A legfrissebb hírek szerint beindult a kommunikációs és társadalmi pótcselekvések kormányzati offenzívája. Ez világos, illetve legalább érthető. Az, ahogy fogadták, illetve befogadták a törvényesített pánikreakciókat az már nem minden esetben érthető. Nem is annyira a kormányhoz közeli szereplők esetében. Ott legfeljebb csak az nem mindig világos, hogy a politikai mazochizmusnak még mindig nem érték el az események a tűréshatárát. Mert akkor, ha feltételezem, hogy a Fidesz politikája nem mindenkit tett milliárdossá, akkor a parlamenti kétharmadot megszavazó társadalmi kisebbség nem kis része is valószínűleg szív, mint a torkos borz. Persze lehet, ők így szeretik.
Az világos, hogy a Fidesz kilépett abból az EP-frakcióból, ahol eddig előfordult. Az is elég valószínű, hogy preventív kilépés volt. Mielőtt kivágták volna őket a frakcióból, mint a macskát. Illetve nem. A hasmenéses, beteg macskát nem kivágni, hanem gondozni kell. Mert ő, mármint a macska, csak egy beteg állat, és mint ilyen, megérdemli. Szóval csak úgy kivágták volna őket. Nem a macskákat. Az is világos, hogy ez a hír önmagában alig karcol meg bármilyen ingerküszöböt. Egyszerűen azért, mert az átlagembernek, különösen, ha nem a nagyvárosi műmájer elit tagja, akkor a magyar országgyűlés is piszok messze van. Nem csak fizikailag, hanem a szónak abban az értelmében, hogy a mindennapoknak nem része. Az Európai Parlament ennél csak még messzebb. De ez persze csak egy vélelem. Így könnyedén lehet, hogy milliók kelnek, illetve fekszenek azzal a felhős mélabúval, amit az EP-n való bús merengésük okoz. Amikor tehát ezt órákig képesek elemezni, akkor azt egyszerűen a probléma túlpörgetésének érzem. Orbánt aligha érdekli, mert a hazai hatalma nem sínyli meg. Az ellenzék meg pöröghet rajta zsibbadásig. De ez is inkább pótcselekvés. Az EU alkalmasint semmit nem fog megoldani. Ameddig Orbán el tudja adni, hogy a pártja választást nyert, addig ez a párt az ország nevében tárgyaló fél. A most éppen hatfejű ellenzék nem az.
Eközben bejelentették az újabb gazdasági satufék-intézkedéseket. Erre lehetne mondani, hogy azért, mert elviszi a kommunikációt az uniós blamázs elől. De ennek, az előzőek értelmében nem túl sok realitását látom. Az sokkal valószínűbbnek látszik, hogy alapvetően egy fedősztori. Amikor ugyanis majd világossá válik, hogy a magyar gazdaságban már egy éve sem volt gazdasági tartalékok továbbra is zéróponton rezegnek, akkor a totális csődöt majd el lehet adni, mint a járvány érdekében hozott intézkedések következményét. Amit már csak azért sem fog tudni kihasználni az ellenzék, mert számosan hangos tapsviharban törtek ki a zárlati híreket hallva. Köztük Budapest fő-polgármestere is. Alkalmasint ezzel a szolgáltatói szféra kis-szereplőinek tönkretételét is megünnepelve. Amihez úgy neki, mint a különböző szakmai szervezeteknek, és emberbaráti pártoknak csak gratulálni lehet. Mármint az örömködéshez. Még akkor is, ha elkezdenek olyan ötletekkel házalni, hogy a megoldás kulcsa, ha még több inflációs pénzt öntenek a magyar gazdaságba. Hívja azt bárminek is. Igen, ismerem azokat az érveket, hogy a kormány elcsalta, ellopta, esetleg a másikat is megette. Ez, amit a törődött fórumharcosoktól elnézek, önmagában hiába lehet igaz állítás. A jelenen aligha segít bármit is. A jövőn is egészen más segíthetne, mint az ötperces ökölrázás ígérete, de az részemről már lerágott csont. A messiásváróknak meg amúgy sem tetszik.
Azért persze még igaz, hogy a kisvállalkozások, az önkormányzatok, és az egyre kisebb emberek szívatásával a Fidesz óhatatlanul eljut arra a pontra, amikor a választóit is besorolhatja a megszívatottak egyre népesebb családjába. Ráadásul egyre kevésbé lesz kiszámítható, hogy meddig tapsolnak a rájuk mászó kutya okozta megalázásnak. Így a most éppen ellenzéki örömkönnyeket is learató intézkedéssel több legyet is lecsapnak. A gazdasági csőd mellébeszélése az egyik. A másik, hogy hatalmi szóval lehet egyre erősebben leszorítani a társadalmi kukta fedelét. Miközben ellenzékinek gondolható szereplőktől is hallok olyanokat, hogy előbb kellett volna, meg ez sem elég. Mintha egy szado-mazo klubban lennének. S persze mindezt úgy, hogy a hivatkozott vírus leginkább levegővel, illetve levegőben terjed. Nem ránézéssel. Ami a maszk használatát legalább annyira indokolja, ahogy eddig is indokolta volna a legenyhébb nátha esetében is. Az oltásokat is, ha azokat orvosbiológiai és nem politikai kérésként kezeli valaki. De a további tízezrek esetleges tönkretételét csak az indokolja, ha a hatalom azzal számol, hogy úgyis tönkre mentek volna, és így alkottak hozzá egy sztorit. Előremenekültek. Mint ki a néppárti frakcióból. Miközben Karácsony is tapsol.
Mondhatnánk, ha nem a mi bőrünkre menne, hogy: Ügyes.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése