2021. január 19., kedd

Nyílt kérdések fotelvirológusoknak is

Hazánk a majdnem tízmillió virológus, illetve vakcinaszakértő országává vált. Politikusok nyilatkoznak a biológiáról, és jószándékú, ám a biológiai tárgyú tankönyveket is régen a poros sarokban örző emberek folytatnak hitvitákat a fórumokon. Holott, ahogy azt sokszor írtam már le: a vírus nem kéri ki a politikusok véleményét. Nincs rászorulva. A biológiája biztosítja a terjedését, illetve ehhez a bejutását a szervezetbe. S itt kezdődnek a kommunikációs vetélkedések metélkedésbe hajló problémái. Valamint az, amikor a tudomány, az orvoslástan képviselői fel akarnak zárkózni a populistákhoz. Talán azért az öt perces hírnévért. Rajtam igazán ne múljon.

Az interneten, illetve a Facebook-on egyre másra felbukkan Duda Ernő virológus professzor szegedi nyilatkozatának a terjesztése, reklámozása. Amelyben egyértelműen a kínai vakcinákat leszólja, és promotálja a Pfizer–BioNTech félét. Amiről továbbra ia legbiztosabb információ az, hogy mRNS-t tartalmaz. Ez a promóciós tevékenysége a professzornak annyira nyilvánvaló, hogy már-már az érdekeltségét illetően is kiváncsivá tesz. De maradjunk egy biológia tankönyv szintjén a kiváncsiságunkkal. Amely alapján a professzor hasonlata teljesen világos, és helyénvaló. Mondotta volt a hírek szerint, hogy „Körülbelül akkora különbség van, mint egy duplafedeles, propelleres repülőgép és mondjuk egy lopakodó repülőgép között”. Ami teljesen találó. Annyiban is, hogy a régi repülőgépek technológiájáról az utolsó csavarig lehet információnk, és messziről hallhatók, mert zajosak. A lopakodóról azt sem tudni, ha jön, és a technológiájáról nem olvashatunk sokat a tankönyvekben.

Melyekben az mRNS-ről nem azt írják, hogy a sejtek közötti közlekedésre teremtette az evolúció. Sokkal inkább a sejtmag-közeli területeken található meg, és az élettartama is erősen korlátozott. Ráadásul, ha ezek a sejt-alkotórészek kikerülnek a sejtből, például a sejt pusztulásakor, akkor a szervezet romeltakarítói gyorsan szétszedik. A tankönyvek azt is írják, hogy az mRNS általában egy fehérjét kódol, és azt is a sejt belsejében. A sokmillió önjelölt virológust, illetve a virológus reklámszakembert szeretném tehát megkérdezni:
  • A vakcinában mi stabilizálja az mRNS-t a vakcina beadását illetően, mert a funkcióra valószínűleg szükség van;
  • A vakcinában kapott mRNS hogyan jut be a sejtbe, mert az mRNS általában nem kívülről érkezik, tehát el kell jutnia a riboszómákhoz;
  • A vakcinában kapott mRNS-t mi stabilizálja a citoplazmán belül, és hogyan indul be róla a fehérje-szintézis, hogy ne bomoljon le, mint sejtidegen alkotórész;
  • A vakcinában kapott mRNS termeltette fehérje hogy jut ki a sejtből, de legalább a sejt felszínére, hogy beindítsa az immunrendszert, illetve mi garantálja, hogy a sejtfelszínen megjelenő vírusfehérje nem indít be autoimmun folyamatokat?;

  • A természetben mindezeket a funkciókat a vírus egyes fehérjéi, illetve maga a vírusburok biztosítja. A vakcinában mi? Mert gondolom egy fél vírust csak nem csomagolnak bele ebbe a modern vakcinába. S most emelkedjünk is el attól, hogy az elölt vírus tartalmazza annak minden fehérjéjét. Így egynek a megváltozása esetén a többi elleni immunitás még adhat némi védelmet. Miközben a kevés fehérjét kódoló mRNS esetében az adott fehérje megváltozása azonnal újabb üzleti igényt támaszt az új törzs elleni vakcinára. Ha pedig az mRNS-vakcina szinte minden, immunológiailag játszó fehérje örökítő anyagát tartalmazza, akkor mitől lopakodóbb?

    De világos, és értem: a valamikori és jelen tankönyvek bőven lemaradhattak a jelen tudománya mögött. Tehát a sok fotelvirológustól, illetve akár a neten sokat idézett Duda Ernő virológus professzortól is örömmel veszem a válaszokat.

    Andrew_s

    2021. január 17., vasárnap

    Vakcina: Magad dönts, és informálódj előtte

    Bőszen mennek a viták, és olvasom is némelyiket. Nos! Senkit sem szeretnék lebeszélni a vakcinákról. Az oltások embermilliók életét védték, mentették meg eddig is. Tehát mindenki oltassa be magát, akinél ez orvosilag nem ellenjavalt.

    Két dolgot szorgalmazok csak.
  • Mindenki választhassa azt a vakcinát, amelyikben a legjobban bízik. Már csak azért is, mert a fals híreszteléseknek is elejét veheti. Meg mindenki nyugodtabb, ha bízik abban, amit kap;
  • Ne politikai, vagy gazdasági vélemények, ítéletek, előítéletek mentén szülessen az egyén döntése. Mert igen: a gazdasági nyomásgyakorlás korrumpáló erejét sem becsülöm kisebbre, mint a politikait. Csak másként működik.

  • Tehát: mindenki maga hozza meg a döntését. A döntése előtt pedig a lehetősége, képessége, érdeklődése függvényében, de minél alaposabban járjon utána a híreknek. Akár csak egy középiskolai biológia-tankönyv mélységéig, ha úgy adódik. A tekintély alapú döntések, az ezeknek való feltétlen behódolás, az információk hiánya, az apróbetűs részek el nem olvasása is tett már tönkre életeket.... Olykor másokét is.

    Andrew_s

    2021. január 15., péntek

    Demagógisztáni napló: Közcsalános

    A politikusok esetében, a jelek szerint, pontosan ugyanaz az elv kezd érvényesülni, mint az internetes fórumok decibel-vitézei esetében. Az utóbbiakat általában nem a lehurrogás állítja meg, hanem az olyan kérdések, amelyek konkrét válaszok adására szorítanák a válaszadót. Valamint annak a feszegetése, hogy egész pontosan mit akarnak mondani, mi mellett, illetve mi ellen szeretnének érvelni? Szofisztikáltabb megközelítéssel: tárják elénk érveiket. A politika szereplői is egyre távolodnak ezektől a paraméterektől. Nagyjából a populizmus irányába mozdult el már jó régen a kommunikáció. Eétekintve az olyan kérdésekre adandó válaszoktól, hogy konkrétan: "Miből?", "Honnan?", illetve "Hogyan?"...

    Ez most annak kapcsán jutott eszembe, hogy a Momentum vezetője kiállt, és azt fejtegette, hogy aki oltást kap, az kapjon százezres jutalmat is mellé. Elfeledkezve arról, hogy a fenti kérdések bármelyikére is választ adjon. Bauer Tamás nagyjából ugyanerre mutat rá Fekete-Győr esetében. Valamint arra, hogy az említett politikus is átment populistába. Nem igazán adva választ arra, hogy ha van rá pénz, akkor miből? Azonban hasonló kérdésekkel nagyon sok politikust lehetne valószínűleg sarokba szorítani. Beleértve azokat is, akik Orbánt szeretnék börtönbe küldeni. Elfeledkezve arról, hogy a "hogyan" kérdésre választ keresnének. Mert a "majd csak megoldjuk" az nem válasz. Nem komolyabb válasz, mint az, amikor Orbán hírdetett ugyanilyen válasszal kampányt az oltás, illetve a gazdasági problémák esetében. Ha viszont az ellenzék sem kínál mást, akkor mitől ellenzék. Populista hülyékkel el vagyunk látva jelenleg is. Terven felül.

    A Momentán vezetője tehát valójában nem jelent új politikai minőséget. Ebben a tekintetben sem. Más tekintetben sem. De ezzel kapcsolatban vállalom az erősen szubjektív előítélet vádját is. Egyszerűen azóta, amióta a Momentum egy szerintem ordas hazugsággal párttá hazudta magát, nem tudom kellő bizalommal szemlélni ezt az izét. Mert azért nem árt emlékezni, hogy arra az Olimpia-ellenes aláírásgyűjtésre hivatkozva állította magát támogatott mozgalomnak, amelyet nem egyedül hajtottak végre, és amelyben az emberek nem pártalapításhoz adták az aláírásukat. De ettől még persze ugyanúgy bennük, vagy akár Fekete-Győrben is láthatja bárki a maga személyes politikai messiását, ahogy az az illetőnek szimpatikus. Azonban lehet, hogy érdemes lenne arra is választ keresni, hogy a jelek szerint hitelvi alapon szerveződő orbánizmussal szemben, a kormánypártok felé lejtő terepen, egy hitelvi alternatíva mennyire lehet elég erős egy kormányváltáshoz. Illetve, egy így végrehajtott váltás mennyire lenne valós váltás? Még akkor is, ha senkitől nem vitatom el azt a jogát, hogy megelégedjen az olyan ellenpopulizmusokkal, amelyek szerint előbb váltsanak kormányt, aztán "majd megoldjuk".

    Megoldjuk a felelősségrevonásokat. Aha. Egy olyan országban, ahol tradicionálisan előre elboltolt politikai háttéralkukra emlékeztető megúszáspártiság uralkodik. Megoldjuk a "van rá pénz" kérdéskörét. Ühüm. Egy kiégett, és kitett gazdságban, ahol a tartalékok az ellenzék szemszögéből ugyanúgy hipotetikusak, mint ahogy Orbán is csak hazudni tudja a dübörgést. Ilyenkor szoktak jönni az olyan válaszok, hogy majd az unió, a kínaiak, az oroszok, a Mars-lakók, stb. Tehát valójában a "Miből?" kérdésére is olyan erősek a válaszok, hogy "majd megoldja": más. Mi ígérünk, aztán majd csak lesz valami. Félreértések elkerülésére. Személy szerint egy fillért nem adtam volna stadionokra, háztáji kisvasutakra, sosem megvalósult informatikai beruházásokra, viszont sokkal többet adnék az önkormányzatoknak, stb. De nem szívesen szavaznék egy olyan gittegyletre sem, akiknek a gazdasági programja valójában egy hitvilági alternatíva. Amolyan "nézz mélyen a szemembe, és higyjél bennem" megoldásként. Amilyet egyszer egy gázár-emelés kapcsán már láttunk. Meg azt is, hogy mennyit ért.

    Tehát: adjunk százezer forintot annak, aki részt vesz az oltásban. Rendben, adjunk. Fekete-Győr személyesen fizetné ki, ha megvalósul? Ha nem, akkor minek a terhére? Alkalmasint semmivel nem értelmesebb ez az ötlet, mint az, amelyikkel a kamara rukkolt elő. Nagyjából arra, hogy kötelezővé is tehető az oltás. Értem. Világos. Kötelezővé tehető. Ellenben a nagyságos kamara elfeledkezett arról, hogy a jelenleg tartamkísérleti eredményekkel nem bíró oltás esetleges kockázatát magára vállalja-e? Mert gyanítom nem a kamara elnöke fogja finanszírozni a resetkeisést, az esetleges mellékhatások jelenleg alig ismert kockázatának következményeit. Esetleg össze is csaphatnák a két javaslatot. Legyen kötelező az oltás, amelyért mindenki kap százezer forintot. De miért nem félmilliót? A csalánosban nem teljesen mindegy? Már akkor, ha nem az érintett vonul be letolt gatyával abba a bizonyos csalánosba.

    Amely csalános körül igen komoly a politikai nyüzsgés. Számos politikus állja körül. Viszont a társadalom egyéb szereplőit szeretné mind beküldeni. Gatya nélkül. Mert arra már nincs pénz. Viszont a politika jelenleg csak a csalánost látszik felkínálni. A szabója címét, illetve a szabó által kiállított számlához a saját címüket nem annyira gondolják közreadni. Aztán meg majd lesz össznépi csodálkozás, ha az emberek kijönnek a csalánosból. S bezavarják a politikusokat. Válogatás nélkül.

    Andrew_s

    2021. január 4., hétfő

    COVID-Vakcinákok és hitek

    Mostanában, a COVID-19 kapcsán, egyre inkább a vakcinák körüli polémiáké vált a napi kommunikáció terepe. Ettől még persze a horror-híradó számszaki adatai sem maradnak el. De elég a fórumokba beleolvasni ahhoz, hogy lassan éppen olyan hitelvi vita alakul ki a „melyik vakcina a tuti” kérdésköre körül, mint akár a sörmárkákba vetett bizalom és ízlés körül. Csak a tétje egy kicsit nagyobb. Nem is olyan kicsit, mint amennyire alaposan. A gondok virágoskertje egyébként éppen az alaposság körül kezd elburjánzani.

    De ne fussunk ennyire előre. Mielőtt most valaki oltás-szkeptikus fanyalgásba élné bele magát leszögezem: a tömeges fertőzési hullámok összeomlása a nyájimmunitástól várható. Ezt eddig is emlegettem, és a véleményem mit sem változott. Arról sem, hogy ezt vagy a tömeges fertőzés, vagy a tömeges vakcinálás valósíthatja meg. Ez nem politikai kérdés, mert a legjobb tudomásom szerint a vírus viszonylag kevés politikai pamfletet olvas. Ahogy elmekórtani szakkönyveket sem. Így a fertőzésének az esélyét sem a vallási, sem a pártállás nem igazán befolyásolja. Ahogy azt sem, hogy valaki a lapos Föld gyíkembereiben hisz, vagy minden bozótban Soros-bérenc migráns liberális ellenséget keres. A biológia ilyen szempontból elég demokratikus. Ahogy a halál intézménye sem különben. Amennyiben eddig még az eddig élt emberek többsége meghalt, és a jelen generációkra sem vár más.

    Az azonban furcsa, vagy időnként akár komikus is, ahogy egymásnak feszülnek az orosz vakcinában hívők, és az azt elutasítók. Itt szintén előre leszögezném: egyáltalán nem hiszem, hogy az orosz vakcina abszolút tökéletes lenne. De a többiből sem nézek ki sokkal többet. Amiért még senkit sem beszélek le a hitvitákról, a politikai meggyőződésük, az egyes államok elutasítása, illetve feltétlen elfogadása iránti politikai vágyaik megéléséről. Miért tenném? Miközben azért egy dolgot azért érdemes lenne leszögezni. Azt, hogy ha eltekintünk a biológiai fegyvereket emlegető conteoktól, akkor nagyjából minden kutatócsoport ugyanakkor állt a rajtkőre. Majd ugrott fejest a versenybe. Így egyik vakcina esetében sem igazán van információ egy 15-20 éves, több tízezer embert lefedő megfigyelési adatsorról a vakcinák hosszú távú következményeit illetően.

    Mondjuk, senki sem állította, hogy ilyen adatsora lenne. De azok a híradások, amik az orosz vakcina ellen fellépő orosz kutatókra, orvosokra hivatkoznak, azok sem ezek hiányát hánytorgatják fel. Az sem például, amelyik szerint, közel egy hónapja jelent meg, kínos hír érkezett az orosz oltásról, és a Napi.hu közölte. Mert abban is inkább van szó egyfajta politikai ellenzékiség vakcinálásba fordításáról, az orvosokat ért, és vakcinálásukat célzó munkajogi, illetve kommunikációs nyomásgyakorlásról. Ezek azonban szerény mértékben tekinthetők olyannak, amelyek egy virológiával, illetve immunológiával foglalkozó akadémiai folyóiratban szakmai érvnek minősülnének.

    Miközben természetesen egy cseppnyi kételyem sincs arról, hogy a piaci versenyben kergetődző gyógyszeripari cégek, és a mögöttük természetesen nem álló politikai lobbi sem határidővel, sem a mielőbbi mennyiségi értékesítés elvárásával sem zaklatja a velük kapcsolatban állókat. Így aztán az ott serénykedők minden ilyen nyomás nélkül gyűjthetik a több tízezres adatsorokat az eljövendő 15-20 éveben, miközben a vakcinájuk engedélyeztetésre vár. Vagy mégsem? Elvégre közel egy időben jelentek meg a piacon. Most akkor nyugaton gyorsabban dolgoznak a sejttenyészetek, az ultra-centrifugák? Vagy mittudoménmik, amik kellenek ehhez? Vagy a conteo-hívőknek lenne igazuk? Mely esetben egyes laborok előbb ismerték a vírus genetikáját, illetve az immunizálás lehetőségét, mintsem az felbukkant volna?

    Habár. azért feltennék egy további, igen bátortalan kérdést is. A vírus biológiájából az következik, hogy a törzsképződés igen gyors is lehet. Miközben az elsődleges immunválaszt vélhetőleg az esetleg, ezzel párhuzamosan, gyorsan változó köpeny kellene, hogy kiváltsa. Tegyük fel, hogy két oltóanyagféleségünk van. Az egyik a köpeny egy igen konzervatív szakaszára „lő”, és tartós védelmet ad a változó törzsek viharaiban is. A másik egy adott törzsre, illetve törzscsoportra többé kevésbé specifikus. Így a védelem „vírusfordulónként” lejár. Amiből gyakori, vakcinára irányuló, piaci megrendelés is következik. A vakciafejlesztésre kérhető támogatásból, a vakcina-eladásból élő piaci szereplőknek vajon melyik érné meg jobban? Ha mindkét típus rendelkezésre állna. Mert persze korántsem biztos, hogy mindkét lehetőség adott.

    Az azonban jelenleg biztosnak látszik, hogy pillanatnyilag bármely vakcináról elmondható, hogy egyformán keveset tudunk. Viszont 15-20 évünk sincs kivárni a tutit. De erről a kivárásról sem szeretnék lebeszélni senkit. Legfeljebb arról, hogy ne hitviták, politikai vagy gazdasági elvárások, -előítéletek mentén döntsön. Erről meg valószínűleg úgysem fogok tudni lebeszélni sokakat. Elvégre még az sem kizárt, hogy egy alapvetően biológiai rendszer mégis olvas politikai pamfleteket.

    Andrew_s