S akkor megteremték a banánt Fotó: Marton Szilvia - Origo |
A Magyar Narancs interjút készített a kormány iskola-kivégző
altisztjével, mely interjúból részletet közöl a portál-felületen
is. Amelyből például megtudható, hogy az az oktatási államtitkár az MTA tagja.
Mely tény lehet meglepő, miközben fordított irányban megmagyarázza azt is, hogy
a tudós testület miért nem hajtotta el Orbánt a hülyeségeivel. Palkovics
interjújában azonban a tárgyösszevonások ötlete azt sugallja: az agyvíz
általánosan emelkedett.
Mert a szellem emelkedettségéről nem igazán lehet
beszélni. Annak hatalmi földhöz tapadását jól mutatta a közelmúltban a
budapesti főpolgármester komolyzenei magánszáma. Amely alapján nem is földhöz
ragadásról, hanem inkább a bányászbéka alfelén való fityegésről lehetne
beszélni. Ehhez képest Palkovics László akár még egy magasabb szintet is
képviselhetne. Viszonyítás kérdése. Mint a hazai oktatás helyzete. Ha például a
barlanglakó ősember korszakához viszonyítjuk, akkor szárnyaló magasságokban
van. De még ez sem biztos. Az viszont valószínű, hogy akkortájt elég
holisztikusan közelítették meg a világot és a tudományt. Ha tetszik, az volt a
nagy egyesítések korszaka. Nem is bíbelődtek olyasmivel külön-külön, hogy
fizika, meg kémia, netán biokémia. A bogyótól vagy meghaltak, vagy nem. Tiszta
empíria. Semmi tudományos locsogás szénvázakról, és fényvisszaverődésről.
Szénvázak helyett legfeljebb szánvázakról beszélhettek,
ahogy jöttek felfelé északra ezek a derék ősök. Akik, eltekintve az űrből
érkezett fantasztikus útmutatásoktól, nem igazán foglalkoztak a földrajzzal. Csak
úgy vándoroltak bele a nagyvilágba. Benépesítették a Földet, és közben
genetikailag is elkülönültek az egyes csoportok. Pedig, ha foglalkoznak genetikával,
és a jóslástechnikájuk is jó, akkor ilyet biztosan nem tesznek. Lehet, hogy
inkább a kollektív kihalást választják, ha tudják előre: vándorlásaik
következtében dúlni fog a rasszizmus, és a genetikai változatosságot nem a faj
túlélésének zálogaként, hanem az egyes hordák közti háborúk indokaként fogják
kezelni. Tehát világos, hogy genetikai ismereteik hiányosak voltak. Az
emberiség egésze szívta meg, a biológiai ismeretek barlanglaki hiányát. De,
mint írtam, bogyóügyben sem sokat terhelték magukat botanikával.
Bizonyos szinten talán nem is kell. Manapság sem.
Emlékszem még arra, amikor gyermekként, az általános iskola alsó tagozatában,
összevont, Környezetismeret nevű tárgyként meséltek a környező világról. A
tárgyak önálló oktatása felső tagozatban érkezett. Az alapokra építve, és
önálló tárgyként, a részletekre is koncentrálva. Mert az emberiség tudásbázisa
azért kicsit emelkedett az utóbbi évezredekben. Nem mindenkié. De az általános
szummázat azért mégis. Ahhoz, hogy valaki ne kövessen el genetikai alapú
tömeggyilkosságot, ahhoz például nem árt ismerni a genetikát. Amihez némi
biológiai alapok is tartoznak. S ez alighanem a többi tárgy esetében is igaz
lehet, mert a térkép ismerete nélkül esetleg Ausztráliában köt ki az ausztriai
munkával lépre csalt honleány. S nem okvetlenül mosogatóként. De az
oktatáspolitika szerint a földrajz a liberalizmus mételye. Meg talán a többi
tárgy is.
Az államtitkár véleménye alapján ugyanis tök jó ötlet
lenne egy nagy összevonás. Legalább a szakképzés egy részében. Elvégre a
szakképzésünk olyan szárnyalóan magas színvonalú. hogy alig látjuk.
Mikroszkóppal. Valószínűleg még nem érte el azt a szintet, ahol az az 1970-es
évek vége fele tartott, de azért igyekszünk. Rombolni. Mert mi a fenének az
olyan szakképzés, ahonnan esetleg még egyetemre, főiskolára is kerülhet a diák.
A végén még nem lesz kellően manipulálható, minden idegenre ráuszítható és
felül képes emelkedni a gombnyomogató majom szintjénél. Ami, tekintve a
parlamenti szavazások szinte automatikusan érkező statisztikáit korántsem lehet
túl alacsony elvárás. Ott ülnek a gombnyomogató szakmunkások, és nem foglalkoznak
túl sokat a részletekkel. Ráadásul remekül megélnek belőle. Így fel a kies
szakképzésre. Ha sikerül elég keveset megismerni a valóságból, a tudományokból,
akkor még képviselő is lehet a gyerekből. Csak meg kell tanítani, hogy mikor
melyik feneket kell tisztára nyalni.
De az ilyen helyek és fenekek száma korlátozott. Azok
számához képest mindenképpen, akiket egy életre megfosztanának a tanulmányi
kitörés lehetőségeitől. Mert a nagy ötlet, a science (tudomány) keretében
összevont tárgyhalmaz nagyjából ezt jelentené. Úgy biztosítva középszinten „képzett”
rabszolgákat, hogy az ismereteik szintjét nagyjából a negyven évvel ezelőtti
alsó tagozat szintjén konzerválnák. Az ötlethez tényleg csak gratulálni lehet
Palkovics Lászlónak, az MTA tagjának, az Orbán-kormány oktatási államtitkárának.
Meg az MTA-nak is az ilyen, tudásromboló tagokért.
Andrew_s
Fizika, kémia, biológia, földrajz. Hm: egy tantárgyon belül. És ez - mint a cikkből kiderül: nem is a saját kútfejéből pattant ki, mint Pallas Athéné - Zeuszéból - hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium sugallta neki. Ő meg hirdeti, mint a Lázár a kőszegi kézis csajok megerőszakolását.
VálaszTörlésMondjuk - nem az iskolának tanulunk, hanem az életnek, és az élet nincs felosztva tantárgyakra. Ha innen nézzük, akkor kifelejtette a fölsorolásból a matematikát, a magyar nyelv és irodalmat, a történelmet,(vagy arra már nincs is szükség?) a testnevelést, éneket és a rajzot, stb. Ezek összevonása lenne a másik tantárgy?
*
Biztos az a célja ezzekkel az öszevonásokkkal, hogy a tanulókat az életre nevelje. De akkor miért felejtette ki a magatartást, mint az állapolgári engedelmesség gyakorlati megvalósítását, a szorgalmat, az Orbanológiát, vagy Orbanisztikát? Hogy a stadion- és kisvasút építést, mint tantárgyakat ne is említsük.....