Orbán Viktornak a feltételes beszédei is
hírt képeznek. Ezt mutatja, hogy órákkal a sajtótájékoztató előtt kikerült a hír
a Portfolio-ra a rendkívüli sajtótájékoztatóról. Azzal a kommenttel, hogy a
témájáról nem tesznek említést a meghívóban. Alighanem elővigyázatosságból.
Mert micsoda dolog lenne, ha kiderülne: az újságíró felkészültebb, mint a
kérdezett.
Már akkor, ha majd lehetőség lesz kérdezni,
és nem csak felolvasni az előre összeállított, és gondosan betrenírozott
kérdőívet. Amelyen nyilván nem fog szerepelni Orbán Viktor lakhatási
problémája. Annak ellenére, hogy a weboldal hirdetési motorjának tréfájának
köszönhetően akár arról is szó eshetne. De tudjuk, hogy a miniszterelnök
családjának nincs ingatlanszerzési problémája. Akkor sem, ha Gyurcsány Ferenc
felhívása mentén érdekes lenne a beszerzési forrásokról is hallani valamit. Az
álnaivitás látszatának elkerülése érdekében: szinte biztosan nem lesz szó erről
a rendkívüli beszámolón. Hacsak nem abban a formában, hogy ahhoz senkinek semmi
köze. Elvégre az már az övé. Az olcsóért
kiajánlott magyar munkaerő meg örüljön, hogy közmunkát kap. Ne ugráljon a
nemzeti rabszolga, és kész. Tehát erről szinte biztosan nem fog szólni a dolog.
Így, szinte percekkel a hivatalos infók
előtt csak az borítékolható, hogy például Simon nem létező
útlevele alapján indított eljárásról is hallgatni fog a kormányfő. Ha
ugyanis bármilyen belügyi kérdés szóba kerülne, akkor beszélni kellene a
különböző gárdaképződményekről is talán, ami azért elég kínos lehet. Ahogy a
Welsz halál sem feltétlen olyan téma, amiben villogni szeretne a kormányzat.
Így legfeljebb némi maszatolás és sikerjelentés várható. Meg előrevetítése a
még sosemvoltabb sikereknek. Amelyeknek nem sok közük lesz a nyugdíjakhoz.
Hibába sugallja azt a Portfolio reklámblokkja. Selmeczi Gabriella aligha
jelenik meg a védőangyalkák képviseletében. Legfeljebb majd az esemény után
tart versenybeszédet, az elmútnyocévezési versenyszámban. Vagy valamelyik
kollegája a bukottbaloldalazásban.
A kormányfő ilyen szinten a sleppre bízza a
személyeskedést. Hacsak nem gondolja Orbán Viktor, hogy Mesterházy Attilának
személyesen üzenjen a mikrofonokon keresztül. Két Brüsszelnek adott saller és
keletről kapott koki között. Előrevetítve a választási csalásokat, amelyekkel
előre meg lehet vádolni az ellenzéket. Annak ellenére, hogy csak saját hatalmuk
védelmében hozott törvényekről van szó. De olyan snassz lenne a választási
monomán úgy, hogy: „én csaltam énellenem”.
Meg különben is. Ezzel ráérnek operálni akkor, ha esetleg buknak a
választásokon. Rögtön meg fog indulni a szövegelés a hamisított ajánlóívekről
kezdve mindenért.
Addig várhatjuk az aktuális önbuksisimogató
hadvezéri jelentéseket a közhelyfrontokon megvívott demagógiaháborúkról.
Update:
A nagy bejelentés megtörtént. Arról, hogy
Magyarország visszaszerezte a Seuso-kincseket 15 millió euróért. Azt kapásból
nem tudni, hogy ez jó, vagy sem. Mármint az általánosságokon kívül. Általában
jó. Kevésbé általában ettől nem lesz több a nyugdíjalap, és a kormányfő
vagyonosodásáról sem tudunk meg többet.
Valamiért pedig ott toporog a kisördög a
sorok között, és szerinte, kerül, amibe kerül alapon, már itthon lennének az
aranyak, ha korábban lettek volna a választások. Ahogy kibírták volna a kincsek
még egy kicsit, ha nem most kellene az urna előtti népvonulásra számítani. Az
utóbbi esetben pedig találtak volna egy jópofa megbízást valamelyik ismerős
cégnek. Mert ne vesszen addig se kárba az a 15 millió euró.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése