A konferencia vajon mi?

„Nektek most is a főiskolán kellene lennetek”

Egy szakmai konferencia, egy szakmai eszmecsere alapvetően olyan fórum, amin azért tartanak előadásokat, hogy a vélemények ütközzenek. A fórum szó, hagyományosan jó, értelmében. S nem abban az értelemben, mint az a fajta eszmecsere, ahova bemegy mindenki a saját véleményével, és kijön a vezető eszméivel. Ez olyan attribútuma számos szakmának, melyet tetszik, nem tetszik a résztvevők és szervezők hallgatólagosan tudomásul szoktak venni. Illetve tudomásul kell, hogy vegyenek, Ellenkező esetben nem konferenciáról beszélünk, hanem programbeszéd-sorozatról, irányelvterjesztésről, meghallgatásról, és hasonlókról.

A fentiek akkor is érvényesek, ha a köznevelésről tartanak konferenciát, és akkor is, amikor azon a kormányzat tagjai szintén a részt vevők között vannak. Így érvényes arra a konferenciára is, melyet a 13. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás keretében szerveztek II. Köznevelési Konferencia címen, és amelynek programja szerint mind Balog Zoltán miniszter, mind Hoffmann Rózsa az előadók közé került. Az utóbbi azért is lehetett jelentős, mert a forrongó felsőoktatási világ okán a miniszterelnök korábban kivonta a forgalomból. Így kerülhetett sor arra is, hogy a HÖOK-kal való tárgyalás során sem volt a környéken. Ami talán nem is akkora nagy baj. Bár talán érdemes emlékezni arra, hogy a köznevelésről szóló törvény tervezetében milyen pongyolaságok szerepeltek például a görög kultúrára hivatkozva. S arra, is, hogy Hoffmann Rózsának nem mindig erőssége részt venni egy szakmai konferencián, ahogy annak idején a XI. Országos Neveléstudományi Konferencia hallgatósága is hiába várta. Igaz, ott is számíthatott volna pár kínos kérdésre. Holott a jelenleg tapasztalható helyzethez képest még igencsak rózsás lehetett a helyzet.

Így nyilvánvalóan számítania kellett volna arra, hogy egy nyilvános, szabadregisztrációs konferencián kérdéseket tehetnek fel neki is, és az Emmi vezetőinek is. De nem csak neki, hanem a konferencia szervezőinek is számítani kellett volna arra, hogy egy konferencián a kérdéseknek időt és teret illik biztosítani. Ellenkező esetben nem konferenciát, hanem minisztériumi felolvasóműsort szerveztek. Ami szolgálhatja a szervezők, és a presztízs-pofavizitre érkezők egyéni személyes karrierjét, de köze nincs sem a szakmaisághoz, sem az ilyen rendezvények szellemiségéhez. Márpedig az említett II. Köznevelési Konferencia ilyen szervezési bakival terheltté vált, hiszen a programban sincs jelezve a kérdések feltevésének lehetősége, de a Hallgató Hálózat aktivistáinak fellépése azt igazolta, hogy tényleg nem készültek fel erre lehetőségre. A HaHa által „elkövetett rendbontás” videója a HVG jóvoltából megtekinthető, s annak alapján vitatható, hogy a diákok megzavarták-e Hoffmann Rózsa előadását. A felvétel alapján ugyanis az államtitkár-asszony gond nélkül elmondta a magáét és a helyére ült, amikor a diákság képviselői szót kértek, és kérdésekkel, hozzászólásokkal szerettek volna hozzájárulni pár részlet fényre hozásához. Megragadva azt az alkalmat, ami adatott nekik, mivel a tárca minisztere nem hívta őket tárgyalni. Így fellépésük némileg érthetően korlátozódott arra az eseményre, amire lehetőségük volt eljutni, ha már a kormányzat nem tekinti őket partnernek.

Furcsa módon számos helyen rendzavarásként, aposztrofálják a HaHa fellépését, holott a videofelvétel számos más dologról is árulkodik. Arról például, hogy a HaHa képviselői először jelentkeztek, mint a suliban, de nem kaptak szót. S ekkor ez már a levezető felelőssége volt. Még akkor is, ha Hoffmann Rózsa és Balog Zoltán haknijának talán az volt a feltétele, hogy védettek, mint rezervátumban a bivalyok. Aztán szerepel például egy sárga kosztümfelsős hölgy, aki biztos nagy ember, de csak olvasott egyszer valakiről aki látott konferenciát. Ugyanis lehet, hogy a HaHa aktivistái tévedtek, de az nem érv, hogy „nektek most is a főiskolán kellene lennetek”. Azonban nyilvánvalóan lényegesebb volt a hölgy számára az, hogy hűségesküt tegyen a vezetés iránt, mintsem a meghallgató, és lényeggel vitázó részvétel. Amin a tiszteletről szóló kiselőadás csak rontott inkább.

„Te pedig hazamehetnél édesapádnak lecsavarni két nagy fülest!”

A tisztelet egy szakmai konferencián ugyanis nem azon múlik, hogy valaki hány éves, hanem azon, hogy mit prezentál. Egy szakmai eszmecserére hatványozottan igaz, hogy nem lehet elvárni a presztízst. Azt kivívni kell. Nem jár sem a bársonyszékhez, sem a regisztrációs kártyához, sem a kiabáló-képeséghez. Természetesen az embernek járó tisztelet ettől még kijár mindenkinek. De a felvétel tanúsága szerint a HaHa aktivistái nem vertek meg senkit, nem fenyegettek meg senkit. Ellentétben azzal az „úriemberrel”, aki azzal mondattal próbált az aktivistáknak példát adni a szerinte jobb modorra, hogy: „Te pedig hazamehetnél édesapádnak lecsavarni két nagy fülest!”. Tiszta szerencse, hogy a diákmegmozdulások szervezői ezek szerint más nevelésben részesültek, mint a köznevelési konferencia néhány résztvevője, illetve szervezője.

Andrew_s