Epreskerti zár Fotó: EISimay |
Kedves
Olvasóm!
Az, hogy ki mennyire
ért egyet a COVID-19 kapcsán a "maradj otthon" kampánnyal az egy
dolog. Ahogy az is, hogy ki mennyire veszi komolyan a jelenleg jobbára bináris
kommunikációt. Amennyiben a két fősodor egyike túldramatizálva, vagy kínkeserves
csúsztatásokkal pánikot kelt. Míg a másik fősodor egyfajta "csalánba nem
üt" mentalitással bagatelizál.
Nos! A szezonális
influenzával összehasonlítva nagyon súlyosnak tűnik ez a járvány. A
spanyol-náthával összehasonlítva nem. De az utóbbi azt jelenti, hogy van ok a
félelemre.
Az otthonmaradás nem
véd a járvány ellen, csak lassítja a terjedését. Bár humán vírusokkal nem
foglalkoztam, és a növényiekkel is régen, a neten elérhető epidemiológiai
előrejelzések is a lakosság felének valamilyen szintű fertőződését valószínűsítik.
Előbb-utóbb. Az "utóbb" szerepe annyi, hogy az idő életet jelenthet.
A védekezési technológiák fejlesztésében is, de abban is, hogy a limitált számú
elláthatósági létszámban ne Te, vagy valamelyik szeretted legyetek a limit
feletti ellátatlan rászoruló.
Ugyanakkor ez csak a
biológiai, infektológiai védekezés. Sokkal jelentősebb lesz, felértékelődik
majd a bezártság, és a kommunikációs katyvasz okozta, kikezdte mentális
egészség szerepe is. Az utóbbi kapcsán amit megtehet bárki, az az, amit a bántó
beszólásoknál is javasolnak. Ne csak azt nézd, hogy mit mondanak, hanem azt is,
hogy ki. Amíg ellenőrizhető, keres adatokat, számokat, gondold végig, hogy
valóban szólhat-e arról egy szöveg, amiről látszólag szól. Hogy
összehasonlítható dolgokat hasonlít-e össze. Mérlegelve azt is, hogy a dr. nem
jelent járványtani szakértelmet. Igen! Fogadd kritikával a tuti megmondásokat.
Mérlegelve azt is, hogy a neten könnyű győzelem az öt perces klikkvadászat.
Amiért ezzel tartozol
magadnak az az, hogy őrizd meg az objektivitásodat. Nem mondom, hogy nem kell
félni. De tudd, hogy mitől, illetve mennyire félsz. Te! Aktuálisan. A saját
körülményeidet ismerve.
A másik, bár elsőként
emlegettem, a bezártság. Ha tudod mitől félsz, és mennyire indokolt, jobban
fogod elviselni, és kisebb lesz a csábítás egy kis tülekedésre a kocsmában,
boltban, bárhol. A szófordulat talán nem az enyém, de igen, van amikor úgy
fogod érezni, hogy az agyadra csavarodnak a falak. Ilyenkor a legjobb amit
tehetsz az, hogy kommunikálsz. Nem írásban, hanem szóban. Akár a neten át.
Megbízni sem kell a másikban (bár nem árt). De tudat, hogy nem egyedül kiabálsz
egy sötét szobában csodákra képes. Leginkább megvédi a közvetlen környezetedet
attól, hogy rajtuk vezesd le a feszültséged, amiből nekik is elég sok lehet.
Utólag bocsánatot kérni nemes gesztusnak tűnhet. De jobb megelőzni, és nem
megbántani a másikat, illetve semmibe venni a problémáit.
Ellenben az, amit
mindenképpen tegyél meg a saját jövőd érdekében, az az, hogy mérd fel a jelen
körülmények várható jövőbeni hatását. Nem általában, hanem személyesen.
Általában lehet politikai véleményed, mutogathatsz bárkire, és tedd is meg
nyugodtan, ha ettől könnyebb. Aztán vonulj vissza szűkebb pátriárkádba és
csinálj mérleget. Személyeset. Mert az életedet Te fogod leélni. Akkor is, ha
hetek múlva (kétlem), és akkor is ha hónapok múlva lesz vége a jelenlegi
krízis-állapotnak.
Ha pedig idáig
elolvastad, akkor igen: akár vonj gyököt belőle. Nem azért, mert ostobaságnak
tartom, hanem a Te életedet Te ismered a legjobban. Pont úgy nem fogom a tutit
megmondani, ahogy mások sem. Egyet sem kell velem értened. Miért kellene!
Egyetlen egy kérésem
van csupán. Az, hogy a TE véleményed valóban a TE véleménye legyen. Ne a netet
böngészd végig, majd vágd hozzám valamelyik tutimondó szajkó-felvételét.
Olvass, kritizálj, gondold végig, és a TE SAJÁT, véleményed mentén igazítsd el
magadba a fentieket és általában a jövődet egyaránt. A válságban és azután.
Mert a Nap másnap is fel fog kelni még pár milliárd évig.
De rajtad, és egymáson
is múlik, hogy meddig veled, vagy mikortól nélküled.
Köszönöm a figyelmed!
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése