A megfelelő bunkó a nem megfelelőknek

Tarlós István eddig sem éppen arról volt nevezetes, hogy világpolgárnak lehessen nézni. Eddig is pontosan azt funkciót képviselte, amit kormányzati szinten két ember, a házmester és Debrecen expolgármestere lát el. Lefele tapos, kifele buta, és ha kell ordenáré. Felfele nyal, de ez a Fidesz környékén valószínűleg elvárás.

Egy személyi kultuszos, a törlőpapírral is takarékoskodó pártban az utóbbi természetes állapot. Bár Tarlóst még külföldről is a szőnyeg szélére rendelték a Moszkva tér átnevezése kapcsán. Mert ő nagyon karakán ember ám. Mármint azokkal szemben, akik nem képviselnek olyan hatalmat, amely képes az orrát beleverni az aktuálisan kinyalandó ülepbe. Fischer Iván kétségtelenül ebbe, a hatalommal, a Tarlós által is elismert hatalommal nem rendelkező csoportba tartozik. Mert Budapest főpolgármestere számára a kulturális hatalom nem képvisel valós hatalmat. A kultúra sem igazán képvisel értéket. Személyében sem, mert neki olyanja nincs. De közvetve sem. Amennyiben a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) támogatásának nagy részét elvonták.

Majd, amikor a karnagy közzé tette azt a számvetést, amely ennek az elvonásnak a következménye, akkor Tarlós István felhívta a figyelmét arra, hogy ne hisztizzen. Mert a kapott támogatást is kemény harcok árán tudta csak előteremteni. Ami különben igaz lehet. Önmagával, aki talán egy fillért sem adott volna a zenekarnak, szinte biztosan nagy harcot folytatott. Miközben természetesen megérthető az a gesztus, amellyel zsarolva próbálja ketrecbe szorítani a zenekar vezetőjét. Akinek elég sok lehet a rovásán. Már csak azért is, mert három évtizede terjesztik a zenekultúrát. A komoly zenéét. Amit lehet persze szeretni, vagy nem szeretni. De egy polgármestert nem Ízlés-esztergaként tartanak. Általában.

A harminc év különben azért lehet szálka, mert ez kormányfüggetlen létezést jelent. Azt, hogy akkor is zenéltek, amikor nem Orbán volt hatalmon. Márpedig ezt a szemétséget nehezen bocsátja meg az a hatalom, amelyik a kultúrát is csak szelektíven képes értelmezni. Az őt szolgáló, legitimitását alátámasztó kultúrára, és minden másra osztva fel a szellemi világot. Így felértékelve, kormányzati posztba emelve az olyan alanyi költőket, akik birtokukon láthatják vendégül a vezért. S természetesen félredobva mindenki mást. Tarlós, aki már a Sziget kapcsán sem volt képes tudomásul venni, hogy nem csak az ő szellemisége létezik a világon, jó médium ehhez. A megfelelő ember a kormánynak megfelelő poszton.

Andrew_s