A gőzhenger-taktika,
függetlenül attól, hogy éppen esedékesen miként hívják, kétségtelenül lehet
hatásos. A Pukli-levelet követő
interjúnak, Pilz
Olivérrel, tehát lehetett volna súlya. Már akkor, ha egy szervezet, egy
mozgalom egymást követő megnyilatkozói érdemben, és előremutatóan tudnak mondatokat
halmozni egymás mögé. Amelyek nyomán kirajzolódik az út, amerre mennek, és egy
gondolati koordinátarendszer, amit kialakítani szándékoznak.
Az említett súly már csak azért
is szóba kerülhetett volna, mert Pilz annak a Tanítanék mozgalomnak az egyik
alapítója, amelynek egyik arcává vált Pukli István is. Tulajdonképpen még
megszólalhat Törley Katalin, valaki a CKP részéről. Leginkább talán azzal a
magyarázattal előállva, hogy hol az ördögbe is van a társadalom széles szülői
rétegeit megszólítva kommunikált oktatási programjuk. Ami három
hónapja sem igazán volt közkézen forgó vitaanyag. S amelynek meglétét különben
Pilz sem jelentette be a mostani interjúban. Márpedig ez azt veti fel, hogy
vagy nincs ilyen, vagy valami nagyon titkos iromány lehet. Annyira titkos, hogy
annak a társadalomnak sincs semmi köze hozzá, amelynek szolidaritására azért
igényt tartanának a tanárok. S amely társadalom bőven el van látva olyan
vezetőkkel nélkülük is, akik csak azt tudják mondani, hogy őket kell hallgatni,
mert ők tudnak mindent. Mindent jobban. Amitől kerekebb lesz Európa, és
szögletesebb a labda. Egy ilyen vezetői garnitúrát jelenleg „kormány” néven is
tisztelhet az, akinek pont ezt akarja tisztelni. Mely kormányt, különben Pilz
nem is nagyon akarta leváltani.
Most azért azt megtudtuk, hogy
az egyik interjúkérdésben említett „forradalmi csapatba” több százan
jelentkeztek. Azt a realitásérzéket pedig tényleg akár tisztelhetjük is, hogy
még Pilznek is vannak kérdései a jelentkezettek hadra foghatóságát illetően.
Valószínűleg azért is, mert első kézből ismerheti a különbséget a lelkesedők és
cselekvők halmaza között. Mely utóbbiak számára nyárról októberre toltak el egy
potenciális akciónapot. Amelyet arra a kérdésre kapott válaszban rögzített a
népszavazásra hivatkozó nyilatkozó, hogy lesz-e szeptemberben bármilyen látható
jele a tanármozgalmaknak. Mely kérdés is igen komoly haladékot biztosít bárminemű
megnyilatkozáshoz.
A Nol.hu felvezetőjében ugyanis
azt olvassuk az egyik legnagyobb gondként, hogy: „Nyitottságot a nyáron sem tapasztaltak, az Orbán-kormány hat-nyolc hét
alatt akar lezavarni egy olyan változást, amelyhez hat-hét évre lenne szükség”.
Ha tehát bárki érdemben szeretne tenni bármit is az oktatás befolyásolására,
akkor nyilvánvalóan ebben a hat-nyolc hétben tudhatná megtenni. Kellő
nyomásgyakorlással a változtatáshoz. Talán még Áder aláíró kezét is
megremegtetve a törvények, rendeletek szövege kapcsán. A már életbe lépett
változásokat visszacsinálni kicsit nehezebb. Főleg, ha ezt, az eddigi gyakorlat
alapján, alternatív program nyújtása nélkül, a tömeg csendes ácsorgása árán gondolják
megvalósítani. A tanév pedig szeptember elején kezdődik. Ha onnan elkezdjük
visszaszámolni azt a hat-nyolc hetet, akkor ezt találhatjuk, hogy augusztusban
már igencsak a derekén, vagy azon túl is vagyunk.
Márpedig eleddig leginkább a
nagy mozgalmi hallgatások korát éltük meg a pedagógusok, és önkijelölt
programalkotóik részéről egyaránt. Egy percig sem vitatva persze, hogy az
utóbbiak úgy megvitatták az alternatívákat, hogy csak na. S nagyon tudnak
titkot is tartani, mert nem sok szivárgott ki belőle. Így az augusztus, igazán
alkalmas időpont lehetett volna a programhirdetésre. Elárasztva a tanárokat és pedagógiai
kérdésekkel foglalkozó oldalakat, Facebook-csoportokat, profilokat és
ismerősöket a gondosan kidolgozott program téziseivel. Annak érdekében, hogy
terjesszék a szülők felé. Egyben egy több százezres, ha kell gördülő
megmozdulás szervezésének ötletével gazdagítva a nyár végét. Természetesen már
szinte hallom a kritikát: „ha ilyen jól
tudom, miért nem csinálom”. Amely kritika különben eddig is ért mindenkit,
aki nem volt hajlandó feltétel nélkül megtapsolni bármit. S amely kritika
különben legfeljebb önmentegető pótcselekvés. Egy mozgalomért, egy
tömegtüntetésért ugyanis az a felelős, aki indítja, szervezi, irányítja. A
jelen esetben a Tanítanék, a CKP, és a többiek felelőssége. Akkor is, ha ez
nekik nem tetszik, és akkor is, ha nekik teljesen megfelel a „látod, milyen jókat mondunk, tapsolj és menj
haza” mentalitása.
Mely utóbbi különben a
hatalomnak kedvez, és Orbánnak is szinte biztosan nagyon megfelel. Ahogy
nyilván nagyon megfelel a hatalomnak az is, hogy Pilz bárminemű megmozdulást
októberre kíván időzíteni. A tanévkezdés ugyanis továbbra is szeptemberben
lesz. Augusztusban hallgatni, és októberre szervezni bármit is: gyakorlatilag a
kormányzati döntések érdemi kritika nélküli tudomásul vételét jelenti. Akkor
is, ha az érdemi hallgatást egy csendes mormogás pótolja tananyagcsökkentésről,
pedagógusképzésről, bármiről. Mely pedagógusképzés kapcsán sem, de az egész
interjúban sem fordul elő egy szó: „alkalmasság”. A gőzhenger helyett marad
tehát továbbra is a gőztenger.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése