2025. márciusának idusa bevonulhatott volna úgy a történelembe, mint egyike a szokásosaknak. Mindenki elmondja a maga verzióját az időszerű semmiről. Orbán Viktor azonban elmondhatja magáról, hogy sikeresen áttörte a közöny falát. Nem azért, mert egy igazán előremutató, az országot a kátyúból kivezető, a teljes lakosságot egységbe kovácsoló beszédet mondott, hanem éppen ellenkezőleg. Valójában nyíltan és büszkén előrelépett a fasizmushoz vezető úton. A poloskázásra gondolok? Igen. De ez csak egy kis lépés a diktátornak, ami nagy lépés lehet azon híveinek, akik majd hivatkoznak rá.
De ez nem a semmiből pattant elő. Pár napja történt csak, hogy javaslatot terjesztettek be a hívei és szellemi csatnyomoroncai arról, hogy magyar állampolgárokat lehessen megfosztani állampolgárságuktól, és kitoloncolni. Leginkább azért, mert nmm értenek egyet Orbánnnal, az általa meghirdetett sötétséggel. Ám ez sem a semmiből pattant ki. Alig több, mint egy évtizede már megtörtént, hogy a Fidesz egyik, akkori, udvari történésze, bizonyos Szakály Sándor egy laza kis idegenrendészeti eljárásnak minősítette a tömeggyilkosságot előkészítő akciót. A közelmúlt fideszes javaslata tehát nyugodtan tekinthető olyannak is, ami egy hasonló akció előhírnöke. Megfosztani az orbanizmus ellenzékét az állampolgárságtól, majd eliminálni a színpadról.
S itt érdemes Orbán márciusi coming out-jára, a poloskás szövegére visszakanyarodni. Arra a szellemi vonulatra, hogy az, aki nem vele van, az valójában poloska, akiket el kel taposni. Éppen hogy csak nem nem szólította fel a híveit arra, hogy szabad kézzel csapjanak oda nyugodtan, ha bárki kétségbe vonása pannon géniusz zsenialitását, végtelenül demokratikus természetét, és a diktatúra iránti ellenérzését. Mindezt úgy, hogy az egyre kevésbé indokolható, pontosabban egyre inkább csak a személyes hatalomféltési pánikjával indokolható kormányzási modell működik Magyarországon.
Mondhatná persze erre azt is valaki, hogy Orbán csak a híveinek, és persze a szélsőjobbról megszólítandó leendő átszavazóinak mondott programbeszédet. Azonban azzal, hogy miniszterelnökként, állami ünnepségen tette mindezt, valójában nem választási programot, hanem pogromot hirdetett. Miközben vezeti ki az országot az Európai Unióból is.
Olyan szintet lépve lefele, hogy a rá adott politikai reakciók önmagukban is árulkodók lehetnek. Beleértve azt is, hogy ha, és amennyiben Magyar Péter továbbra is megmarad a kedvenc szarosvederje mellett, és elvben is elutasít minden együttműködést, és eltartott kisujjal óellenzékezik, akkor valójában csak azt fogja igazolni, amit sokan amúgy is tartanak róla. A NER termékeként, a NER megbízásából cselekvőn, egy háttéralku mentén működik a fidesz királycsinálóinak megfelelően. Felszalámizva az Orbánt leváltani akaró kezdeményezéseket, és átmenteni a fideszes kisoligarchákat. Ma még csak a szigeteibe, holnap talán a hatalomba.
Andrew_s
