Conteo-érzékenyeknek
most szólok: ne olvassanak tovább. Mert conteo jön. Coronaviridae kivitelben.
Ami, a szabályok szerint azt jelenti, hogy azért közileg ismerhető közismereteket
is fog azért tartalmazni. Meg kérdéseket. Betegségről, statisztikákról,
gazdaságról. Meg a ló túloldalát is. Hátha segít a ló hátát is megtalálni.
Egyszer. Majd. De vágjunk bele.
A koronavírusok, mint
olyan nem most jöttek közénk. Ezt azért érdemes figyelembe venni, mert a reakciók
sokszor olyanok, mintha az Androméda-törzsről lenne szó. Mely könyv olvasását,
illetve az abból, az 1970-es években készült filmet, ajánlom mindenki szíves
figyelmébe. Nem a COVID-19 miatt, hanem azért mert jók. Azért persze a COVID-19
kapcsán sem árt elolvasni, mert abban leírják, hogy milyen egy biztosan
letális, gyakorlatilag nulla lappangási idejű fertőzés. Miközben a COVID-19
kórokozója nem ilyen. Tudjuk, hogy nem ilyen. Azt is tudjuk, hogy a rokonsága
régóta ismert a közönséges nátha környékéről. Amikor tehát statisztikákat
kezdünk böngészni, akkor nem árt, ha nem az említett fiktív vírushoz, hanem
inkább a náthához hasonlítjuk. Egy olyan náthához, ami influenza-szerű
tüneteket képes produkálni, s ami ellen jelenleg nincs széleskörű szerzett
védettsége a tömegeknek.
Azoknak a tömegeknek,
akik nyugodtan beletörődhetnek: meg fognak fertőződni. Mert le lehet állítani
az életet, levegőt azért még mindenki fog venni. Márpedig a cseppfertőzés éppen
azt jelenti, hogy a vírus a levegőben van. Szó szerint is. Ahogy amúgy a nátha
is. Nem érdeklik az ajtók, határok, párt-állások, napidíjak. Meg sok minden más.
Aztán lehet mérlegelni, hogy vajon a nátha, mint olyan mennyire szokott
nagyarányú pánikot okozni. Meg azt is, hogy vajon tudja-e az emberek zöme, hogy
hordozza-e a vírust? Valószínűleg nem. Egyszerűen azért, mert enyhe tünetekkel
reagálnak, amit a náthás korszakok kapcsán megtanultak beárazni. Netán érdemi
tüneteket nem is mutatnak, és egy kis reggeli torokkaparástól nem gondolják
halálosan betegnek magukat. Ahogy a SARS-CoV-2 esetében sem valószínű, hogy a
tünetmentes, vagy enyhe tünetekkel rendelkezők számáról pontos adataink lennének.
Elvégre ez is alapvetően a náthához és nem az említett Androméda-törzshöz áll
közelebb. Hazánkban a helyzet felmérését nehezíti a vezetés vezérsége, és a
kézileg vezérelt központi idiotizmus. De ez leginkább csak hab a tortán.
Az is világos, hogy
mindazon statisztika, ami a kórházi ápolásra szorulók számát, és a közülük
meghaltak arányát nem a teljes, és jobbára ismeretlen mértékű, fertőzöttségre vetítik:
csalnak. Akarva vagy akaratlanul. Ha pedig becsülni akarnak valamit, akkor
becsülhetik nyugodtan a
lakosság felét, mint fertőzött bázis. A lappangási időt, átfertőződési
rátát pedig kéretik, mint említettem a náthához viszonyítani. Nem a szezonális influenzához,
mint amit például a blikkfang-ipar nem egyszer alkalmaz. Ahogy a Qubit mindent
elmondónak ígért
ábrája kapcsán is megtették. De még retorikailag is galádkodva kicsit.
Ugyanis influenza esetén sem a szezonális, hanem az immunrendszer által nem
ismert új törzsekhez kellene viszonyítani. Ha már. Mondjuk a spanyol-nátha,
vagy akár a ’60-as évek vége felé begyűrűzött járványhoz. Igaz, akkor még az is
kiderülne, hogy a mostani fertőződés nem is annyira különbözik az influenza
viselkedésétől. Amibe még szezonális alapon is többen halnak meg. A fokozott
diszpozíció okozta elhalálozás esetén, pedig könnyen lehet, hogy szintén nem
kiugróak az adatok. Akkor, amikor az egyéb betegségek miatt bármilyen magas
lázzal, fertőzéssel, immunológiai sokkal járó betegség halálos lehet. A
statisztikák tehát nyugodtan torzíthatnak. Valós részadatok alapján is.
Azért persze alkalmasak
lehetnek a tömeghangulat befolyásolására. Aminek egyik mellékvágánya, hogy a
diktátorok könnyebben nyomják le a népek torkán a megszorításokat. Mutogatva a
többiekre, hogy ott is vannak megszorítások. Ahogy lesz munkanélküliség és
gazdasági válság is. Csakhogy. Az utóbbiak kapcsán azért érdemes elmélázni pár
más tényezőn is. Az egyik ilyen, hogy a Kína-USA gazdasági háború nem a járvány
után, hanem jóval előtte elkezdődött. Korántsem használva a világ gazdasági
potenciálját meghatározó két állam saját gazdaságának. Egyiknek sem. De arra is
emlékezhetünk, hogy a Kína gazdasági növekedése sem a járvány kirobbanását
követően lassult le, hanem jóval előtte. Ahogy az európai gazdaságoknak is
voltak gondjai számosak korábban. Aminek a brexit szintén nem használt. S amely
brexitnek szintén semmi köze nem volt a COVID-19 járványos előfordulásához. A
lónak ezen oldaláról nézve sokkal inkább olyan a helyzet, hogy az amúgy is
komoly gondokkal küzdő államok vezetői kapva kaptak a víruson. Nem kell többé
mellébeszélni, nem kell gazdasági dübörgésről hablatyolni, nem kell titkolni,
hogy nagy a baj. A vírus okozta pánikra, a vírus okozta vélt, illetve valós
veszélyre lehet hivatkozni. Lovak közé dobva a válság-gyeplőt. Fellélegezve.
Ehhez nem kell világ-összeesküvéseket
feltételezni. Minden érintett, vírusban és gazdasági bajban egyaránt érintett
ország vezetése egyaránt kihasználhatja, és a jelek szerint ki is használja a
lehetőséget. Ráadásul úgy teheti meg, hogy a pánik miatt nem lesznek százezres
tüntetések. Így, akár a konvergens evolúció alapján is, közös érdekké válhat a
pánik magasabbra korbácsolása, mint a félelem indokolná, illetve szabadjára
engedése. Ami persze azt is jelenti, hogy az enyhe tünetes esetek fokozott
ellátása, az egészségügyi ellátórendszer túlterhelése a tényleges rászorulókat,
az indokoltan kezelendőket is kiszoríthatja az ellátásból. De egy háborúban
vannak veszteségek. A vesztesek pedig általában a lövészárokban vannak. Nem a
vezetésben.
A gazdasági és
egészségügyi pánik kapcsán azért érdemes lehet feltenni azt a pár kérdést, hogy
a korábbi SARS-járvány okozott-e világpánikot és gazdasági világválságot?
Tudtommal nem. Gazdasági világválságot még az I. világháborút megnyerő spanyol-nátha
sem okozott, amennyiben a válság jóval később, az amerikai tőzsde
piramisjátékának összeomlásakor következett be. Ahogy össznépi pánikot eddig
még a fel-felbukkanó európai ebola-esetek sem okoztak. Holott halálosabbak. De
a szezonális, velünk élő, megszokott influenzától eltérő új törzsek sem szoktak
ilyen mértékű intézkedéseket involválni, mint a COVID-19. Akkor biztos, hogy a
most kialakult reakciók, ebben a formában és mértékben indokoltak? Igen, indokoltak
lehetnek. De nem okvetlenül a vírus miatt.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése