MTI Fotó: Marjai János |
A legfrissebb, és a ma éppen aktuális,
hír szerint az MSZP elnöksége
jóváhagyta azt, hogy Karácsony Gergely legyen a közös jelölt. Azt követően,
hogy egy szendének és szolidnak aligha mondható kiszólást publikáltak Karácsony
szájából. Valószínűsíthetően az Együtt háza tájáról. Egy elvileg zártkörűnek tekinthet
ő megbeszélésről. Ami pár szempontból megnyugtató.
Az egyik szempont kétségtelenül
az a stabilitás, ami körül lengheti ezeket a megbeszéléseket. Nem a bizalom, hanem
a stabilitás. amennyiben stabilan számíthat bárki arra, hogy szinte minden kiszivárog.
Akármennyire bizalmasnak, zártkörűnek is tekinthető a megbeszélés. Megtartva azt
a jó nemzeti körjáték-szabályt is, hogy vannak olyan barátok, akik mellé felesleges
ellenségeket gyűjteni. Azt pedig mindenki maga döntse el, hogy szavazói véleménye
szerint az Együtt (senkivel) mennyire szimpatikus. Akár Karácsonnyal, akár nélküle.
De az is lehet, hogy majd éppen most fog helyrebillenni a világ rendje, és az Együtt
vezetőinek a lelki egyensúlya. Elégedetten összemosolyogva és bólogatva, hogy:
lám, mégiscsak jó, hogy egy kriptoszoci elhagyta az asztalunkat.
Ugyanakkor, személy szerint nekem,
Karácsony kiszólása is megnyugtató. Nem okvetlenül azért, mert a trágárságot a politikai
kommunikáció minimumának tekinteném. De legalább érzékelteti azt a szemléletet,
hogy a jelöltséget feladatként kezeli. Nem pedig valami olyan alanyi jutalmat, mint
a mesebeli parasztfiú a legkisebb királylány kezét. Főleg, ha csak az aranygyűrű
érdekli azon a kézen. Lelki szemei előtt már a saját zsebében látva a brilleket
is. Ettől persze nem lesz Karácsony a legjobb jelöltje a miniszterelnökségnek. Ahogy
az is felvethet kérdéseket, hogy mennyire jó ötlet az MSZP választása.
De ebben a pakliban, így még az
is lehet, hogy inkább lesz kovásza egy esetleges együttműködésnek, mint korábbi,
„gyurcsánnyaljusztsem”, társ. Legyen annak bármennyire is Együtt a neve. Mert
együtt emlékezhetünk arra az Együtt-re, amelynek vezetői szinte bukórepülésben
vesztették el a választásokat. Annyira, hogy már-már a szándékosság gyanúja is
felébredt. Igaz, az akkori MSZP-vel kart karba öltve. Együtt. Így ettől sem lesz
persze Karácsony automatikusan a legjobb ellenzéki jelöltje a miniszterelnökségnek.
De egy őszinte, bár kétségtelenül
trágár, gesztussal legalább már beljebb vagyunk. Márpedig a politikában, különösen
napjainkban és Magyarországon, nagyon is megbecsülendő lehet(ne) az őszinteség.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése