Emlékszünk az igazságos Mátyás
király történeteire? Na ugye! A vezetők és az egyszerű nép kapcsolatának „megszellőztetése”
mindig is bírt reklám-értékkel. S egyáltalán nem mindegy, hogy egy vezetőről a
neki kezet csókolót lenéző vigyora, vagy a kemény munka emléke marad meg a köz
emlékezetében. Ami igaz a családtagokra is.
Például a vezető gyermekeire.
Amiért ez most eszembe jutott az az a hír, ami a Boston Herald internetes
oldalán bukkant fel, majd szerzett nem kevés kedvelőt a hivatalban levő
amerikai elnök tinédzserkorú lányának. Natasha Obamának, aki egy gyorsétteremben
tölti a diákmunka mindennapjait. Előkészítve az étterem nyitását, illetve
felszolgálva a vendégeknek, ha kell. Publicitást is szerezve a folytatólagos
közlésekkel a lapnak, mely reklámértéket szintén kár lenne alábecsülni.
Ahogy nyilvánvalóan végtelen naivitás kellene annak elképzeléséhez is, hogy nem
felügyelik az említett éttermet. Elvégre egy regnáló amerikai elnök lánya mégis
csak egy regnáló amerikai elnök leánygyermeke. Ugyanakkor, még az esetleg
fékezett habzás ellenére is segítheti a csemetét abban, hogy egy kicsit
belekóstoljon az élet valós pezsgésébe. S persze a tényleges munkába is. Mert
nincs az a biztonsági felügyelet, ami a tálcát könnyebbé, az asztalig vezető
utat rövidebbé tenné.
Mely utat mégis csak a saját
lábán kell megtennie még az elnök lányának is. Nem képletesen, hanem szó
szerint. Így aztán semmi nem mentheti meg attól, hogy megtapasztalja a saját
lábon mászkálás érzését. Meg a saját lábon állás élményét. Alkalmasint
képletesen is. Azt az érzést adva, hogy: „meg
tudom csinálni, ha kell”. Ami tizenévesen szinte biztosan többet ér egy
gyermek személyiségének, mint a zsebpénz kiegészítése az elnök lányának. Már
csak azért is, mert ennek a történetnek van egy nyilvánvaló, ha tetszik
informális, üzenete is. Az, hogy Obama nem lesz élethosszig elnök, és elnöksége
alatt sem kapart annyit, ami még az unokáknak is gondatlan, adott esetben a
fizikai munkától is messze álló köldöknézést biztosítana. Mely üzenet az
amerikai választók felé szintén bír némi értékkel. De, természetesen más
földrajzi területek országainak is bírhatna.
Melyek egyikében szintén több
sajtóhír foglalkozott az elnök lányával. Keringett felvétel a diszkós
táncikáról, hír a milliókért keresett mobiltelefonról. Vagy, például az
esküvője tiszteletére zöldebbre festett fűről, és soron kívüli útkátyúzásról.
A férjnek, vadászkastély helyett, kiutalt közbeszerzésekről, az Opera királyi
páholyában elkövetett bulizásról, svájci iskoláról, és ölébe pottyantott
katedráról. De valahogy nem sikerült egy lesifotósnak sem meglesni, amint
békésen kapálgat, illetve cukorrépát egyelget. Ahogy az egy rendes
parasztlyánykához illene az uradalmi zsellérnosztalgia közhasznú szolgájának
gyermekéhez. Ellenben akkora orcával bírta közölni a saját lábán állás tényét,
amekkora orca a valóságban egy életre arra kárhoztatná, hogy csak lapjával
férjen be egy átlagos ajtón. Pedig, még emlékezhetünk rá, Orbán Ráhelnek volt
egy emberileg vállalható
pont az életében, amikor akár kifordulhatott volna az apja árnyékából. Az
azóta eltelt három év alatt azonban inkább a befordulást választotta.
Amely helyzetnek szintén ott
van a sorok közti üzenete. Arról, hogy Orbán és családja nem hisz a hatalomból
való távozásban. Azt üzenve, hogy a családi vélemény szerint a gyermekeinek a
büdös életben nem kell megfognia egy megpakolt tálcát a megélhetésük
elősegítése érdekében. A gesztusok párhuzama tehát csak kiemeli azt a
mindennapokban egyébként is tapasztalható jelenséget, hogy Orbánia a
Pannon-medence dinasztikus, de legalább is oligarchikus királysága felé halad.
Függetlenül attól, hogy milyen jelszavakat pingálnak majd a falakra.
Miközben csak ismételni tudom,
hogy tudom: az Obama lányáról közzétett képeknek szinte biztosan van
kommunikációs-, és reklám-alapú motivációja. Mégis, van némi különbség aközött,
ami Magyarország miniszterelnökének, illetve az USA regnáló elnökének lányáról
olvasható a világhálón. S erről a különbségről nem az internet tehet!
Andrew_s
Hát, igen...
VálaszTörlés