Forrás: C-press |
Farkas Flórián politikai napjai a jelek szerint meg
vannak számlálva. Nem azért, mert esetleg csibészségen fogták. Ez nála nagyobb
csibészekkel is előfordul ebben az országban. Ha azonban a Magyar Nemzet kezd
el lebegtetni valamit, ami karaktergyilkosságra is alkalmas, az már jelent
valamit. Márpedig most erősen úgy tűnik, hogy ráakadtak Farkas Flórián
szakdolgozatára, illetve annak hiányára.
Mellyel mielőbb bottal szeretnék verni a miniszterelnöki biztosnak.
Márpedig ez könnyen előfordulhat, hogy azt jelenti:
eldördült a startpisztoly. Innentől szabad prédává nyilvánítva az ÖRO kapcsán
amúgy kínos híreket gerjesztő politikust. A most publikált cikk tehát egyfajta
kilövési engedély megadását is jelentheti. Holott még a cikkből is az olvasható
ki, hogy a találgatás a 2000-es évek elejétől szinte folyamatos. Márpedig nehéz
elképzelni, hogy egy évtized alatt senkinek nem jutott eszébe komolyabban utána
nézni annak, hogy Farkas Flórián mikor milyen iskolákat végzett valójában. Már
akkor, ha ez valóban érdekelt volna érdemben bárkit is. Akár az ellenzéke
soraiban. Elvégre egy rektornak akár az „utcáról” is lehet nyugodtan levelet
írni. Egy erősen kérdéses, inkább politikainak tűnő doktori-védéses absztrakció
kapcsán próbálva.
Nullától alig, de azért attól különböző eredménnyel. Ha tehát bárki fel akarta
volna térképezni Farkas Flórián végzettségét, az eddig is megtehette volna.
Különösen akkor, ha felmerül a kamuzás gyanúja.
Nem mintha egy érettségit, egy diplomát odahazudni a
moralitás csúcsa lenne. Ha tehát lelepleződik a csalafintaság, akkor bukjon is
ki a politikai közéletből. Hozzátéve, hogy mindenki mással együtt, akire
rábizonyítható a hasonló akció. Kiemelve a rábizonyítás misztériumát az előző
malasztból. Továbbá kiemelve a „mindenki más” szókapcsolatot is. Nem azért,
mintha nagy nyelvi lelemény lenne, hanem azért, mert az lenne csak egy igazi
kis magyar csoda. De, mint azt tudjuk csodák márpedig nincsenek. Ekkora csodák
semmiképpen. Mert amennyiben lennének, akkor a nemzeti indigó büszke címének
tulajdonosa örökre eltűnt volna a közéletből. Holott a másfél évvel ezelőtti
állapotok alapján, az akkor mintegy negyven
közmunkás bérét zsebre tenni szándékozó Schmitt Pál korántsem tűnt el. Ő lett
ugyanis az Olimpiai Védnökök Testületének elnöke, és ezzel a Nemzetközi
Olimpiai Bizottság (NOB) tagja is. Ezzel valószínűleg részben sikerült a hazai
olimpiai mozgalmat is lejáratni. Egyben igazolva azt is, hogy a gerinc nem vész
el és át sem alakul. Elvégre az, ami nincs, az ilyen műveletekre nem képes.
S akkor még Farkas Flórián érettségijén, diplomadolgozatán
problémázik bárki is? Csak úgy? Aligha. Mégiscsak egy kilövési engedély lehet a
háttérben. Még akkor is, ha messzemenően elítélendő minden csalás. Ismétlem:
minden. Ugyanakkor az nyilván ostoba vizsgálódási alap, hogy miként lett
sikeres politikus, ha nincs érettségije. Ad abszurdum az érettségi lehet
jogosítvány, de garancialevél semmiképpen. Amellett akár sikeres politikus is
lehet valaki anélkül. Ha azt tisztességgel, sok munkával, az emberek iránti
elkötelezettséggel éri el.
Ha vizsgálódni akarnak a sikeresség záloga kapcsán, akkor
inkább ez utóbbiakat kellene vizsgálni. Elfogadva, hogy egy kamuzott diploma morálisan
annulálhatja a teljes pályafutást. Általában. De nem orbanisztánban, ahol
kétséges doktorikkal, morálisan megbukva nyugodtan ülhet valaki vezető
pozícióban. Amíg kínossá nem válik a hatalomnak. S ezzel nem Farkas Flóriánt szeretném
védeni, ha vétkezett. Eltűnése a politikai közéletből alighanem jó ideje
időszerű lenne. S nem (csak) a diploma esetleges hiánya miatt.
Már ahogy megkezdte az egyetemet az 1. Orbán-kormány alatt, az se volt semmi. A bölcsész politológia (hisz akkor még nem is volt társadalomtudományi kar, szal volt a jogász és a bölcsész politológia az ELTÉ-n) eredetileg B-szak volt, vagyis olyan vehettek részt 1 belső felvételin, akik 1 másik szakra már az egyetemre jártak, ez gyak 1 viszonylag laza (legalább is az akkori szóbeli felvételikhez képest laza) elbeszélgetést jelentett. Aztán ezeket a B szakokat átalakították A szakokká, vagyis csak rendes (írásbeli-szóbeli) felvételivel (igen, akkoriban még volt felvételi) lehetett bejutni) viszont nem kellett egyetemre járni hozzá. De volt 1 átmeneti év, amikor A és B szakként is elindították. A mi Flóriánunk pedig pont ekkor jutott be. Nem volt egyetemista, de mégse az A szakos komoly felvételin, hanem a B szakos laza elbeszélgetésen vett részt, és nyert felvételt.
VálaszTörlésKöszönöm a kiegészítést!
Törlés