Rogán Antal kádárista rántott-szelete.

A belfoldihirek.com képének felhasználásával

Rogán Antalból kitört a nosztalgia. A nosztalgia azok iránt a korok iránt, amikor olyan alantas kommunikációs húzásokat engedett meg magának a regnáló kádárista hatalom, amihez valóban barakk-szociológia kellett. Akármennyire legyen is a legvidámabb barakk, és akármennyire jogos sokak nosztalgiája az iránt a rendszer iránt, ahol legalább lefektetett játékszabályok mentén szervezhette meg ki-ki a maga életét. Igen, tudtuk: pártitkárba nem rúgunk, és így több a nyugtunk. Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetőjeként, tehát a Fidesz nevében döntött úgy, hogy a globális hülyének nézés stratégiája mentén szervezi tovább viszonyát a hazai lakossághoz.

A frakcióvezetői nyilatkozatokkal kapcsolatos első agyzakkanás az volt, hogy Rogán Antal a választói névjegyzéket korábban megalapozó nyilvántartás megszüntetését helyezte kilátásba. Olyan nyilvánvaló kommunikációs aljassággal, ami mögül nem a lóláb fityeg elő, hanem sokak alighanem azt a szervet is emlegették magukban, mely a hím ló hátsó lábai közt szokott előfordulni. A regisztrációval, pontosabban a hazai lakosság regisztrációjával kapcsolatos legnyomósabb ellenérv ugyanis az volt, hogy létezik olyan lakcímnyilvántartás, ami feleslegessé teszi a regisztrációt. Nosza, jött hát a Fidesz frakcióvezetője, és mit ki nem talál? Hát szüntessük meg az említett adatbázist. Egyből megoldódik a gond. Az övé. Ha ugyanis az említett nyilvántartás megszűnik, akkor a regisztráció elleni ellenérvek egyik legerősebbike hipp és hopp okafogyottá válik. A választási előmanipulációk nagyobb dicsőségére. S globális szegénységi bizonyítványt kiállítva. Részben a Fidesz-ről, amiért ilyen szegényes a fantáziájuk. De a lakosságról is, mivel feltételezik, hogy ezt csont nélkül lenyelik. A nagyobbik baj, hogy a korábbi reakciók, és a szerveződő Békemenet 3.0 alapján valószínűleg ebben igaza is van Rogán Antalnak.

De ez persze még nem kötődik a kádárista nosztalgiához. Arra a mai napig kellett várni. Előjátékaként érdemes rátekinteni a regisztrációs javaslatok két neuralgikus pontjára. Az egyik az a bizonyos 15 napos előzetes jogvesztő idő, ami Kósa Lajos javaslata alapján, az regisztrációs herce-hurcával általában, egész az Alaptörvényig is eljutna. A másik a regisztráció technikai korlátozása. A mintegy két hetes határidő eleve kizárja azokat, akik az említett időszakaszban töltik be nagykorúságukat, vagy más okból gátoltak a regisztrációban. Például technikailag. Nem lévén internetes jártasságuk és lehetőségük, és esetleg fizikailag sem képesek eljutni a regisztráció színhelyére. Maradna számukra a levélben történő szavazás, ami az eredeti javaslatok alapján kizárt lenne a Magyarországon élő, a magyar postát igénybe venni képes magyar állampolgárok számára. A magyar állampolgárok állampolgársághoz kötődő demokratikus jogainak üdvéért. A Fidesz szerint. Nos, ez utóbbi az, ami Rogán Antalból előcsalogatta azokat a régi szép időket, amiről olvasott talán. Bár az 1972-ben született politikusnak, feltéve róla az újságolvasás képességét, némi személyes képe is lehet erről a korszakról.

Köztudott, és közismert kommunikációs eljárás volt az a megoldás akkortájt, hogy amennyiben a PÁRT, így, csupa nagybetűvel, elhatározott valami kellemetlen intézkedést, akkor gőzerővel megindult a lakosság puhítása. Ha tehát mondjuk a másfélszeresére kellett emelni a hús árát, akkor elkezdték a suttogó propaganda eszközeivel és újságcikkekben lebegtetni a duplázott húsárakat. Ezen persze sokan kiakadtak, a kocsmában jól berúgtak, és szidtak mindenkit. A falvakban a városiakat, amiért a fejük felett döntenek, míg a városokban a TSz-tagokat, amiért már megint drágább lesz az élelem. Megosztva az embereket, ami önmagában is elég manipulatív hatalmi húzás. De különösen savazott gerincű megoldás annak fényében, hogy amikor a PÁRT felé visszaszivárogtak a hangulatjelentések a kellemetlen fogadtatásról, akkor nagy kegyesen „csak” másfélszeresére emelték az árakat. Úgy kommunikálva mindezt, hogy meghallgatták a NÉP szavát, és annak hatására, meghajolva a NÉP szava előtt mérsékelt az emelés. Amitől persze még éppen úgy drágább lett a megélhetés, de látszólag a lakosságot meghallgatva döntöttek, és ugyanakkor elérték a tervezett áremelést is.

Ha ezt összehasonlítjuk azzal a taktikával, amit a kormány, és annak vezető pártja a Fidesz alkalmaz, nehéz nem észrevenni a párhuzamot. A regisztráció teljesen nyilvánvalóan antidemokratikus. Ennek az az oka, hogy korábban egy általános és valósan demokratikus választójogi rendszerbe épít be jogi cenzusokat. Ilyen például a levélben történő szavazás kizárása is, mivel korlátozza a részvételi jogot. De egyébként ugyanígy korlátozza a részvételi jogot a két hetes teljhatalmat biztosító 15 napos korlát éppen úgy, mint Kósa Lajos kedvenc vesszőparipája, a műveltségi cenzus is. A lakosság megosztásában tulajdonképpen a regisztrációnál már csak az lenne hatásosabb, ha parancsba adnák a belföldi magyaroknak, hogy utálják a külföldieket, és viszont. Bár hatásában a jelen választási törvénytervezet alig kisebb jelentőségű. Ugyanakkor az is teljesen nyilvánvaló, hogy az egyik legkomolyabb korlátnak jelenleg a levélbeli szavazás kizárása lehet. Rogán Antal tehát jön, és roppant nagy kegyességgel kijelenti: ez levélbeli regisztráció megnyílhat akár a hazai lakosság számára is.

Hatalmas engedményként feltüntetve a kormányzati párt részéről. Holott tulajdonképpen a regisztráció ettől még megmarad, és a puszta ténye is tekinthető antidemokratikusnak. Ugyanis annak ténye is elvesz jelenleg érvényes szabadságjogot. Annak a szabadságnak a jogát, ami a titkos szavazáson való, állampolgároknak alanyi jogon járó, részvétellel kapcsolatos. Különben ezt részvételt támogatta meg a már említetten megszüntetésre kijelölt adatbázis. Rogán Antal tehát bízik benne, hogy mindenki a nép szavára meghajló, engedékeny párt engedményt kivívó frakcióvezetőjeként fog rá feltekinteni a levélbeli regisztráció megengedése kapcsán. Részben hajazva a családon belüli erőszakkal kapcsolatos magánszámára. De voltaképpen tehát tényleg leporolva azokat a harminc-negyvenéves kommunikációs recepteket, melyekre azért még emlékeznek pár százezren az országban. Felvetve azt a kérdést, hogy miért a nagy bizodalom abban, hogy korlátlanul élhet az agyzavar emberi jogával. S akkor bizony visszaköszön az ellenzéki szívességtétel október 23.-a kapcsán, és az, hogy Orbán Viktor a napokban prezidenciális rendszerben kezdett ismét gondolkodni. Vészforgatókönyvvel, vagy anélkül. Márpedig egy centrális egyeduralkodót nem fog tudni erőszak nélkül elszámoltatni senkit. Abban pedig joggal bízik a Fidesz-KDNP önhatalmi lobi-szövetsége, hogy az emberek nagy része nem polgárháborús körülményekben gondolkodik. Bár a prezidenciális, egyszemélyi vezetés kialakításának ez is kedvezne. Volna ok kihirdetni a rendkívüli állapotot, és egyszemélyi centrális vezetést bevezetni. Természetesen ideiglenesen. Elsőre. Így Rogán Antal talán nem is annyira a pillanatnyi, korszakos időzavar áldozata, mint inkább a Vezére iránti feltétlen lojalitás embere. Egyengetve az utat számára a lakosság újabb provokálásával. S még közel egy hét van október 23.-ig.

Simay Endre István