Szemforgatás az év első győri újszülöttjénél

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az újév beköszöntével törvényszerűen megjelennek azok a hírek, amelyek azzal kezdődnek, hogy „az év első...” újszülöttje, cukiskodása, cukiskodó bunkósága, és hasonlók. Az év első újszülöttjeiről szóló híradások hivatalosak. Mások nem annyira. A cukiskodó bunkóság pedig csak úgy jön. A politikai rárepülések kapcsán. Melyekből az év egyik első „jól teljesítője” kétségtelenül Novák Előd volt.

Az év első kisbabája Győrben született, és a kis Noelnek ezúton is hosszú, boldog életet kívánok. Egy boldog családban. Függetlenül attól, hogy a Jobbik alelnöke meglátogatta az anyukáját. Arról ugyanis nem ő tehet. Ahogy arról sem, hogy hol született, milyen családban. Ahogy arról sem, hogy Novák Előd hol született. Az utóbbiról különben Novák Előd sem tehet. Akkor sem, ha a kommunikációs retorikája alapján azt hihetnénk, hogy ehhez az aktushoz bármi köze lett volna. Vagy akár a győri, 2016-os országelső szüléshez. Melynek kapcsán megjelent személyesen elmagyarázni a szülési alapelveket. Mert ő, Novák Előd, mint magyarországi hős anya, ezt jobban tudja. Mindenkinél jobban. Ahogy ezt a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház előtt tartott sajtótájékoztatóján is kifejtegette.

Pontosan megadva az optimális életkort is a szüléshez. Mert ő sem szülhetett volna jobb életkorban, mint 24 éves kora körül. Mármint akkor, ha nőnek születik. Ám nem annak született. Így a szüléssel kapcsolatos ismereteit azért némi fenntartásokkal fogadom. Különösen azért, mert szülész-nőgyógyász szakképzettsége sem közismert. Ellentétben az eddigi politikai megnyilvánulásaival. Amelyek közül az egy évvel korábbi pont az év első vidéki újszülöttje kapcsán közzé tett szövege mintha kevésbé tűnt volna emberbarátinak. Akkor, a kis Rácz Péter Rikárdó kapcsán szinte még a megszületéshez való jogát is kétségbe vonta. Bocsánatot minden esetre nem kért az akkori megnyilvánulása miatt. Így talán ma is büszke arra, hogy jól megmondta a magáét a Jobbik rasszista híveinek tapsvihara közepette.

Már a cím is jelzi: a szélsőjobbon elértették Novák gesztusát

Ami természetesen árnyalja azt a cukiskodó szereplését is, amit az idén „követett el”, az Országgyűlés népesedéspolitikai albizottságának elnöke. Mely cím, éppen a tavalyi kijelentései nyomán, enyhén szólva is visszás az említett politikus esetében. Az pedig, hogy máig birtokolhatja ezt a címet, alapvetően leplezi le az elnökségét megszavazók lappangó rasszizmusát. Egyben persze azt a kérdést is felvetve, hogy 2015-ben hol volt Novák Előd, amikor meglátogathatta volna Rácz Péter Rikárdó édesanyját a kórházban? Mert anyalátogatóban nem volt ott a hírek szerint. De vajon az idén elutazott volna-e Győrbe, ha a kis Noel cigány családban születik? Vajon akkor is azt fejtegette volna, hogy „minden egyes gyermek megszületése egy kisebb nemzeti ünnep”? Személy szerint erős kétségeim vannak ezt illetően. Hacsak a Jobbik cukiskodásáért felelős Vona Gábor ezt parancsba nem adja az alelnöknek. Úgyhogy még ez is előfordulhat. Addig is, az biztos, hogy a tavalyi és a jelenlegi Novák-szereplés diszkriminatív megkülönböztetése átment oda, ahova szánta: a szélsőjobb irányában.

Mely utóbbi gesztustól azonban még éppen olyan álszent, szemforgató és alapvetően gusztustalan az, hogy egy újszülött uszályába kapaszkodjon a politika. A születés alapvetően családi esemény. Az persze várható, hogy a gyermekágyban fekvő anya igyekszik jó képet vágni a politikusi látogatáshoz. Függetlenül attól, hogy szereti-e a Jobbikot vagy sem. Mert udvarias. Így azt a kérdést meg sem fogalmazom, hogy vajon a gyermek családja kire szavazott? Magánügy. Ilyen helyzetben a politikusnak kellene némi jó érzésről, tapintatról, udvariasságról tanúbizonyságot tenni. Úgy általában is. Bármelyiknek. Novák Elődnek is. Így tulajdonképpen egyfajta emberi, szocializációs vizsga is az, hogy a kísértésnek mennyire tud ellenállni a politikus. Annak a kísértésnek, ami a személye körüli felhajtást teszi mézes-mázossá, amikor elmegy újszülöttet köszönteni.

Na, ez az a vizsga, amint Novák Előd megbukott. Tavaly is, amikor nem tudott hallgatni. S idén is, amikor nem maradt otthon az asszony princípiuma mellett.

Andrew_s