A MNB szervezett egy konferenciát. A Lámfalussy Konferencián pedig felszólalt Orbán Viktor, és méltatta az MNB-t. Meg a hihetetlen gazdasági fejlődést. S persze mélyen benyalt Trump-nak is. Mert mivé is lenne az ő kicsi, stadionos világocskája Putyin és Trump feneke nélkül? De azért persze a sorrend nem kötelező. Pannónia géniusza párhuzamosan is tud nyalni, ha kell.
De azért az MNB méltatása felett se ugorjunk át úgy, hogy a pirospetty-felelős munkahelyére ne vetnénk egy pislantást. Amiről azt mondta, ami szeretett vezetőnk, hogy amióta az MNB nincs ellenzékben, azóta látványos a fejlődés. Ami azt is jelentheti, hogy amennyiben nem az ő kedvenc tündérmesélője lenne az MNB élén, akkor szíve szerint belefojtaná egy kanál vízbe az MNB-t. Ott téve keresztbe, ahol csak miniszterelnökként tud. De bezzeg most, hogy mind ő, Orbán Viktor, mind az ő barátai és tettestársai szabadon gazdagodhatnak, minden rendben van az MNB vezetésével. Mert azért a szegénységi statisztikák, a lábukkal szavazva távozó százezrek nem egészen a robogó gazdaságra engednek asszociálni. Még akkor sem, ha a stadionokra esetleg több pénz jut, mint a gyermekek élelmezésére, az egészségügyre, az oktatásra. De az, akinek a nemzeti nemzetiesség nemzeti tapsvihara nem elég kenyér helyett is, az vessen magára. Különösen most, hogy Orbán egyenesen Trumptól érzi felhatalmazva magát bármire is. Mondván: „Engedélyt kaptunk a legmagasabb világi helyről”.
Talán ez utóbbi nyomán sem ártana mielőbb orvoshoz fordulnia. Hacsak nem egyfajta retorikai előkészítése annak, hogy töröljék a 2018-as választásokat. Azon az alapon, hogy Trump megválasztásával automatikusan felhatalmazást adtak Orbánnak a legmagasabb, majdnem-isteni, helyről. Azért persze a valós képhez az is hozzátartozik, hogy Trump nem igazán hívta meg Orbánt. Ami igazán nagyon méltatlan a magyar miniszterelnökkel szemben. Már csak azért is, mert az utóbbi, a nemzeti demokrácia jegyében, talán sok fontos tanácsot adhatna az amerikaiaknak. Legelőször talán azt, hogy az USA tagállamai mielőbb szorgalmazzák azt, hogy élhessenek azzal a szabadságjoggal, hogy akár kerítéssel védjék meg az állam határait. Természetesen a szomszéd államokból immár illegálisan bevándorló többi amerikaitól. Akik ugyebár a világ számos tájáról verbuvált, illetve verbuválódott népség. Csupa potenciális bevándorló. Aszerint hogy melyik államban kik állítják magukat többséginek.
Az persze egy egészen más kérdés, hogy az Orbán által most annyira istenített amerikai vezér mit szólna, ha az egyes államokban kitörne a sok kicsi függetlenségi polgárháború. Akár Orbánra hivatkozva, akár „csak úgy”. Ahogy az sem lenne kevésbé érdekes kérdés, hogy a magyar kormányfőnek milyen hangosan csikorognának a mondatai, ha nem Trump-ot választják az elektorok elnöknek. Mely elektori választással különben sikerült nagyjából ugyanazt a helyzetet előállítani, amit a magyar országgyűlésben produkáltak 2014-ben, a magyar választási törvények átszabását követően. Nevezetesen azt, hogy Trump úgy lett az USA elnöke, hogy számszerűen kevesebb szavazatot kapott a riválisánál. Ez akkor is igaz, ha az elektori rendszert nem most szabták Trump képére. De térjünk vissza a történelmietlen „mi lett volna” kérdésre. Vajon Orbán Viktor, ha nem Trump-ból lesz elnök, akkor hadat üzen az USA-nak? Vagy hanyatt homlok kézcsókját küldi? Netán lebontja a déli kerítést? Esetleg az Európai Egyesült Államok mielőbbi kikiáltását kezdi szorgalmazni? Mondjuk, van valószínűleg az a haveroknak áttolható pénz, amiért igen.
Miközben még önmagához sem egészen következetes. Mert az egyik oldalon Orbán keresztbe fekszik az egységes Európának, de a másik oldalon egységes európai védelmet szeretne. Holott a legegységesebb, illetve egységesen a leghatékonyabb védelem egy nemzetek feletti védőernyő. Olyan, amelynek garantáltan nem fekhet keresztbe egyetlen lokális szervezet sem. Sem a reguláris, sem a paramilitáns fegyveres egyletek. Elvégre nem hatékony az a védelem, amelynek a talpát és a hátát is külön erők lekötésével kell biztosítani. Márpedig egy önálló, a nemzeti erőszakszerveken felülemelkedő, és azok felszámolását szorgalmazó haderő a legbiztosabb út a nemzetek feletti irányítási struktúrák felé. Ami nagyjából pont szembemenne annak, amit Orbán a felszínen mond a híveinek. S ami valószínűleg, ellentétben azzal, amit a híveknek hint porként a szemébe, Orbánnak is teljesen megfelelne. Egy feltétellel. Ha ennek az Európai Egyesült Államoknak ő lehetne a vezetője. Vezérként, kancellárként, elnökként, illetve királyként. Lehetőleg minden ilyen címet magára aggatva.
De megtartva a címzetes focista címet is. Mert stadionokból sosem elég. Amelyek ha bölcsők nem is, sírok még lehetnek.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése