Az éppen aktuális, COVID-19 néven illetett, világnátha kapcsán azt látom, hogy vakcina még nincs, de az oltásellenes Föld-lakók már szolgálatba helyezték magukat.
Nos! Maximálisan tiszteletben tartom az oltásellenesek magánügyeit. Fenntartva, hogy minden közösség minden tagjának elidegeníthetetlen joga van az egészségét károsan nem, akárcsak potenciális módon sem, befolyásoló életkörülményekhez. Beleértve a gyermekeket is.
Tehát, ha egy felnőtt, nagykorú ember úgy dönt, hogy nem oltatja be magát, és mondjuk saját költségére elviszi egy agyi szövődmény, az a magánügye.
Ha a gyermekét nem oltatja be, és a gyermek megbetegszik egy oltással megelőzhető, netán tartós károsodást okozó betegségben, akkor a kedves szülőt gondatlan veszélyeztetésért el kell marasztalni. Legalább morálisan, ha már bűntetőileg nem.
Ha egy oltással megelőzhető betegséget a kedves oltásellenes figura elkap, és azt a közösségbe beviszi, és ezzel másokat veszélyeztet, akkor természetesen különös kárt okozó veszélyeztetést követ el, és az általa megfertőzöttek teljes orvosi ellátási költsége is legyen az övé.
Aki pedig azzal érvel, hogy a diftéria és társai eltűntek az szimplán idióta. Egyszerűen a korábbi tömeges oltások miatt nem alakulnak ki fertőzési láncok.
Viszont érdekelne az oltásellenesek véleménye a kérdésről, amikor a gyermekük vastüdőbe kerül, és maguk, leülve az első öt évet elkezdhetik a tízmilliós károkozás törlesztését. Ha nem csak morálisan lehetnének elítélhetők. Mert az tuti, hogy rájuk terhelném, elvégre nagykorú, döntésképes emberként a döntés következményeivel is tisztában lehetnek. Hacsak nem hoznak egy flepnit, hogy döntési gyám alá tartoznak.
Akkor viszont pláne ne verjék a máséval.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése