 |
| Egy 2009-es Morvai-emlék |
Úgy látszik elindult a
szervezeti arcvesztések kora. A tanármozgalmak már politikai arcként is
elveszteni látszanak Puklit. Aztán Morvai Krisztina jelentette be, hogy kiszáll
a politikából. Igaz, csak 2019-ben. Ami azért némi fenntartások
fenntartását teszi lehetővé. A komolyságát, az időzítését, és az őszinteségét
illetően egyaránt. De aki a vegytisztán morális politikában hisz, az tegye
vissza a mesekönyvét a polcra.
Ugyanez lehet érvényes azokra
is, akik komolyan gondolják, hogy a hatalom birtoklásának ködén át nem tűnhet
elő egy Fidesz-Jobbik koalíció. De legalább egy szavazási szövetség. Amely
elfogadtatásához nyilvánvalóan szüksége volt Vonának ahhoz, hogy megpróbálja a
pártot középre cukiskodni. A néppártosodással egyfajta Fidesz 2.0 –vá alakítva
a Jobbikot. Talán annak érdekében is, hogy a Fideszben csalódott, Orbánnal
látványosan összevesző Simicska-vagyon, párttámogatásra szánt összege, rájuk
szálljon. Ez a középretartást kommunikáló folyamat jó ideje tart. Amellett elég
időben elindult ahhoz, hogy a napi hírfolyamokban kicsit hátrébb szorítsa a
múltat. Valamint azokat a lólábakat is takargassa, amelyek időnként kilógnak a
hivatalos brossúrák mögül.
Tavaly nyárra már jól látszott
egy olyan tendencia is, amelyik a Jobbik szélsőségeseit egyfajta tartalékos
állományba helyezte. Olyan arcokat téve kicsit az árnyékba, mint például Bertha
Szilvia, vagy Novák Előd. Miközben persze már akkor is el lehetett gondolkodni
azon, hogy az országgyűlés, kulturáért felelős, bizottságának elnöknője vajon
mennyire szakította meg a beszélő viszonyt is Novák Előddel. Személy szerint
kétségeim vannak. Ellenben előfordulhat, hogy a közbeszédet nem egy alig-cuki,
illetve alig-kulturáis megszólalással gazdagító Dúró Dóra is elhullik majd a
hatalom felé vezető úton. Legalább addig, amíg az a hatalom be nem betonozódik.
Amelynek kétségtelenül útjában állt Morvai Krisztina is. Nem mintha Vonának
csak miatta lehettek volna, illetve lehetnének olyan kínos pillanatai, ami egy
még kínosabb mosakodáshoz
vezetett. Alig pár napja Óbudán zsidózott az egyik képviselőjük.
Talán csak azért, hogy ki ne essenek egy kicsit a formából.
Meg aztán a szélsőjobboldallal
szimpatizáló választók szavazatai is kellenek a Jobbiknak. Ahogy a Fidesznek
is. Úgy mellesleg.
Ezért is lehet érdekes az a
2019-es határidő, amelyik Morvai bejelentése kapcsán felmerült. Addigra alkalmasont
túl lesz az ország a parlamenti választásokon. A bejelentésbe tehát bőven
belefér egy olyan kétfenekű háttéralkú is, hogy most a cukiskodás jegyében, a
szavazásra optimalizálás érdekében egy kicsit morognak egymásra. Hatalmas
füstött eregetve arról, hogy Morvai Krisztinának mennyire
nem tetszik a néppártosodás. Amely füst egyébként remekül nyomja a sódert
arról, hogy a Jobbik, kérem, néppártosodik. Akárki meglássa. Simicskának meg
rázza meg a kezét valaki ezért a kommunikációs húzásért.
Ha a Jobbik befészkeli magát a
hatalomba, akkor majd csak sikerül valahogy megbékíteni a mostanában kicsit
félretett politikusokat. Legalább annyira, hogy az általuk megszólított szavazók
ne forduljanak a Jobbik ellen. Aminek Morvai Krisztina esetében örülnék is. A
pillanatnyilag a Jobbik EP-képviselőjeként nyilatkozó politikus ugyanis azt
helyezte kilátásba, hogy „visszatér
jogászi és egyetemi oktatói munkájához”. Márpedig, a 2009-es, metélt
farkincákat érintő, megnyilatkozását tekintve politikusként talán kisebb kárt
tehet, mint oktatóként. Politikusként legalább szem előtt maradna. Habár... Ha
egy olyan hatalmi kör áll fel, amelyben a jobbikos
kulturharc jelenlegi üdvöskéje oktatási szerepet kap, akkor szinte mindegy.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése