2020. november 9., hétfő

Mi lenne ma egy hazai Trump-Biden választással?

Az USA-ban, ahogy a CNN elemzője is kiemelte a választási közvetítésben, a szavazók többsége elutasította a megosztás, és hatalomkoncentrálás politikáját. Az eufória láthatóan nagy volt a választás éjszakáján. Az ország azonban egy olyan valami, aminek másnap is ki kell nyitnia. Akkor is, ha másnapos. A politikai bot egy másik csücskénél pedig azt kezdték magyarázni, hogy ennek milyen hatásai lesznek a kisdiktátorokra. Nos. Távolságarányosan egyre kisebb. Azonban ennek ellenére nem lesz, pontosabban nem lenne, tanulságok nélküli az USA jelen választási története.

Az egyik legfontosabb tanulság talán akkor vonható le, ha a számokat, pontosabban az arányokat nézzük. Annak alapján ugyanis világosan látszik, hogy Orbán Viktor nyugodtan terpeszkedhet a valamikori kolostorban. Olyan szavazati aránnyal uyganis, amivel Trump vereséget szenvedett, hazánkban simán miniszterelnök lenne. Amiből egyébként az is következhet, hogy Trump esetében nem a hithű szavazók száma csökkent, hanem a demokrácia védelmének érdekében sikerült mozgósítani azokat, akiknek az összes cipőjük tele volt az oligarchizmus felé tett llépésekkel. Ennek nyomán persze lehetne azt kiemelni, hogy ha hazánkban az ellenzék összefogna... De egyelőre ennek nyoma nincs. Ahogy az előző választásokon sem volt. Sokkal inkább egymást akarták leváltani, mint Orbánt. Mert mindenki sziniigazgató akar(t) lenni.

Holott világos, hogy egy sokkal jobb leosztás a kabáthoz való gomkeresés, mint a fordítottja. Korábban is azt mondtam, írtam, hogy előbb egy kompromisszumos, mindenki által képviselhető, mindenki számára kommunikálható program kellene. Olyan, ami túlmutat a pillanatnyi indulatokon. Amivel szemben nem alternatíva az, hogy "ott vannak a pártok honlapjain" az éppen aktuális szlogenek. A pártok egyedi, vagy nem olyan egyedi szlogenjeivel, ugyanis tele van a padlás. Az indulati ökölrázás pedig alkalmas a permanens harc látszatának a fenntartásához, de aligha tekinthető szakmai programnak. Ebben a mocsárban azonban Orbán hazánkban sokkal rutinosabb, mint az ellenzék. Ezen a pályán Orbán ugyanúgy verhetetlen, ahogy a nettó ökölrázás Biden-nek sem hozott volna többségi szavazatot.

Amellett a konkrét, és mindenki által képviselhető program lehetőséget teremtene egyfajta árnyékkormány kialakítására is. Ami azt is lehetővé tenné, hogy szavazók azon rétegeit is megszólítsák, akik a konkrétan számon kérhető, személyeken "leverhető", személyes felelősséghez köthető szakmaiságot keresnék. Akiknek éppen a hazai következménynélküliségből, a szétmaszatolt szakmaiságból, a kormányzati lózung-hadovákból van elege. Amikor ez megvan, akkor lehetne ennek az árnyékkormánynak egy politikailag érett vezetőt keresni. Ellentétben azzal, hogy jelenleg hazánkban számos önjelölt vezető van, de személyesen képviselt, az ellenék közös kompromisszumával megtámogatott, számonkérhető szakmai program szinte egy szál sem. Ennek fényében tehát csak megerősíthető, hogy Trump Magyarországon az ellenzékről is nyugodtan miniszterelnök lehetett volna. Nem csak a választási törvény olyansága miatt.

Ugyanakkor érdemes talán azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy az USA ellenzékének sikerült olyan személyiségeket találni, akiknek volt arca. Nem képe elvállalni, hanem arca. Emberi és szakmai egyaránt. S valószínűleg ez a másik fontos faktor, ami miatt a Biden-Harris duó eredményes arca lehetett a demokrata kampánynak. Megmutatva azt, hogy a kompromisszum igenis fontos. Ugyanis Kamala Harrisról érdemes tudni, hogy volt ő Biden kihívóüja is a jelöltségért. A páros közös győzelme tehát a kompromisszum maga. Annak a képességnek a domonstrálása, hogy Biden képes a saját kihívójával együttműködni, és Harris képes az egykori kihívottat vezetőnek elismerni. Egy közösen képviselhető cél, a közösen megélendő holnapok érdekében. Akkor is, ha a holnapok programja mögött egy kőkeményen dolgozó szakértői csapat dolgozik. Akiknek a olitikai, illetve szakmai véleményét cvalószínűleg mindketten komolyan is veszik.

Akkor is, ha valószínűleg ez a szakmai csapat sokkal inkább gondolkodik Harris-ban a jövőt illetően. Akiről azért érdemes tudni azt is, hogy bár valóban színes családi háttérrel rendelkezik, és tényleg nő, de azért nem mellesleg egy piszok hatékony, és kompetens, illetve valószínűleg kőkemény politikai bürokrata is. Ehhez elég az életútját megnéznie bárkinek. Aki egy nem kevésbé kompetens elnök mellett vállalta azt a szerepet, amit eredményesen tud képviselni. Namármost! Az, aki Trump bukásában Orbán törvényszerű bukásának előszelét szeretné látni az kezdje meg gondolatban az ellenzéki casting lefolytatását is. Amíg ugyanis az sikertelen, és csak önjelölt vezetők kergetik egymást a kifutón, addig Orbán marad.

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése