 |
| Foto: EISimay |
Szinte még csak most kezdődött az év, de már ég a világ
kommunikációja a halálhírektől. Tömegesen. Isztambulban. Megrázó. De a halál
mindig megrázó. Még akkor is, ha nem mindenki halála hallatán morzsol szét az
ember néhány könnycseppet. Azonban talán nem mindenkit utál mindenki.
Annak, akit mégsem szeret senki, nagyon rossz lehet az
élete. Ha a családja, az ismerősei, a távolabbi rokonai egy emberként utasítják
el, akkor ez a magány lehet a legmagányabb. Talán nem is véletlen az, hogy az
új év kezdete körül legalább annyian gondolják saját kezűleg bejezni az evilági
pályafutást, mint ahányan Karácsony táján. Bár az év vége tényleg inkább a
személyes ténykedések mérlege. De valószínűleg ez sem ér fabatkát sem, ha nincs
kinek elmondani. Befele fordulva az a mérleg sem az igazi. Ám ettől a mérlegtől
most mégis tekintsünk el. Még azoktól a mérlegkészítőktől is, akik egyfajta
passzív öneutanázia-program gyanánt nem szoknak le a dohányzásról, az
alkoholról, az evés nélküli kávézásról, a világ-, de inkább a család
problémáinak önkéntes, és egyoldalú felvállalásától. Úton a gyomorfekély, a
tumorok, a stroke, illetve az infarktus felé. Olykor talán elfeledve. Olykor a
környezetük által simán tudomásul véve. Amíg ki nem szállnak a világból. Azt
nyilvánvalóan nem tudhatom, hogy a világon hányan haltak meg így 2016-ban.
Valószínűleg sokan. S valószínűleg többen, mint ahányuknak kellett volna.
Azt sem tudhatom, hogy a Neves Személyek (NSz) közül
hányan távoztak a jelzett előzmények hatására. NSz-nek tekintve most
mindazokat, akik halálhírén illik a médiában megemlékezni. Csettintve, illetve
szörnyülködve. Aggódva, vagy csak csendben bólogatva. Elvégre egy NSz olyan
valaki, akit ismernek. Aki látszólag nem halhat meg mindenkitől elfeledve.
Holott ez valószínűleg marhaság. Nagyon kevesükről tudhatjuk, hogy a kifele
mutatott arc mennyire maszk. Ahogy a Maszk című film dokija írja: mindenki
álarcot visel. S valóban sokan álarc mögött élnek, illetve halnak. A sokak
által ismert emberek is lehetnek befele piszok magányosak. Akkor meg különösen,
ha rendre újabb embereket idegenítenek el maguktól. Márpedig a gőzerővel
hajszolt ismertség mögött nagy űr keletkezhet. Látszatbarátok,
látszatismerősök. A látszathősök körül. Akikkel tele a világ. Sokaknak meg a
hócipője. Akkor is, ha erről nem illik megemlékezni.
De mindez nem a 2016-os év sajátja. Ez úgy általában
igaz. A 2016-ra nézve csak azt mondhatjuk: ez sem rét el az előzőektől. S ebből
a tekintetben a 2017 sem lesz jobb. De talán rosszabb sem. Azért persze a nagy
személyes leltárak közepette, az új év alkalmából akár az év elején is lehet
leltárt készíteni. Talán akkor az év végén egyszerűbb lesz. Szerencsére ezt sem
tudhatom. Ahogy azt sem, hogy az egyes embereket kik mások, és hányan búsulják
meg. S nem csak emberek. Mert akikről gyakran megfeledkeznek, azért még
léteznek. Azok a kedvencek, szőrös gyerekek, akik hátramaradnak. Akik számára ettől
még eljön a másnap. Az, amikor a gazdi háza, ágya már üres. Véglegesen és
végletesen. Ám kint ettől még hideg van, és a másnap éhséget is hoz.
 |
| Foto: EISimay |
Költői a kérdés, de azért persze ki-ki megkeresheti a
választ magának. Mi lesz azokkal a kutyákkal, macskákkal, és minden más „fogadott
családtaggal”, akik ellátása a család, a hátramaradottak felelősségévé válik.
Megélhetik-e az új napokat, vagy éhesen megfagynak? Mert a hideg nem válogat. S
a halál egy igen demokratikus intézmény. Nem csak az anyagiakra, de a lábak
számára, illetve a kültakaró szőrözöttségére sincs tekintettel. Az NSz-ek
esetében sem igazán szokott a média megemlékezni arról, hogy mi a sorsa ezeknek
a jószágoknak. A hétköznapok ilyen árváira meg aztán végképpen nem szoktak sokan
gondolni. Tisztelet a kevés kivételnek.
De, talán most, az új év, a 2017-es elején talán érdemes szólni az ő
érdekükben. Azért, hogy a 2016-ban eltemetett testek szellemeire emlékezve ne
kelljen senkinek a lelkiismeretét az elvesztett rokon megmaradt lakótársait
illető leltárral is konfrontálnia majd egy év múlva. Már annak, akinek van.
Lelkiismerete. De legyünk optimisták. A madarak, a macskák, illetve a kutyák és
a többiek nevében is. A holnapjuk érdekében.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése