Sándor Máriát, aki „a” feketeruhás
nővérként lett ismert, majdnem etikai eljárás alá vonták. Aztán mégsem. Dr. Balogh
Zoltán, aki nem azonos az Emmi vezetőjével, visszavonta
a kezdeményezést. Így egyszerűen. Az úr indította, az úr visszavonta stílusban.
Valószínűleg egy cseppet sem meginogva. Elvégre miért is ingott volna meg?
A hatalom jelen magyar gyakorlásának
természete nem arról híres, hogy meginogna. Abból a szempontból semmiképpen,
hogy kiejtse a száján: „Bocs, tévedtem”. Ahogy Dr. Balogh Zoltán, mint a Magyar
Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke sem ilyesmivel indokolta a
döntést, hanem azzal, hogy belsőleg, magánberkeikben gondolták elintézni ezt a
kis koncepciós ügyet. S mert ez nem sikerült, a reá nehezedő nyomás és a
fenyegetéssel határos közvéleményi megnyilvánulások hatására lépett.
Mártíromságának, és duzzogásának teljes tudatában. Mondotta: „A Sándor Mária
elleni etikai eljárást a mai nappal visszavonom”. Majd visszavonta. Egy
demokratikus kamarában miként is történhetne másként? Nem is érthető az esetleges
fennakadás. Az ügyben az elnök ugyanis aligha egy köz-döntés „arca” lehetett.
Lehetett volna persze, de magát az etikai
vétséggel kapcsolatos előterjesztést is Balogh Zoltán tette. Nyilván etikailag
vérig sértődve. Majd a budapesti kórházban dolgozó budapesti nővér ügye elkerült
a Zala megyei etikai bizottsághoz. Mert nyilvánvalóan az volt legközelebb Budapesthez.
Majd ezt követte a mai bejelentés. Normális körülmények között ezen a ponton
mondaná bárki, hogy „na itt lehet leszállni”, és kiszállok. De nem így a
hatalom által törvényileg garantált tagságú szervezetek esetében. Márpedig a MESZK is ilyen. Ezekből a
szervezetekből csak pályamódosítással lehet kiszállni. Aki hivatásos nővér akar
lenni, annak tehát nem elég a segíteni akarás, az empátia, a szakmai rutin, a
tudás. A kötelező tagsággal ugyanis együtt jár, hogy el kell viselni a fejére
nagy ívben köpő, szakmailag nem okvetlen számításba vehető helyi kiskirályokat.
Azokat, akik az érdekképviseletet elsősorban a saját pozícionális érdekeik
védelmében látják megvalósulni. Ha pedig az asztalukról véletlenül lehullik egy
morzsa, és attól valaki egy nappal később hal éhen, akkor hajlonganak, és
tapsoltatják magukat. Holott csak bohócok a hatalom cirkuszában.
Azonban megtehetik. Ahogy megteheti a
pedagógusok nyakába ültetett kamara, és a többi hasonló szervezet vezetője is.
Nem kis részben persze azért is, mert sokszor a szakszervezetek akár
tevőlegesen, de a passzivitásukkal hallgatólagosan nem egy esetben segítik a
hatalom törekvéseit. Erre különben éppen a pedagógusok esetében láthattunk szép
ívű példasorozatot. Beleértve azt is, ahogy a SZOT-korszakot
idézve megalakult a Magyar
Pedagógus Kar. Galló Istvánné hathatós semmittevése közepette. Aki pedig
azt hinné, hogy az illető szakszervezeti vezető távozni kényszerült az eltelt
időszakban, az téved. Az Emmi által támogatott, a pedagógusok képviseletét vízfejjel
ellátó szervezet pedig szintén él, és gügyög.
Az egészségügy kapcsán tehát üdítő
jelenségnek is tekinthetnénk az Emmi-vezetővel majdnem-névrokon MESZK-elnök
meghátrálását. De, sajnos, valószínűleg hiú ábránd azt hinni, hogy ettől akár a
lelkiismerete, akár a széke megrendült volna. Ameddig teljesíti a hatalmi
megrendeléseket nem is kerül sor ilyen megrendülésre. Megrendülni az
egészségügy fog. Illetve az sem. A romosodás egy határa után már a legnagyobb
földrengés sem okoz látványos változást. S nem biztos, hogy az a vétkes, aki a
romokba hanyatlást lassítani, gátolni akarná.
Természetesen Dr. Balogh Zoltán azon
kijelentését is elfogadhatjuk, miszerint nem politikai megrendelésre
tevékenykedve lépett volna fel a feketeruhás nővér ellen. Azonban ezt éppen
önmaga cáfolja, A MESZK, éppen a kötelező tagság okán, 2011-ben is változtatott,
etikai kódexe bárki által
elérhetően elolvasható. Ha Sándor Máriát okkal vádolják a megsértésével, akkor
elég lett volna egy listát közzétenni, hogy mivel, melyik ponttal került
ütközésbe. Amikor egy beadványt ötletszerűen beterjesztenek, majd ugyanígy
visszavonnak, akkor az két dolgot is jelenthet. Akár összefüggően is. Az egyik,
hogy nincsenek valós, védhető, bárki által ellenőrizhető pontok azon a bizonyos
listán. A másik, hogy a most visszavont eljárást majd újraindítják, ha a
tiltakozást elég kifárasztottnak ítélik.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése