COVID-Vakcinákok és hitek

Mostanában, a COVID-19 kapcsán, egyre inkább a vakcinák körüli polémiáké vált a napi kommunikáció terepe. Ettől még persze a horror-híradó számszaki adatai sem maradnak el. De elég a fórumokba beleolvasni ahhoz, hogy lassan éppen olyan hitelvi vita alakul ki a „melyik vakcina a tuti” kérdésköre körül, mint akár a sörmárkákba vetett bizalom és ízlés körül. Csak a tétje egy kicsit nagyobb. Nem is olyan kicsit, mint amennyire alaposan. A gondok virágoskertje egyébként éppen az alaposság körül kezd elburjánzani.

De ne fussunk ennyire előre. Mielőtt most valaki oltás-szkeptikus fanyalgásba élné bele magát leszögezem: a tömeges fertőzési hullámok összeomlása a nyájimmunitástól várható. Ezt eddig is emlegettem, és a véleményem mit sem változott. Arról sem, hogy ezt vagy a tömeges fertőzés, vagy a tömeges vakcinálás valósíthatja meg. Ez nem politikai kérdés, mert a legjobb tudomásom szerint a vírus viszonylag kevés politikai pamfletet olvas. Ahogy elmekórtani szakkönyveket sem. Így a fertőzésének az esélyét sem a vallási, sem a pártállás nem igazán befolyásolja. Ahogy azt sem, hogy valaki a lapos Föld gyíkembereiben hisz, vagy minden bozótban Soros-bérenc migráns liberális ellenséget keres. A biológia ilyen szempontból elég demokratikus. Ahogy a halál intézménye sem különben. Amennyiben eddig még az eddig élt emberek többsége meghalt, és a jelen generációkra sem vár más.

Az azonban furcsa, vagy időnként akár komikus is, ahogy egymásnak feszülnek az orosz vakcinában hívők, és az azt elutasítók. Itt szintén előre leszögezném: egyáltalán nem hiszem, hogy az orosz vakcina abszolút tökéletes lenne. De a többiből sem nézek ki sokkal többet. Amiért még senkit sem beszélek le a hitvitákról, a politikai meggyőződésük, az egyes államok elutasítása, illetve feltétlen elfogadása iránti politikai vágyaik megéléséről. Miért tenném? Miközben azért egy dolgot azért érdemes lenne leszögezni. Azt, hogy ha eltekintünk a biológiai fegyvereket emlegető conteoktól, akkor nagyjából minden kutatócsoport ugyanakkor állt a rajtkőre. Majd ugrott fejest a versenybe. Így egyik vakcina esetében sem igazán van információ egy 15-20 éves, több tízezer embert lefedő megfigyelési adatsorról a vakcinák hosszú távú következményeit illetően.

Mondjuk, senki sem állította, hogy ilyen adatsora lenne. De azok a híradások, amik az orosz vakcina ellen fellépő orosz kutatókra, orvosokra hivatkoznak, azok sem ezek hiányát hánytorgatják fel. Az sem például, amelyik szerint, közel egy hónapja jelent meg, kínos hír érkezett az orosz oltásról, és a Napi.hu közölte. Mert abban is inkább van szó egyfajta politikai ellenzékiség vakcinálásba fordításáról, az orvosokat ért, és vakcinálásukat célzó munkajogi, illetve kommunikációs nyomásgyakorlásról. Ezek azonban szerény mértékben tekinthetők olyannak, amelyek egy virológiával, illetve immunológiával foglalkozó akadémiai folyóiratban szakmai érvnek minősülnének.

Miközben természetesen egy cseppnyi kételyem sincs arról, hogy a piaci versenyben kergetődző gyógyszeripari cégek, és a mögöttük természetesen nem álló politikai lobbi sem határidővel, sem a mielőbbi mennyiségi értékesítés elvárásával sem zaklatja a velük kapcsolatban állókat. Így aztán az ott serénykedők minden ilyen nyomás nélkül gyűjthetik a több tízezres adatsorokat az eljövendő 15-20 éveben, miközben a vakcinájuk engedélyeztetésre vár. Vagy mégsem? Elvégre közel egy időben jelentek meg a piacon. Most akkor nyugaton gyorsabban dolgoznak a sejttenyészetek, az ultra-centrifugák? Vagy mittudoménmik, amik kellenek ehhez? Vagy a conteo-hívőknek lenne igazuk? Mely esetben egyes laborok előbb ismerték a vírus genetikáját, illetve az immunizálás lehetőségét, mintsem az felbukkant volna?

Habár. azért feltennék egy további, igen bátortalan kérdést is. A vírus biológiájából az következik, hogy a törzsképződés igen gyors is lehet. Miközben az elsődleges immunválaszt vélhetőleg az esetleg, ezzel párhuzamosan, gyorsan változó köpeny kellene, hogy kiváltsa. Tegyük fel, hogy két oltóanyagféleségünk van. Az egyik a köpeny egy igen konzervatív szakaszára „lő”, és tartós védelmet ad a változó törzsek viharaiban is. A másik egy adott törzsre, illetve törzscsoportra többé kevésbé specifikus. Így a védelem „vírusfordulónként” lejár. Amiből gyakori, vakcinára irányuló, piaci megrendelés is következik. A vakciafejlesztésre kérhető támogatásból, a vakcina-eladásból élő piaci szereplőknek vajon melyik érné meg jobban? Ha mindkét típus rendelkezésre állna. Mert persze korántsem biztos, hogy mindkét lehetőség adott.

Az azonban jelenleg biztosnak látszik, hogy pillanatnyilag bármely vakcináról elmondható, hogy egyformán keveset tudunk. Viszont 15-20 évünk sincs kivárni a tutit. De erről a kivárásról sem szeretnék lebeszélni senkit. Legfeljebb arról, hogy ne hitviták, politikai vagy gazdasági elvárások, -előítéletek mentén döntsön. Erről meg valószínűleg úgysem fogok tudni lebeszélni sokakat. Elvégre még az sem kizárt, hogy egy alapvetően biológiai rendszer mégis olvas politikai pamfleteket.

Andrew_s