2026. április 11., szombat

Demagógisztáni napló: Borítékolok

Pátoszosan mondhatnám, hogy az utolsó szó jogán. De holnap még csak holnap lesz. Azok az emberek, akik szavazás közeli helyzetbe kerülnek, szavaznak. Utána lesz még egy közvéleménykutatási roham, amikor a kijárati kérdezősködések eredményén lehet vitatkozni. Míg az különböző mérések alapján ki-ki megteheti a tétjeit. Előre örülve a medve bőrének, vagy sopánkodva, vagy mindenki mást lehülyézve. Pártmérséklet szerint. Aki akart, már összeveszett mindenkivel. Családtaggal, baráttal. Nekem nem volt szándékomban. Remélem nekik sem.

De maradjunk az eredmények ösvényén. Szerintem a szélsőjobbot rendszeresen alámérik, ami a támogatottságukat illeti. Érthetően, mert az elvárt válasz nem az, hogy "neofasiszta vagyok". Így a "rejtőzködés" az ő esetükben szerintem akár 5-8% is lehet. Ugyanezért, csak a másik oldalon, a tömeghangulat miatt, a vezetőnek hitt pártot rendszeresen felülmérik. Különösen, ha a válaszadó tart attól, hogy mások, a cserevezér hívei is hallhatják, láthatják.

Így személy szerint a két rivális jobboldali résztvevő között egy közel paritásos eredményre számítok. Akkorra, amikorra az összes meccset lejátsszák. Levélszavazatoktól a jogorvoslatokig. Egy ilyen paritásos helyzetben Orbán Viktor simán kaphat akár kisebbségi felkérést, és akkor Magyar Péterrel felváltva fújhat egy tonna tollat. Szerintem.

Mert akkor, ha a DK nem kerül be az országgyűlésbe, vagy a MHM-nél kisebb frakcióval kerül be, akkor egy Fidesz-MHM koalíció simán erősebb lehet. A tiszások meg lendületből állhatnak a fejükre. abban a biztos tudatban, hogy sikeresen kivégeztek mindenkit a Fidesszel szemközti politikai térfélen. Magyar Péter meg elégedetten kukorékolhat, ebben az esetben, a kisebbik domb tetején.

De az is lehet természetesen, hogy a közel-egyenlő helyzet a Tiszának kedvez. Ha Magyar Péter egy alig-többségi kormányt alakít, akkor viszont elég gyorsan cselekvésképtelen lehet egy olyan, akkor már ellenzéki, Fidesz-frakcióval szemben, ahonnan az összes interpelláció úgy indulhat, hogy "ugye emlékszik miniszterelnök úr, hogy ezt mikor is írta alá, nyilatkozta, dugta meg," stb. Persze megteheti, hogy nem vállalja be a miniszterelnökséget, és akkor szakmányban gyávázhatják.

Magyar Péter valójában lehet, hogy jobban jár, ha veszít. Megmarad a mentelmi jogos, jól fizető állása az EP-ben, és eljátszhatja a mártír-hattyú halálát. S az a gyanúm, hogy eredetileg talán így is tervezte. Csak a populista-fagyi visszanyalt.

Andrew_s

2026. április 10., péntek

Aki visszalépett az semmibe vesz

Lezárult a visszalépések határideje. Aki akart visszalépett, aki nem akart, de rábeszélték az is. A visszalépést követelők, meg körbepisilik a teret örömükben. Holott valójában annak örülnek, aminek nem feltétlenül kellene. Mert a visszalépések ugyanúgy a választók semmibevételéről szól, mint amikor egy pártszédelgő a már felállt országgyűlés frakcióiból ülnek szerteszét. S némi antidemokráciáról.

A visszalépések követelése pedig nem kevés bizalomhiányról is. A saját preferenciákkal kapcsolatban. Mert miről is szólhatott az, amikor egy párt posztjai alatt ott sorakoznak a párt visszalépését követelő tiszás beírások? Vagy amikor a Tisza lelkes hívei szórják tele a netet arról, hogy ki mindenki vissza? Leginkább arról, hogy nem bíznak abban, hogy a Tisza önerőből képes meggyőzni az embereket. Arról, hogy akárhány jelölt közül is a tiszás jelöltet válasszák. Akármit is mondanak a közvéleményt kutatók.

Alkalmasint persze nem is túl demokratikus, amikor az egyik párt szimpatizánsa egy másik párt jelöltállítását akarja befolyásolni. De a Tiszával szimpatizáló hitharcosok ezen attitűdjét megértem. Elvégre sem a párt vezetőjétől, sem az alelnökétől nem esett túl messze ez a demokráciacsonkító alma.

De ott van persze az is, aki visszalép. Ez, mint írtam fentebb a választóik semmibe vétele. Azoké, akik aláírták az ajánlásukat mindenképpen. Mert a választó annak, illetve azoknak írta alá az ajánlását, akiket, vagy akiknek a pártját bejutásra érdemesnek tartotta. Ha nem így lett volna, akkor másnak írja alá az ajánlását. A nevét és adatait is vállalva. Amikor az, akit képviseletére méltónak tartott visszalép, akkor ez a gesztus neki szól. Az ajánlóinak. >

Azt üzeni, hogy magasról tesz az egészre, nem érdekli valójában az őt ajánló képviselete, és az ajánlóit legfeljebb a bizalommal való visszaélésre méltatja. Ebben az esetben kár lenne azon csodálkozni, ha nem csak arra nem szavazna valaki, esetleg soha, aki visszalép, de arra sem, akit ajánl. Magam például biztosan nem. Akármiért, akármennyiért lépett vissza, és akármilyen ideológiát talál ki hozzá. Mert annak az ajánlása, aki visszaélt a bizalommal ugyanúgy nem érne semmit. Vagy még annál is kevesebbet.

Andrew_s

2026. április 3., péntek

Megjegyzés - 2026. 04. 03. - Szavazáshoz

Forrás: forgottenrealms.wikia.com/
A közösségi médiában, és általában is sokan sokat foglalkoznak azzal, hogy miként kellene szavaznia. Másnak. Mert az nyilván sokkal érdekesebb, mint az, hogy a másokat a virtuális leüvöltésig győzködők miként akarnak szavazni. Ők maguk.

Holott, szerintem:

  1. Saját értékrend alapján szavazni nem szégyen, míg a tömegnyomásnak engedve ezzel akár szembe is szavazni lehet az;
  2. Saját értékrend alapján szavazni azt az érett személyiséget jelenti, ami nem szorul rá másokra a saját döntés meghozatalában;
  3. Saját értékrend alapján való szavazáskor valójában nincs elveszett szavazat, mert egy párt ugyan veszíthet, de a gerinc megmarad;

Az, aki mindenfélét felemlegetve, homályos ígéretekre, politikai lózungokra hivatkozva akar másokat rábeszélni, hogy feladva a saját értékrendjét szavazzon bárkire, az valószínűleg önmagát akarja felmenteni az értékvesztése alól, és nem másokat meggyőzni.

Andrew_s