2018. augusztus 23., csütörtök

Kémeri tegnaptól fent nyomoz

Forrás: Port.hu
Tegnap Székhelyi József végleg lelépett a jelenkori valóság színpadáról. Nyugodjék békében! Az életrajzi adatait nem ismertetném, mert aligha az a lényeg, hogy dátumra ki mikor vette az első, illetve az utolsó levegőt. Az sokkal lényegesebb, hogy mit tett a légkörrel maga körül, és miket mondott a levegővel, amit magába fogadott. Bármilyen kevés is legyen az.

Különösen akkor, ha egy betegség a tüdőt támadja meg. Azt a szervet, ami egy beszélő színésznél igencsak munkaeszköz. Az interjúk alapján türelemmel fogadott és a gyógyulásba vetett hittel viselt betegség azonban pillanatnyi győzelmet aratott. A testet gúzsba kötötte, majd elvégezte a maga rombolásos feladatát. Az emlékek azonban megmaradnak. Számos felvételen. Meg ameddig az emlékezés tart, a fejekben is. Bármilyen szubjektív is legyen az utóbbi. Ahogy számomra az első olyan találkozás a színésszel, ami megmaradt talán nem is a legjelentősebb alakítások egyike volt.

Kémeri alakja ugyanakkor, számomra, emlékezetessé vált. Még az is lehet, hogy ugyanazért, amiért a Kern-Bujtor páros is sokaknak egyet jelent a balatoni rendőrrel. Szilágyi Tibornak köszönhetően. Természetesen tudom, hogy Székhelyi József számos szerepben játszott, és számos szereplőnek adta a hangját. Tegnap valamiért mégis az említett minisorozat volt az első, ami beugrott. Talán elnézhető. Az azonban biztos, hogy immár az égi színpadról nézheti azokat a görcsöléseket, politikai játszmákat is, amelyeknek esetenként szenvedő alanya is volt.

Nyugodjék békében!

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése