De mi lesz veled, Budapest?

Tudom, nincs még végeredménye az előválasztásnak. Ugyanakkor vannak kérdések, amelyeket valószínűleg, szerintem, nem lehet majd megkerülni. Ilyen például egy olyan alapvető kérdés, amit mintha az ellenzék inkább agyonhallgatni, mint megválaszolni szeretne. Azt a kérdést, hogy „Mi lesz Veled Budapest?” Holott a kérdés valójában az előválasztás eredményétől függetlenül ott lebeg a levegőben.

Karácsony Gergelyt, Tarlós István kihívójaként egy igen erős ellenzéki konszenzus, és a budapestiek protest-szavazatai emelték be a vezető pozícióba. Nem a pártjának a hatalmas népszerűsége, és egyáltalán nem a politikai karizmája. Természetesen mindezen lehet vitatkozni, és mindazok, akik Karácsonyban az aktuális „messiást” szeretnék látni nyilván fognak is. Azonban a pártjának a támogatottságát még most is inkább a még indultak között jegyzik. A karizma pedig szubjektív. Számomra Karácsony Gergely ebben is a még indultak kategóriája, ami nem zárja ki természetesen, hogy más másként lássa. Ahogy azt a kérdést is lehet szubjektíven, ha tetszik a kerekek számától függően értékelni, hogy Karácsony Gergely megosztotta-e, és mennyire a fővárosiakat a biciklizős mozgalmárságával.

A Fidesz elég nyilvánvalóan nyert az előválasztós történettel, mert egy, a fővárosiakat megosztó ellenzéki jelölt nyilvánvalóan a fővárosi szavazatokat is széjjelebb szórja. Ráadásul a vidéki szavazók számára alig felépített karakterként. Ha tetszik, Karácsony a Fidesz számára a legkényelmesebb kihívó. Mert jó eséllyel megbukik magától. Az első kormányválságig meg kibekkelhetik, akár ellenzékben is, azt a pár hónapot.

Ugyanakkor Budapest szinte biztosan bukta a fő-polgármestert az előválasztások során. Ha Karácsony Gergelyt, a jelenleg nem létező, választási párt, a jelenleg nem létező, pártlistájának első helyén miniszterelnöknek jelölik, akkor azért. Mert nem lehet egyszerre miniszterelnök, illetve Budapest polgármestere. Ha az előválasztások során kiesik a jelöltségből, akkor pedig a morális helyzete lehet tovább tarthatatlan. Elvégre egyszer már semmibe vette a rá szavazókat. Azokat különösen, akik esetleg csak Tarlós ellenében, és orrcsipesszel adták rá a voksukat. Miközben viseli a bukott jelölt bélyegét is.

Az ellenzéknek, vagy a fővárosiaknak, tehát itt lenne az ideje, hogy fő-polgármester után nézzen. Nem a Fidesz bugyuta kampányvideói miatt, hanem a kialakult helyzet okán. Mert azt, remélem, az ellenzéki pártok sem gondolják komolyan, hogy a fővárost egyfajta ügyvivő testületként valami pótcselekvéses klikk fogja vezetni. Olyan tagokkal, akiket vagy nem is ismernek az emberek, vagy jobb lenne, ha inkább nem ismernének. Az, hogy még a kérdést sem tették fel az is lehet persze árulkodó. A válasz hiánya nem kevésbé.

Andrew_s

András gesztusa Ráhelnek és Ráhel apjának

Többek közreműködésével, de kétségtelenül úgy alakult, hogy Orbán Ráhal és férje ismét címlap-sztori lett. Kivételesen nem annyira az üzletkötéseikkel, illetve mondvacsinált karrierjükkel, hanem azzal, hogy elhagyták az országot. S nem nyaralni.

A neten futótűzként terjedt el, hogy Orbán Ráhel is áldozatává vált a gazdasági exodus kormányának, és férjét is összecsomagolva Spanyolországba távozott. A kommentek között megjelentek azok, amelyek azt a lehetőséget kezdték találgatni, hogy egyfajta menekülési hátországot ment teremteni a kedves papának. Arra az esetre, ha a jövő évi választások, vagy azok utózöngéi nyomán a Pannon Géniusz a távozás mellett döntene. Ami nosztalgikusan is érthető volna. Elvégre az általa relativizált Horthy Miklós sem sokkal messzebbre, Portugáliába, vonult el a világ és az esetleges számon kérés zajától. De Orbán Viktor esetében a számon kérés csak az egyik probléma lehet. Elvégre a strómanok nevén levő vagyon és pénz annyit ér, amennyit a stróman nem tart meg. Mert papíron az övé, a strómané. Márpedig a hatalom elvesztése azt is jelentheti Orbánnak, hogy nem csak papíron szegényedik el.

Ugyanakkor más zöngék is megjelentek az interneten. A Momentum vezetőjeként elindított lavina esetében azzal az eredménnyel, ami alapján még az sem kizárt, hogy eredőként igen komoly szolgálatot tett Orbán Viktornak. Fekete-Győr András ugyanis egy olyan, általa Novák Katalinnak tulajdonított idézetet posztolt, aminek maga ismerte el a valótlanságát. Ami azért kínos, mert maga az idézet alapján azt is mondhattuk volna, hogy a fagyi visszanyalt. Mert a Novák Katalinnak tulajdonított mondatok mindenféle hazafiatlan árulónak hordják le a kivándorló fiatalokat, illetve családjukat. Alkalmasint van, bár gyenge jele annak, hogy talán nem a Momentum vezetője találta ki az inkriminált mondatokat. Ami adott esetben a felelőtlenséget nem menti. A kommunikációs felelősséget semmiképpen.

Márpedig az nem kicsi az adott esetben. A Fidesz számára ugyanis aranyat érhet minden, ami az ellenzék kommunikációját gyengíti. Különösen, mert amúgy is kedven vesszőparipája a kormánypártnak az, hogy az ellenzék álhíreket generál, gyárt, illetve forgalmaz. Ebben az összefüggésben egy olyan eset, ami bármennyire is, de hitelteleníti az ellenzéki közléseket, szinte minden pénzt megérhet. Ugyanakkor más szempontból is jelentőséget kaphat az eset.

Az ugyanis világos, hogy Orbán Viktornak nem különösebben érdeke, hogy a lánya külföldre költözése sokáig hír maradjon. Akár neki készítik elő a távozást, akár önerőből sokaltak be a papa rendszerétől. A választásokhoz közeledve egyik sem okvetlenül segíti a Fideszt. Az azonban igen, ha előre elveszik az élét minden olyan kommunikációs kísérletnek, ami az Orbán-lány távozását próbálná felszínen tartani. Ebből a szempontból Fekete-Győr András, minden utólagos beismerés, bocsánatkérés, és más tiszteletkörök ellenére akkora szolgálatot tesz a kormánypártnak, hogy jobbat a Fidesz-körök is aligha találhattak volna ki. Alkalmasint nem először, mert már 2019-ben is volt olyan dobása a Momentum vezetőjének, amiről Rejtő örökbecsűje nyomán a Prücsök prücsökségének kérdése jutott az eszembe.

Andrew_s

Kongresszus-margó: 2.

Forrás: Vatican News

Aki ismer az tudja, hogy nem szeretem a városlezárásokat, a megszokott, és nagyjából kiismert közlekedés felkavarását, illetve a hasonlókat. Aki ismer az tudja, hogy nem szoktam kimenni ellentüntetni, mert osztom Rejtő abbéli álláspontját, hogy engem se zavarjanak hasonló állapotban. No meg az én olvasatomban a tolerancia nem azonos a "szeretem" szóval. S így nem kell szeretnem azt, aminek a (jelen)létét ettől még elfogadom. Aki ismer az tudja, hogy bár nem osztom azt a véleményt, hogy mondjuk a személyes nemi orientáció kérdéseit az utcán kell prezentálni, nem igazán hangoztattam olyan szólamokat, hogy "csinálják otthon, négy fal között".

Ellenben eleddig hiába vártam, hogy azok a decibelisták, akik mondjuk a Pride kapcsán ez utóbbit hangoztatják, most elmondanák ugyanezt a eucharisztia jegyében rendezett kongresszussal kapcsolatban. Mondjuk úgy, hogy rendben van, higgyenek benne, meg imádkozzanak, meg amit akarnak. De otthon a négy fal között.

Holott Máté, az evangelista pont ezt mondja:
" 5. És mikor imádkozol, ne légy olyan, mint a képmutatók, a kik a gyülekezetekben és az utczák szegeletein fenállva szeretnek imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat.
6. Te pedig a mikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, a ki titkon van; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván.
7. És mikor imádkoztok, ne legyetek sok beszédűek, mint a pogányok, a kik azt gondolják, hogy az ő sok beszédükért hallgattatnak meg. "

Ilyenkor mi a helyzet a kedves decibelkeresztény, kettősmércéjű, a szellemi eszterga pártján álló, hangoskodó honfiak háza táján? A várba delegált közös eszetek még nem mondta el esetleg? Mármint az őszinte, spontán, befolyásmentes véleményeteket.

Andrew_s

Kongresszus-margó

Most, hogy zajlik az eucharisztia jegyében rendezett kongresszus, lehet, hogy kiváló alkalom lenne, hogy mindenki kicsit utánaolvasson az olyan szavak jelentésének, mint "katolikus", "keresztény", "klérus", "egyház", stb. Nem azért, mert vallásosnak kell lennie a kongresszustól. Magam sem lettem vallásosabb, mint két héttel ezelőtt voltam.

De olvasgatom a fejekben levő zűrzavar, a szövegkörnyezetükből kiragadott mondatok, szövegtöredékek lecsapódását a fórumokon. No meg, az Erdő Péter, és a hasonló emberségi szinten álló papi, vagy nem papi figurák által, akár különböző időben, tett nyilatkozatok fényében zajló általánosításokat. Amelyek még akkor is hibásak lehetnek, ha Erdő Péternek nem a 2019. Karácsonyán tett, és szövegkörnyezetéből kiragadottan hivatkozott mondata a legproblémásabb. Mert az, amikor a katolicizmus által felvállaltan küldetésszintű felebaráti szeretet állítólagos képviselőjeként felszólalt a menekültek istápolása ellen, az sokkal árulkodóbb.

Azonban a csúsztatások, általánosítások, bár egyszerűek, és a kocsmaretorikában jónak is tűnhetnek, vissza is üthetnek. Árulói lehetnek az ostobaságnak, demagógiának, s megannyi másnak. Miközben az informálódás, a használt fogalmak valós tartalmának az ismerete éppen ellenkezőleg hat. Ráadásul segít felismerni azt, ha valaki csak a vezérkolompot rázza, de nincs valós tartalmú mondanivalója.

Andrew_s