Orbánia Kasszandrái nevében: I

Lezajlottak a választások. Hoztak egy eredményt. Már elkezdtek előbukkanni azok a gombák, akik külsőre elemzők, pszichológusok, médiaszereplők, olykor politikusok, és hasonlók. Közös jellemzőjük, hogy utólag nagyon okosak. Mindent, és az ellenkezőjét is megmagyarázzák. Holott sokszor olyan érzése lehet az embernek, hogy legfőbb képességük a mások írásainak olvasása. Na, mindegy.

Nem vetek rájuk köveket. Nincs értelme. Aki azonban azt hiszi, hogy a választási kampány finise, a választások eredménye csak úgy leesett a plafonról, és most meglepődik, az vagy süket és vak, illetve álszent, naiv, vagy egyszerűen nemtörődöm volt az elmúlt időszakban. Miközben a tendenciák jól látszottak már korábban. Igyekszem minimális kommentekkel, és csak a saját írásaim nyújtotta keretekből idézve illusztrálni ezt:

Áder jelölése, közvetlenül Schmitt Pál bukása után:

2012. ÁPRILIS 4., SZERDA

„A hírek között felbukkant ugyanakkor egy olyan is, mely a kormányzati befolyás esetleges erősítésének szándékát is jelentheti.

Ez nem más, mint annak a prezidenciális rendszernek a felelevenítése, mely időről időre felbukkan ötletként. Olyan megoldásként, melyet végső soron a közvetlen elnökválasztás is segíthetne. Az említett rendszerről a miniszterelnök, Orbán Viktor beszélt. Mint olyanról, amit csak hagyománytiszteletből nem vezettek be már a választási győzelem után a parlamenti alkotmányozó többségen keresztülkergetve.”

2012. ÁPRILIS 18., SZERDA

„..már csak azért is Áder lehetett a legmegfelelőbb jelölt, mert olyan pozíciónak lett ezzel várományosa, mely pozíció igen hosszú távú hasznot képes hajtani. Személyesen neki is, de a következő ciklusra átnyúló mandátumával, a pártjának is. Hiszen senki nem garantálhatja, hogy a következő választásoknál az áderi törvények dacára biztos a biztos többség. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ez a gesztus Áder fele egyben kivonja őt a pártvezetésért vívott, a következő választások előtt esetleg fellángoló belső rivalizálásából is.”

„Ádert is utol fogja érni a politikai infláció. Nem tudja majd nem utolérni, hiszen FIDESZ-esként és a poszttért cserébe aligha lesz pártatlan. S ez a vád akkor is gyakran fogja érni, ha egyébként a legjobb meggyőződése alapján dönt. Mert pont ezen legjobb meggyőződése és az ország kommunikálható érdeke közti olló lesz az, ami az esetleges népszerűségéből csírazöldséget fog készíteni. Besorakoztatva az új köztársasági elnököt abba a sorba, ami a pozíció presztízsét bel-, és külföldön egyaránt kétségessé teszi. Vagy kétségtelenül kiüresíti.”

Kövér megalapozza a későbbi komcsizásokat, illetve az éledő neohorthyzmust

2012. JÚNIUS 23., SZOMBAT

„Kövér László szerint teljesen rendben van, ha legalább részben rehabilitálják. Márpedig a nagyobbik kormánypárt delegálta házelnökként ez óhatatlanul a kormányzati szemléletet tükrözi. S mert a Béke-nóbeldíjas írónak írt levelében ki sem tér a Horthy-kultusz pártolásának problémájára, a neohorthysta restauráció tehát a kormány szerint rendben van. Így tehát érthető az, hogy miért a Fidesz képviselői gyűjtenek a lovas szobrára, és miért nem zavarja a kormányzatot a szélsőséges megnyilvánulások térnyerése.”

2012 nyarán már világos, hogy gond van „fent”. De két évet kell várni, míg egy pszichológus megkockáztat egy bátortalan média-szereplést a kampány „már minden mindegy” szakaszában.

2012. JÚLIUS 29., VASÁRNAP

„Számára ugyanis olyan, ami az ő hatalmi koordinátáin kívül létezhet, nincs. De ugyanez okból szinte tetszőleges számú munkahely megteremtését ígérni sem gond, és egyszerre beszélni demokráciáról és annak elhagyásáról sem. Az ő világában mindkettő valóság. A saját gyermeteg mesevilágában úgyis ő az irányító, tehát nem gond, ha egyik vezénylő tábornoka hiányt okoz, mert a másik az ő tündérhadseregével megszállja Amerikát, és pótolja a hiányt. Ebben a világban nem létezik ellenzék, mert az ellenzék is őfelsége ellenzéke, és tulajdonképpen neki tapsol. Ebben a világban nem létezik ellencsapás és válaszlépés sem. Mert mindenki vele akar megegyezni, ő a példakép és ő az egyetemes origo. A centrális erő forrása, akinek a nemzetközi, mit nemzetközi, a galaktikus tárgyalópartnerek is a kegyét keresik.”

„S előbb utóbb rávilágít arra az egyszerű tényre, hogy gyermekdednek lenni lehet jó az egyénnek, de lehet közveszélyes a társadalomnak, ha egy infantilis akarnok hatalmat kap. Mert aki papírmasé világban él, ne fenyegetődzék lángszóróval. Különösen akkor ne, ha ebbe a személyes művilágába kényszerítette be korábban az ország gazdaságát. Talán jobb lenne, ha a gyermeki őrületbe beleálmodna valaki egy olyan gyógyszert, amitől a gyermek felnő, felveszi az ő kikészített muszájdzsekijét, és békében beül a hideg zuhany alá. Amíg a romok közt még akad egy olyan épületszárny, amibe kapaszkodva meg lehet próbálni újraépíteni azt a romhalmazt, ami maradt utána.”

Ugorjunk 2012 októberére. Bajnai még nincs a színen, de már letették orbánia alapköveinek nagyját.

2012. OKTÓBER 10., SZERDA

„..az emberek széles rétegei kerültek egzisztenciálisan megfélemlített, vagy megfélemlíthető helyzetbe. Ami például remekül kihasználható tömegrendezvények szervezésénél, mivel kisebb településekről buszszám hozhatók azok a „szimpatizánsok” akik csak attól félnek, hogy távollétük esetén a felmondólevelüket írják alá ezzel. Ami különben igazi centrális hatalomgyakorlási eszköz. Elegendő a Rákosi-korszak május elsejei képeire tekinteni, vagy az abból a korból származó visszaemlékezésekbe beleolvasni.”

Készülődés Bajnai visszatérésére. A Milla egyesületté alakul, és gyakorlatilag előre összevész minden potenciális támogatóval.

2012. OKTÓBER 14., VASÁRNAP

„..a Milla vezetője előbb cselekedett, mint gondolkodott. Mert jelenleg az az árnyékkormány, amit talán össze lehetne állítani, szinte minden ellenzéki pártból igényelne embereket. Ami jelenleg kétségesnek látszik. Az azért nagyon kellemetlen lenne, ha azt kellene feltételezni, hogy szándékosan történt így a bejelentés időzítése.”

„Röviden az ilyen helyzetben azért összefoglalnám, hogy a kormányzatnak milyen ellenzéki fellépés, „eseménynaptár” lehet a szimpatikus:

1. Legyen belülről megosztott, és lehetőleg a pártjain belül is legyen megosztottság;
2. Az ellenzéki rendezvényeken ne alakulhasson ki olyan hangulat, ami a hangoskodáson túlmenő tevőleges akciókhoz vezethet;
3. Az ellenzék ne alakíthasson ki olyan egységfrontot, ami alkalmas lehet összehangolt cselekvésre;
4. Az előző pont értelmében ne alakulhasson ki olyan ellenzéki rendezvény, melyen a kormányzatot elutasító szervezetek tagsága „összeadódó” tömegként jelenhessen meg;
5. A mégis megrendezett ellenzéki események létszáma elegendő legyen a demokrácia meglétének valószínűsítésére, de az előzők teljesülése miatt alapvetően tehetetlen legyen;

”

- Folytatása következik Bajnai visszatérésétől -

Andrew_s