2016. augusztus 26., péntek

Bayer ismét a show-tolvaj szerepében

Forrás: Thisiswhyimbroke.com
Önismétlésként: Bayer Zsolt kitüntetése nem nyugszik. S ezzel alighanem pontosan betölti azt a szerepét, amire szánták. Alighanem B. Zsolt tudtával és büszkeségére. Büszkeségére, mert elvitte a show-t, és a szerepek között ez is bőven benne lehet. Ehhez elegendő felütni az internet „lapjait”. A nyilatkozatok, elemzések, visszaemlékezések sorát látjuk.

Mintha a nemzet nagy hősi halottjáról, és nem egy erkölcsi hulláról lenne szó. Függetlenül az íráskészségétől, és függetlenül attól, hogy eonokkal ezelőtt milyen ember, milyen író volt. Mármint Bayer Zsolt. Egyszer talán ő is ember volt a szó morális értelmében is. De ez mára eléggé elmúlóban lehet. Nem azért, mert jobboldali, hanem mert gyűlöletet kelt. Ha erre a jobboldali kommentátorok, és kommentelők azt érzik, hogy helyettük is kimondja a tutit, annál rosszabb. Mert szociológiai lázmérőként mutatja a rasszizmus, ad abszurdum a fasizálódás előretörését a társadalomban. Mert Bayernek lenni egyedül nem menne. De ezt is írtam már. Hogy akkor mi újat lehetne még elősorolni? Tulajdonképpen semmit.

S akkor, ha belegondolunk a jelen helyzetbe, akkor tényleg semmit. Áder hozzájárult, Bayerből legfeljebb mártírt faraghat a visszavonás. Az egész szöveges eredménye az indulatok ismételt felkorbácsolása volt. „A hatalom kezdte”, mondhatják sokan. Igen, persze. Mert mindig úgy indul, hogy a másik visszaütött. Bayer kitüntetését valóban a hatalom kezdeményezhette. A jelen kormányt azonban nem egy Földön kívüli entitás szavazta a hatalomba. Kétszer is. Majd hagyta, hagyja ott bomolni azóta is. Ja, igen, ezt is írtam. Mások is írták. Akkor? Akkor érdemes lenne talán elkezdeni a rágódások helyett a jelennel, és esetleg a jövővel foglalkozni. Igaz, ehhez programok kellenének. Mert egyébként az, aki minden előremutató ötlet nélkül lecsirkefogózza a kormányt, a miniszterelnököt, akkor mennyivel jobb recepttel rendelkezik a problémák kezelésére, mint a mindenkit ócsárló, az ellenfeleket ellenségként kezelni akaró hatalom? Nem kérem. Az erkölcsi magasság nem az, hogy akit én lehülyézek, az idióta, de az, aki az ismerősömet lehülyézi, az egy szemét alak.

Tehát, miután már mindenki elmondta, leírta azt, amit Bayerről, a vezéréről, az őt megvédő Schmidt Máriáról, Lázárról gondolt, akkor olyan kérdések lennének érdekesek, amelyek nem a tegnapelőttről szólnak. S mert magam is elmondtam az említettekről a magamét, legalább azzal a töredelmes vallomással tartozom, hogy nem szándékozok egy újabb ellenzéki pártot alapítani. Leginkább azt tudom tenni, amit százezrek az országban. Szétnézek, és szavazok, amíg lesznek választások. Szavazok arra az ellenzékre, amelyik képes kommunikálható programot adni. Ellentétben azzal, hogy csak újabb ellenségképeket keressen. Ez a jelen ellenzéknek 3 éve nem ment. A mostani kínálat sem nagyságrendekkel jobb. A civil pályán sem. Az „Orbántakaroggy” lehet hangos, de nem old meg semmit. Alternatíva nélkül jön majd új Orbán, és új Bayer. Ez persze nem azt jelenti, hogy Bayer ügyében hallgatni kellene. Bár pont abban elég sokan hallgattak. Azok közül is, akik szólhattak volna.

De miután már mindenki elmondta a magáét, merre van az ellenzéki előre? Hol van a fasizálódást megállító, vagy akár csak fékező szociológiai, ha tetszik társadalmi program? A sopánkodás ehhez kevés. Az pedig aligha megoldás, ha az ellenzék szerint a mostani jobboldalnak kellene elköltöznie az országból. Mert az nem lenne értelmes alternatívája annak, hogy a jelen jobboldali főpublicisták szerint mindenki idegen, aki nem nyalja fel Orbán köpetét. Rendben van. Fanyalgok és buta vagyok. Ahogy százezrek az országban. Nos! Kedves ellenzék, kedves antibayeristák, kedves visszaemlékezők, mit tudtok mondani? Azt, amit eddig? Az kevés. Az egyvalamire jó csak.

Arra az egyre, hogy igazolja: Bayer ismét elvitte a show-t. Kitüntetésével pedig olyan gumicsont került az asztal alá, ami elvonja a figyelmet arról, ami a hatalom asztalánál zajlik. Mert a kitüntetésnek lehetett egy ilyen, szinte kiszámíthatóan manipulatív célja is. Az erőfitogtatás mellett.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése