Számomra most derült
ki, hogy egy ideje működik egy magyarságszaporítással foglalkozó mozgalom.
Kicsit rasszista, kicsit radikális, kicsit migránsozik, kicsit leszarja a
történelmi tényeket, de a tagok, a saját öndefiniciójuk szerint kétségtelenül
magyarok. Tulajdonképpen mindezek alapján kormánykonformnak is tekinthetjük.
Annak alapján is, amit
a 444.hu söpört össze a „Hozz
Világra Még Egy Magyart Mozgalom” ismertetésére. Az egész persze lehet
nézőpont kérdése. Mert az alapvető kérdés talán nem is az, hogy ki tartja magát
magyarnak, hanem az, hogy ki milyen alapon formál jogot arra, hogy bárki másról
eldöntse a magyarságát. Netán bármi másmilyenségét. Mert az ugyebár nem kicsit
felemás megoldás, hogy egy szervezet, vagy egy szervezet bármely tagja jogot
formál a kérdés eldöntésére, és ezzel mintegy alanyi jogon magyarnak minősíti
magát. Mert milyen alapon is tehetné? Amellett mi van akkor, ha bárki más
szerint meg sok mindenki lehet magyar, de ő speciel nem. Mondjuk azért, mert
kicsit „O”-lába van, illetve ősei
között kimutatható a honfoglaláskor már itt élők, netán az évszázadok alatt
erre jártak genetikai hagyatéka. Mert azért az nehezen állítható, hogy az ősök,
majd az évszázadok alatt erre tévedők egy lakatlan és embermentes Pannon-medencébe
érkeztek.
De ez nyilvánvalóan
csak az egyik vetülete a kérdéskörnek. Ahogy a „szüld tele az országot” mottót
felvállaló mozgalomnak is. Nem tagadva, hogy mélységében nem ismertem meg a
mozgalom megannyi közleményét. Ellenben azért az eszembe jutott a nevükről,
hogy alapjaiban lehetnek gondok a kérdéssel. Mert azt is sejthetnénk, hogy
amennyiben valaki öndefiniáltan magyar, és így a gyermekei is magyarnak
definiáltatnak, akkor minden más teljesen mindegy. Holott szülni általában
gyermeket szoktak. Aki aztán a neveltetése során felvesz szokásokat,
identitásokat. Hogy aztán később megalkothassa a saját öndefinicióját.
Meghatározva azt s magának, hogy mennyire legyen büszke a származására, a
felmenőkre, a rokonságra, a kultúrájára, és megannyi másra.
Ennek alapján inkább
azt pártolnám mottónak, hogy „szülj egy gyermeket, és neveld úgy, hogy később
se kelljen szégyelnie az országot, a népet, ahol, ahova szültett”.
Andrew_s