Ugye a lovak is körberöhögik a kormányt

A 24.hu annak idején alighanem megsejtett valamit. Akkor, amikor az "Élet-Stílus" rovatban közölte a hírt 2024-ben a III- Károlynak küldött koronázási ajándékról. Arról a két lóról, melynek jelentés szerepet szánt a mai magyar politika abban, hogy közröhej tárgyává váljék.

Tegnap. 2026. szeptember 9.-én az vált hírré, hogy a lovakat visszakérik. Levél útján, mert csak. Mert csaknem bunkók ülnek a Tisza-kormányban. Amiről Hofi juthatna eszünkbe. Csak ezek sajnos nem egy viccből jöttek elő, hanem egy minisztériumból. Nem csoda, hogy az angolok hülyén néztek ki a fejükből.

Aztán az Agrártárca gondolt egyet, és elkezdte megmagyarázni, hogy csak kölcsönben voltak Angliában a lovak. Végül a külügy valahogy kimagyarázta, hogy tulajdonképpen nem is akarták visszakérni. De megmaradtak a kölcsönzési verziónál.

Ezen az legfeljebb tényleg csak nevetni lehetne. Nem is érdemelne talán többet. Mintegy megjegyezve, hogy a suttyó akkor is suttyó, ha jól áll rajta a kormányzati jelmez. Mert az is egy életstílus. Miközben a híradásokból egy valami rendre kimaradt.

Az az apócska hír, hogy az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium kivizsgálta az ominózus levél keletkezését, és a felelős felajánlotta lemondását. Esetleg közös megegyezéssel távozott. S nem egy külügyminisztériumi állásba. Bár még kiderülhet, hogy ott is van pár, több nyelven is fogalmazásképtelen levelező.

Andrew_s

A kompetenciahiány üdvösségéről

Unger Anna ügye az egyik oldalon elindult a gumicsonttá nemesedés felé, míg a másikon elég erős támogatási pöcsméregetés indult el arra nézve, hogy ettől a Tiszának nagyobb lett, vagy hideg vízbe merült. Ugyanakkor megjelentek a frissen kinevezett vezető kompetencia szintjeit elemző írások is. Jobbára nem a szakmai fiók legélesebb késének posztját tartva fenn Unger Annának. Ez, illetve az egész megválasztási cirkusz kinyit egy általánosabb szelencét is.

Azt, amit sokszor csak konteoként nyitogatnak. Pedig egyszerű is lehet, mint a faék. Felvetve azt a megfejtést is, hogy nem azért lett pont ő a vezető, mert a legalkalmasabb a posztra, hanem pont azért, mert nem az. Már a feltételrendszer tekintetében is vannak furcsaságok. A hivatalról szóló 2026. évi XXXIV. törvény a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról, ugyanis a 16. § -ban akár úgy is értelmezhető, hogy preferált a jogi szakvégzettség, és a többi nagyjából a még indultak köre. Nem vitatva, hogy aztán olyan szélesre nyitja a kört, ami alapján bárki, gyakorlatilag rámutatással is megszavazható. Ami egy meglehetősen nagy hatalmi hatáskörrel rendelkező szervezetnél nem feltétlenül a bizalomépítés záloga.

Nem vitatva, hogy ettől még lehet akár alkalmas is az, akire a regnáló hatalom birtokosa rámutat. De mi a helyzet akkor, ha nem az? Leginkább az, hogy az így kinevezett szereplő aligha tekinthető függetlennek. A kiválasztás rámutatós megoldása alapján bármikor érvényesíthető figyelmeztetés, hogy "visszamehet a balettba ugrálni". Informálisan tehát bármikor jelezhető számárea, hogy mely ügyekkel kell, illetve nem kell mélyebben foglalkozni. Így már ezen a ponton is jelentkezik az az ismert hatás, hogy minden valós kompetenciahiány kiszolgáltatottá tesz.

Mindig, és mindenhol. Egy junior informatikust, illetve egy vezetésben junior igazgatót is. Mindenkit a maga szintjén, és más körnek. Egy gyakorlatilag főügyészségként működő szervezetben is. Akár nála nagyobb ügykezelési rutinnal rendelkező beosztottaknak is. S bár sokszor hallani azt a "komoly" érvet, hogy "majdmeglássuk", ha kiszolgáltatottsági halmaz nagyobb, mint a kompetenciák halmaza, akkor az szerintem már nem ez a kategória.

A másik érv, hogy majd kiválasztja a tutira hozzáértő beosztottakat, az nagyjából a vicc kategóriája. Mert egy alapvető ismeret-, illetve vezetői kompetenciaszint még ehhez is kell. Különben már a kiválasztásnál is kiszolgáltatott annak, aki javasol.

Andrew_s

Arccal a vagyonvédelmi grafikonok felé!

Korábban kérdőjeles volt Unger Anna Róza megválasztása, mert a bizottsági kiválasztás, még nem szentírás. A kérdőjelek azóta átalakultak. A magyarpéterista teljhatalommal bíró országgyűlés megszavazta a politikai elemző felhatalmazását.

Azért az is jelez velemit, hogy a 137 igen szavazat kevesebb volt, mint a Tisza-frakció létszáma. Ha nem is sokat, de valamit jelez. Egy icinke-picinke, de megjelenő hajszálrepedésecskét a "Vezérnek Mindig Igaza Van" monolitján.

De a lényegen nem változtat. Egy olyan személy került egy deklaráltan nagy hatalmú szervezet élére, akit a társadalom nagy része csak kényszeresen fog elfogadni ezen a poszton. A mindig centrumba vágyó, népszerűségbe dörgölődző Magyar Péter esetében ez azt jelenti, hogy volt az a kockázat, ami felülírta az eddig kinyilvánított személyiségét. Nem tudom, hogy megtudjuk-e valaha.

De csak megerősíti azt a véleményemet, hogy Ligeti Miklós tulajdonképpen megtiszteltetésnek tekintheti, hogy nem ő lett a befutó.

Andrew_s