már csak azért sem a legjobb válasz, mert nem igaz. Akárhány személyes motiváció lehet mögötte. Még szavazónként is. De azért sem, mert felégeti a párbeszéd hídját. Ez pedig nehezíti a meggyőzést. Ami csak a pufajkás köztársaságiaknál azonos a legyőzéssel.

Hogy mi várható? A fene se tudja. Majd kiderül. De az a személyes vélelmem, hogy Trump számos szólama ugyanúgy fel fog puhulni, ahogy arra már számos más kampány-radikális esetében megfigyelhető volt a világban. Azonban addig, amíg kiderül, talán a mások választását a saját minden-tudásuk magasából lenézőknek sem ártana leszállni a saját helikopterségük foteljéből.

Andrew_s

Magyar Péter az újfideszes jó király

Sokszor hallom, hogy meg akarják fejteni a „Magyar Péter-jelenséget”. Minek? Nem tudom. Egyrészt azért sem, mert szerintem egy messiásvárásra szocializált társadalomban egyszerű a jelenség, mint a faék. Másrészt, meg nem a jelenséget kellene fejtegetni, hanem a kialakult helyzetet. Ha már. Az viszont eléggé újfideszes. De nézzük csak.

Magyar Péter sokáig igen keveset szerepelt a politikában. Tegye fel a kezét az, aki sokkal többet tudott róla, mint azt, hogy az igazságügyi miniszter férje. Gyanítom, hogy sokan azt sem. Békésen ült a munkahelyén, és olykor aláírt néhány szerződést. Azt, hogy ezek egy része túlárazott volt, azt sem tőle tudjuk. Holott közszereplésének indulásakor kezdhette volna akár ezzel is. Valami olyasmivel, hogy „Tisztelt hölgyeim, uraim! Eddig ott ültem, és parancsra ezt, meg ezt tettem, miközben megvezettek!” Nyilván egy ilyen gesztus egy kicsit gerincesebb lett volna, mint elsunnyogni addig, míg ki nem derül.

Utána rögtön jött a szöveg, hogy őt megtévesztették. Kedves Péter! Hány milliós fizetésért tévesztettek meg? Netán elküldted legalább az egy éves megtévesztési díjadat jótékony célra? Iványiék biztos tudtak volna vele mit kezdeni. Ugye megtetted, és csak a szerénységed tiltja, hogy ezt nagydobra verd? Aztán mesélhetnél arról az ominózus hangfelvételről is!

Azt gondolod, hogy majd elsepergeti a decibeljeid-, illetve a hitharcosaid hulláma? Lehet. De előtte mesélj róla valamit! Úgy történt, hogy a feleséged mesélni kezdett a munkahelyi gondjairól? Aztán megállítottad azzal, hogy „Jucus, innentől felveszem, ha nem haragszol”, és bekapcsoltad a mikrofont? Nekem ez így nem tűnik életszerűnek. Ez esetben azonban rendszeres sportot űztél abból, hogy a házasságod hangjait felvetted? A híveidnél a családi hangfelvételgyűjtés elvárás, és vamzerképzőt üzemeltetsz, vagy csak nálad szokás a digitális kukkolás? Mert az, hogy ettől gerinctelen szar alaknak tartalak, az nyilván magánvélemény. Ám aligha túl etikus viselkedés szerintem.

De persze ez ne izgassa a híveket, illetve Magyar Péternek a közösségi médiában is feltünedező hitharcosait. Nekik ez nem tétel. Nekik az újvezér így is. Esetleg csak így jó. Nekik mindegy az is, ha nem mond semmit. Érdekes kérdés lenne persze tudni, hogy a közösségi médiában feltünedező, olykor bunkó, olykor személyeskedő, olykor „csak” másokat címkéző, lenéző szektások ezt önerőből, vagy napidíjért produkálják? Bár, tulajdonképpen mindegy. Elvégre Orbánnak is spontán szerveztek imaláncot, vagy mit annak idején. A hordóról igét hirdetőknek spontán is lehet követő tábora.

Jelenleg azonban, magánvéleményként, adott egy vezér, akinek a politikai megtévesztődése a Fideszben, illetve az ebből való eszmélése, akkor kezdődött, amikor a felesége megszűnt miniszternek lenni. Így megszűnt az a védelem, amit egy miniszterként működő feleség biztosítani tudhatott. Ugyanakkor némi vajjal a füle mögött azt az előre-menekülést választotta, hogy felcsapott politikusnak. Ezzel minden számonkérést, lebukást eladhat, mint a politikai üldözött kacsameséje. Kihasználva a társadalmi csodavárást bemászott egy jól fizető EP-parlamenti állásba, ami akkor is kitart még, ha a 2026-os választásra elolvad a varázsa, mint a viasz a kazánban. Eközben igyekszik semmi olyat nem mondani, ami személyén számon kérhető program lenne, vagy ami súlyosan károsítaná a Fidesz rendszerét. Nem Orbán Viktort, nem a hatalmi oligarchákat, hanem a rendszert.

Nem ráncfelvarrásilag, hanem lényegében. Cseppet sem oszlatva el a gyanút, hogy Magyar Péter valójában egy újfideszes agitátor. Akár egy, a viselt dolgaival fogható ember is lehet, akinek legfőbb küldetése Orbán valós ellenzékének a szétbarmolása. Aztán az újfideszben majd csak átmentődik, akit arra érdemesnek találnak. Illetve vállalható figurának bizonyul. Esetleg az is, akinek ezzel fogják majd be a száját.

Miközben legutóbb előjött a ronggyá koptatott hülye, másokat végképpen lenéző retorikai lózung is. Lényegében az, hogy aki másfél év múlva nem a Tisza-pártra és benne Magyar Péterre szavaz, az Orbánra szavaz. Nem kedves Péter! Aki nem rád és a pártodra szavaz, az lehet az is, akit nem sikerült meggyőzni arról, hogy a TER (Tiszai Együttnyűglődés Rendszere) jobb, mint a NER, és Te jobb vagy, mint Orbán. Miközben előre leköpöd, lenézed és kirekeszted mindazokat, akik nem Veled, a nagy Vezérrel értenek egyet. Akár most, akár a jövőben.

Ahogy a hitharcosaid is teszik. Akiknek minden szemétséged, gerinctelenséged erény. Akiknek az üres lózungjaid a megváltó üzenetei. Akik azt hiszik, hogy meggyőzés azonos a legyőzéssel. Akiknek a demokrácia ugyanúgy üres szólam, mint Orbánnak és Neked. Akik valójában csak vezért akarnak maguk fölé váltani. Lehetőleg szélesre nyitható farpofákkal, hogy mind odaférjenek a nyelvükkel. Akiknek egy Orbán Viktori vödör szar, és a Magyar Péteri vödör fos közül az utóbbi a méz maga.

Andrew_s

Kinek kampányol az Európai Néppárt?

Egyre több helyen olvasom, mert idézik, emlegetik, és elégedetten kommentelik, hogy az Európai Néppárt milyen alaposan beszólt Orbán Viktornak, és milyen jól elküldik. Amitől láthatóan elalélnak mindazok, akik valami külső csodától várják a problémák megoldást. Holott sem az unió, sem annak egyik pártcsaládja sem fog megoldani semmit. Legfeljebb bebetonozhatja Orbán Viktort.

Nem az EU-ba, hanem a hatalmi rendszerbe. Ott, ahol a választásokat jobbára a kommunikáció dönti el. Mert számon is kérhető, netán személyesen is vállalt konkrétumokkal már régóta nem szolgálnak a pártok. A Fideszt azonban két és félmillió hitharcossal láthatóan hatalomba lehet tartani. Addig, ameddig nem olyan választások döntenek, ahol utcakövekkel szavaznak. Azonban éppen a kommunikáció szintjén válhat az Európai Néppárt (EPP) választotta fogás egy alapos öntökönrugássá. Függetlenül attól, hogy a Magyar Péter, illetve pártja melletti kampányolásuk mennyire beavatkozás bármibe is.

Mert tegyük fel, hogy

Magyar Pétert kiadja az EP. Elítélik, és mint ilyen nem vehet részt a választáson érdemben jelöltként. Eredményeként az EPP bukik egy alternatív jelöltet. Míg Orbán kaszálhat a kommunikációval azzal, hogy az EPP egy köztörvényest támogat. S mire Magyar Péter összes bírói fórumot felebezi, már rég vége a választásoknak;

Magyar Pétert nem adja ki az EP. Orbán kaszálhat a kommunikációval azzal, hogy az EP és az EPP is egy köztörvényest támogat, illetve véd a magyar szuverén igazságszolgáltatástól. A plakátokon majd kint lesz, és lehet tiltakozni, de nincs idő minden kocsmát, illetve közmunka-irodát végigmagyarázni;

Magyar Péter és egyelőre inkább csak felfújt, várakozásokkal töltött mozgalma véletlenül nem pukkad ki, és Magyar Péter nyer a választásokon. Orbán telekürtölheti a híveit, hogy idegen befolyással nyert. Hatalmas kommunikációs nyereség, amellett megalapozhat hídlezárástól kezdve szinte bármit is. Ami visszafele is elsülhet, de nem véletlenül nem merte a politikai elit eddig sem megszólítani az utcát;

Magyar Péter nem nyer. Orbán telekürtölheti a híveit, hogy mekkora hangnyúl az EPP, mert még egy nímandot sem tudtak célba juttatni

Könnyen lehet tehát, hogy az EPP kommunikációs szívességet tett Orbánnak. Mert előfordulhat, hogy gyakorlatilag úgy végezte ki Magyar Péter kampányát, hogy az még el sem kezdődött.

Andrew_s

Amikor Lázárból ömlik a fővárosi gumicsont

Lázár János bejelentette: fosnak. Nem kicsit, hanem nagyon. Budapest, általánosságban, tartósan Orbán ellenzékének bizonyult. Akárhogy is próbálták meghekkelni a választásokat, és akármilyen gyér a fővárosi legfőbb polgármester. Mert az, és igazán nem tehetnek ezért markáns szemrehányásokat a Fideszben Karácsonynak. Bár, ezzel az alternatív fővárosi gumicsonttal egyszerre mutattak rá Karácsony gyengeségére, és adtak fel egy magas labdát.

Mert az, hogy Lázár bedobta az ötletet a debreceni főváros-alternatívával, alighanem egy gumicsontot dobott a kutyáknak. Amely csak akkor válik, váhat igazi csonttá, ha a főváros, illetve annak vezetése szó nélkül, és ezzel beérni hagyja. Bár, mi tagadás, szkeptikus vagyok. Nem kicsit azért a kormánybarát gesztushalmazért, amit Karácsony tett, illetve azok okán, amiket nem tett. 2021-ben nem kis lépést tett annak érdekében, hogy a Fidesz megnyerhesse a 2022-es választást. Nem kevésbé igyekezett a törekvéssel, hogy megossza Budapest lakosságát. Amelynek kétségtelen csúcspontja volt az a lánchidi konzultáció, aminek egyetlen szöveges eredménye volt támogatási minoritás bemutatása.

S ami helyett valószínűleg több értelme lett volna a fővárosi lakosságot, amúgy pártfüggetlenül megszívató kormányzati elvonások elleni hathatós tiltakozásnak. Egészen addig, hogy erre, a megszorítások, a kivéreztetési húzások elleni fellépésre kér tömeges legitimációt. Nem a karácsonyi, „bocsi főni, hogy még élünk” stílusban, hanem ténylegesen, egy valós tüntetésen, kérve támogatást a hathatós beintésre Orbánnak. De ez elmaradt.

Azonban az egykor talán jobb karrierre érdemes Lázár jelenlegi ötletelése újra feladja a labdát. Ahhoz, hogy a budapesti legfőbb polgármester kikapaszkodjon a virtuális rövidnadrágból, és a falunosztalgikus ovi-biciklistából felnőjön ahhoz a feladathoz, amire felhatalmazást kapott. Bármilyen fogcsikorgatva is adták le rá néhányan a szavazatukat. Mert azért gyanítom, hogy sehol nem lett volna, ha a tényleges ellenzék egy valós várospolitikust is felsorakoztat.

Miközben újra el lehetne játszani azzal a gondolattal is, hogy Budapest, akárcsak részlegesen is, de kibontsa az önállóság zászlaját. Egyfajta adó-, és közigazgatási városállamként. Akár kiutasítva a kormányzati vízfejet, és intézményeit is. Amiért a Fideszben még meg is dicsérhetnék. Mert onnantól nyugodtan kinevezhetnék kormányzati fővárosnak Debrecent. Legalább rohadt messze lennének. A Dunántúl városaitól is. Aztán építhetnének saját maguknak is múzeumot. Ahol bemutathatnák a kormányzati szemétség világcsodáit, illetve annak kiagyalóit, szereplőit.

Azonban a magas labda nem csak Karácsony előtt repül. A pártok, az ön-közelégült népvezérek, mind lecsaphatják. Akár azzal párhuzamosan is, hogy kifejtik egyetértésük mértékét a kormányzat város-, illetve fővárospolitikájával kapcsolatban. Legalább kiderül az is, hogy hol, illetve milyen szerepben látják a fővárost az ország térképén.

Andrew_s

Demagógisztáni napló - Magyarpéterizmus hatalomnézetből

Forrás: Flickr.com / Chris Bainbridge

Mi tagadás, kisebb szentté avatni Magyar Pétert kényelmes mainstream-állapot. Nem mellesleg sokaktól látom is a közösséginek nevezett, de valójában egyre szűrtebb médiában. Az a legutóbbi vita, hogy megvakarta-e a tökét vagy sem a zsebhoki-bajnokkal való kézfogás előtt vagy sem, az legfeljebb szellemi pótcselekvésnek jó. A különböző fórumokon megjelenő magyarpéterista kisegyház szószólóinál sokkal zavaróbb az a nem egyszer elvtelen lózungköteg amit előadnak. S amiben a vakaródzás kezelése a leginkább huszadrangú tényező. Miközben dúl a deja vu.

Magyar Péter hívei között ugyanis láthatóan megindult az a fajta hitharcosi kiállás, amit korábban a Fidesz, és igen, nem egyszer a DK hívei körében is tapasztaltam. Igaz, más szerveződéseknél is. Talán mert természetes reakció, hogy amikor valakinek komoly kognitív disszonanciát okozna egy tévedés, illetve tökéletesség hiányának a belátása, akkor megindul az a fajta önigazolási mechanizmus, amelyben a tények legfeljebb zavaró mellékzöngék. Esetleg azok sem. Mi akkor tehát a deja vu. Az, ahogy a hívek megnyilvánulnak.

Kezdve a "kékfideszezés" átvételével, melyet Magyar Péter talán blikkfangosnak gondolt, de nem az. Nem azért nem az, mert a DK tökéletes lenne, és ezért Magyar Péternek és hitharcosainak szeretni kellene. Hanem azért, mert alapvetően egy gyűjteményes dehumanizálása a politikai konkurenciának. Akkor is, ha az erősen vesztett a súlyából. Illetve főleg akkor. Mert egy közösség lenézését, egy közösség tagjainak a kirekesztését is üzeni. Miközben árulkodik arról, hogy nincs valós mondanivaló, hiszen akkor hivatkozhatna egy új, a NER-nek nevezett, de valójában inkább szómágiát takaró, hatalmi szövedéket leváltó, társadalmi szerződés programjára. Amelynek a pontjai amúgy a kékfideszezéstől függetlenül sem igazán körvonalazódnak. Ahogy sajnos másnál sem igazán az ellenzék esetében, de Magyar Péternél sem.

Ez azért gond, mert valójában Magyar Péter politikai kínálatát egy vezércserére redukálja. Orbán Viktor lecserélésére Magyar Péterre. Valamint legfeljebb üres ráncfelvarrásokat a hatalom burkának sorjáinál. Alkalmasint ezügyben elég árulkodó egy másik erős vonulat is a magyarpéterista szekértábor-lakók esetében. Csont nélkül benyelték, és és azóta lelkesen lóbálják a gyurcsányozás zászlaját. Ami azt üzeni, üzenheti, hogy Magyar Péter, illetve a hívei valójában Gyurcsány Ferencet akarják leváltani. Egy másik párt vezetőjét, egy másik párt éléről, amely párthoz tagságilag semmi közük. Egy eset kivételével. Ha egykor tagjai voltak, és pálfordulásuk őszinteségét legalább a saját gerincük előtt szeretnék egy intenzív gyurcsányozással megerősíteni. Ebből a szempontból ez a csapat alig különbözik az országos politikában fényesen leszerepel Botkától, akinek szintén Gyurcsány volt a problémák origója az Orbán Viktor pártjával szembeni kiálláskor.

Ebből így egy olyan kép kezdhet kirajzolódni, hogy Magyar Péter, és hívei számára valójában a DK, és annak vezetője az a bizonyos szálka. Amelyre a maguk deszkája mögül kipislogva minden más elhomályosul. A hívek a nagy részénél még annak a lehetőségét, de a lehetőség felvetésének a lehetőségét is kizárva, hogy esetleg egy nagy átverés statisztái. Mert azt nehéz lenne tagadni, hogy Magyar Péter mindaddig nem számított az Orbán-rendszer kárvallottjának, amíg a neje, igazságügy-miniszterként falazni tudhatott neki. Nem állítva, hogy megtette, de személy szerint nem lepne meg, ha majd az unokáim unokái számára kiderülne. Mert ebbe túlságosan is beleillene egy hangfelvétel, amivel az asszony fogható. Amíg az érdekek azt kívánják. Ami túlmutat a feltevéseken az a néhány aláírás némely közbeszerzéseken, és a tesó szereplése némely sajátos fizetési listán.

Erre mi a hívek általános reakciója? Nagyjából a sablonos szövegek. A "parancsra tette", a "mások sem tették máshogy", és persze a neristák általában is. Csakhogy ugyanezek a bevédők, aligha mentenének fel egy betörőt a saját lakásukban azon az alapon, hogy mások is törtek már be, és egyes körök szerint ez normális dolog. Miközben a feltevés szintjén kezelve Magyar Péteren is lehet még fogás ezeken a pontokon kívül. Így az orbánizmus olyan haszonélvezője rajzolódik ki, akinek oka, és lehetősége is lehetett egyfajta alkut kötni a Fidesz királycsinálóival. Miközben valójában a Fidesz korábbi leghatékonyabb ellenfelét, a DK-t tekinti valós, akár dehumanizálható ellenfelének. Nem vitatva, hogy a DK elleni kirajzása hatékonynak tűnik.

Azonban, ha ilyen alapon hatalmat kap, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem több a pók kicserélésénél a már meglevő hatalmi hálóban. Amelyet a Fidesz hatékonyan kiépített, és amelynek a lerombolása nem feltétlen érdeke annak, aki a haló felett hatalmat kap. Különösen akkor, ha tényleg történt, vagy történik néhány háttéralku is a jelen hatalommal.

Van bármilyen garancia az ellenkezőjére? Nem igazán. Vannak bemondások, várakozások, remények, illetve vannak hitek. Ezek azonban azok a tényezők, amelyek pont nulla politikai garanciát nyújtanak. Különösen olyan esetben, amikor a hatalom megragadásakor kiváló kifogásként jelentkezik annak a megtartására az a szólam, hogy a meglevő hatalmi hálót csak a totális hatalom birtokában lehet lebontani. S mire a reménykedők rájönnek, hogy a lebontás csak átépítés, addigra ott ülnek ismét a hálóban. Amire esetleg felkerült pár cicoma, ám attól még háló maradt.

Andrew_s

Tiszai hattyúdal

Forrás: Youtube

Megtörtént Magyar Péter tömeggyűlése a közmédia óbudai székházánál. Ahova nem engedték be. Pedig nagyon mondta. Annak a nem annyira százezres tömegnek, akikre számítottak a messiásvárók, illetve a Tisza párt, valamint Magyar Péter. Ha az eddigi események ívére, dinamikájára tekintünk, akkor az igencsak ismerős lehet. Gyanítom, sajnos, hogy az eredményét tekintve is.

Valaki felugrik egy hordóra, és onnan elkezd olyan szólamokat ismételgetni, amelyek óhatatlanul megérintenek sokakat. Okkal, hiszen a hazai köz-, és gazdasági állapotok csak a lakosság egy részét tölthetik el a megelégedettséggel. Azokat, akik vagy közvetlen haszonélvezői a kleptoligarchikus rendszernek, vagy vakhittel viszonyulnak Orbán Viktor éppen aktuális megmondásaihoz. A hordóról megérintettek azt is bele fogják, mert bele akarják látni a hangos lózungokba, amik nem igazán vannak benne. Pozitív üzenetek szinte semmi. Alkalmasint, szerintem, szinte bármiről sincs szinte semmi. De legalább jó fellépéssel, és jó hangosan. Amellett kiváló időzítéssel.

Magyar Péter esetében az időzítés pontosságát aligha lehet elvitatni. Még időben indított ahhoz, hogy az önkormányzati és EU-s választásokon pozíciót fogjon. Mely pozíciók egy darabig akkor is kitartanak, és jelentőséget adnak a pártnak, ha annak a politikai jelentősége ki is merül ebben a pozíciószerzésben. Ebből a szempontból Magyar Péter sokkal jobban időzített mint például Pukli annak idején.

Ugyanakkor nehéz nem látni a párhuzamot annyiban, hogy a Magyar Péter indította, alapvetően tagadás-orientált, és programtalan mozgalom folyamatosan fárad ki. Még emlékezhetünk arra, hogy a tanárvezérek is gőzhengert ígértek, és gőztenger lett belőle. Ma, a már alulérdeklődött tömegrendezvényen Magyar Péter ugyancsak egy még nagyobb, még hosszabb még mozgalmibb legközelebbet kiabált bele a sötétedésbe. Majd az emberek zöme legyintett, és a hazam,ent a hírek szerint. Újabb pofont adva a társadalmi fásultságnak, újabb flastromot adva a tömeggyűlhetség okán Orbán rendszerének, és továbbra sem igazán kifejtve a politikai jövőképet.

S ennek kellene kitartani még közel két évet annyira, hogy hatalmat vívjon ki Magyar Péternek? Átütve azt a falat, ami fásultságból épült, és éppen Magyar Péter is pár vödör habarccsal, illetve téglával járult hozzá? Az ugyanis nem politikai program, hogy kivel nem működik valaki együtt, mit nem akar, mi ellen tiltakozik, mit nem támogat. Alkalmasint éppen a Fidesz és Orbán Viktor példája mutatja meg legjobban azt, hogy ez a fajta társadalmi ajánlatcsomag hova vezet. Hatalmat egy szűk körnek és kilátástalanságot sokaknak. Márpedig ebből a szempontból teljesen mindegy a névmágia. A rendszer elnevezésem de a vezér neve is. A pókhálóban akkor is vergődni fog a beletévedő, ha a háló közepére egy másik pók kerül, és a szabásmintát némileg átalakítják.

De a mai rendezvény után valószínűbb, hogy Magyar Péter mozgalma előbb fog kifáradni. Akkor is, ha a fórumok Tisza-trolljai és magyarpéteristái még sokáig fognak lehülyézni mindenkit, aki nem hisz a vezérükben. Aki annyiban is hasonlóságot mutat a politikai előképekkel, hogy Pukli, Márki-Zay Péter, de még Hadházy sem voltak túl messze fideszes keltetőgéptől. Mely csapatból Pukli és Márki-Zay, tudottan többet használt Orbánnak, mint ártott volna, Hadházy valójában se nem oszt, se nem szoroz. Magyar Péter ehhez képest egyenesen a keltetőlámpák alól szökött ki egy hordóra. Egyelőre a maga gründolta mozgalom fárasztásában jól teljesít.

Röviden: A Mór, bocs Magyar Petya megtette a kötelességét. Levezette a feszkót, kifárasztott egy újabb "mozgalmat", gründolt egy jól fizető állás magának, és kiélhette a sértettségét (a cúna bácik nem hajgatták meg a tévében). Csók, puszi. Még vergődik egy kicsit, és ennyi. Még miviktorunk legnagyobb megelégedésére tönkreverheti a főváros működőképességét, és aztán elindulhat Pukli és MZP után a levesbe.

Andrew_s

Kövér László wittnerizmusa

Forrás: MTI

Kövér László házelnök kétségtelenül minőségi ugrást hajtott végre. Akkora taplósággal lépte át a határt az eutanázia-kérdést felszínre hozó alkotmányjogász halála kapcsán, ami szinte zárójelbe tette a pártfegyelmével is fedezett, talán személyes irigységétől sem független Gyurcsány-fóbiáját is. Pedig annak is áldozott becses házelnöki idejéből. De térjünk vissza Karsai Dánielre megemlékező gesztushoz.

Karsai Dániel, az életvégi döntésért harcot hirdető jogász meghalt. A betegsége természeténél fogva, hosszas, bár egyenes gerinccel viselt szenvedés után. Ezúton is minden együttérzésem a hátramaradottakké, és itt is kívánom a halott lelkének az boldog nyugalmat. Egy ismert alkotmányjogász esetében számomra egy természetes és emberi gesztus volt, hogy a parlamenti ülésen egy percet áldoztak az emlékének. Ezzel aligha vagyok egyedül. A kegyelet egy perce pártfüggetlenül érintette meg a képviselőket. Kivéve Kövér Lászlót.

A házelnök ugyanis a kegyeleti gesztust egy erőteljes kirohanással fejelte meg. Mert szerinte a kegyelet a halál kultúráját erősíti. Mert Kövérnek kimaradt pár passzus az agytekervényeiből. Nevezetesen az is, hogy az életvégi döntés szabadsága éppen az élet kultúráját erősítené. Amennyiben az emberhez méltó élet azon kultúráját, amelybe belefoglalható az ember szabad döntése arról is, hogy a befejezés milyen módját választja. Amikor valaki, nevezetesen a házelnök is, elvonja ezt a jogot, akkor valójában magának tartja fenn azt a döntést, hogy ki miként haljon. Illetve, az illető akarata ellenére is a kínhalált osztja ki valakinek.

A retorikai kirohanásától eltekintve, Kövér László képviselte a Parlamentben a halál kultúráját. Az emberhez méltatlan halál kultúráját. Ami óhatatlanul az emberhez méltatlan élet kényszerét is jelentheti azokban az időkben. S tette ezt a kegyeletnek szentelt egy perc kapcsán.

Így a házelnök szinte már wittneri mélységekbe sülyedt, aki Horn Gyula halála kapcsán tartott egy mélyen embertelen kirohanást. Mert úgy tűnik Kövérnek ez a szint a mérce.

Valamint az a szellemi szint, amibe nem kap helyett az a szemlélet, hogy vannak helyzetek, amelyek velük is megeshetnek. Ha nem is kívánom a házelnöknek azt az életvégi helyzetet, amikor az élet már csak fájdalomgörcsök sorozata, és csak azt tudja egyre halkabban sikítani, hogy "engedjetek meghalni".

Andrew_s

Személyhívók szinkron-bumja Libanonban

Egy, technológiailag sem érdektelen hírt fújt be a Közel-Keletről az internet szele a reá nyitott ablakon. Nyilván jönnek majd idővel az interpretációk, magyarázatok. De az szinte biztos, hogy komoly szervezésre utal, ha egy zárt csoportban használt személyhívók gyakorlatilag egy időben elpukkannak, felrobbannak, önmegsemmisülnek. Márpedig a Hezbollah háza táján pont ez történt.

A hírt egyébként a Közel-Kelet Izrael-barátnak egy cseppet sem nevezhető forrása is közli. Először nyolc, majd legalább kilenc halottról számolva be az AlJazeera oldalain. A libanoni egészségügyi miniszterre hivatkozva. S külön kiemelik, hogy egy lány is az áldozatok között van. Akihez nyilván egész véletlenül került egy olyan eszköz, amit különben a terrorszervezet tagjai használtak. Miközben felrémlik, hogy az ominózus, október 7-i támadás izraeli áldozatai között is voltak lányok, nők, hölgyek. Olyanok is, akiket megcsonkítottak, megerőszakoltak, megöltek, illetve megkínoztak, megaláztak, majd eléggé ripityára vertek ahhoz, hogy a koponyacsont szilánkjaiból vett DNS-mintával lehessen biztosan azonosítani.

De erre a kis kitérőre csak azért tértem ki, mert az AlJazeera is emlegeti a gázai háborút a libanoni hír kapcsán is. Melyet a Hezbollah illetékese az izraeli akciók közül a legnagyobb biztonság-sértésnek titulált. Ami több szempontból is igaz lehet. Azzal ugyanis, hogy kapásból Izraelt vádolja meg a személyhívó-akcióért, hallgatólagosan elismeri, hogy az izraeli szolgálatok ezt végre is tudhatták hajtani. S ezzel kapcsolatban ismét kiemelném, hogy egy zárt terrorszervezet tagjai esetében. Ráadásul elég tömegesen, ha a miniszter, Firass Abiad, 2750 sérültet emleget.

A személyi sérüléseken túl természetesen az akció pszichológiai hatása sem lebecsülendő. Mert ezeket a robbanó-hívókat elő kellett állítani, oda kellett juttatni, a terrorszervezet tagjaihoz is. Ami óhatatlanul azt is üzeni, hogy a szolgálatok ott vannak a szervezetben. Látnak, hallanak, és tevékenykednek. Így érthető, ha biztonsági problémákat emleget a szervezet.

Miközben technikailag sem lehetett minden kihívástól mentes a megoldás. Mert a kapcsolási rajzok ismerete nélkül is el tudom képzelni, hogy az akkumulátor töltöttségét figyelő komponenst szoftveresen ki lehet iktatni. De ebben az esetben az akkumulátor valószínűleg változó időkben, és nem használat közben durran el. Márpedig ezek a kütyük valószínűleg a használó zsebében, kezében szálltak el. Ami kicsi, de hatékony töltetett, és igen komoly időzítést tételez fel.

S igen. Továbbra is együtt tudok érezni az esetleg ártatlan, a terrorszervezettel semmilyen kapcsolatban nem álló, egyik szervezetet sem, és hallgatólagosan sem támogató áldozatokkal, illetve családjukkal. De továbbra sem gondolom, hogy a terrorizmus, az emberek elrablása, megkínzása, illetve az ezek mögött álló szervezetek támogatása olyan attitűd lenne, amivel együtt kellene éreznem. Akkor sem, ha az akárcsak közvetett, információs, illetve informális támogatást adók egyikét ENSZ-nek hívják. Az adott helyzetben pedig inkább arra hajlok, hogy elismerjem az izraeli szolgálatok teljesítményét. Amivel üzent a Hezbollahnak, de a többi hasonló társaságnak is, hogy azok is érezzék a törődést.

Andrew_s