Rétvárinak van képe |
A Fidelitas szabadegyetemi beszéde után L.
Simon László számára most komoly fejtörőt adott fel Hoppál Péter. Azt, hogy a
török kultúra vajon átmegy-e az lsimoni vizsgán, vagy csak a még indultak közé
tartozik? Ha az utóbbi, akkor ugyanis a magyar-török kulturális
együttműködés csak üres ígéret. Bár nem ez lenne az egyetlen.
Hoppál Péter, az Emmi kultúráért felelős államtitkára,
és Oguz Öcan pécsi találkozóján azért leszögezték, hogy erősödhet az említett
együttműködés. Alkalmasint felmerült “a
közös gyökerekből is táplálkozó népzenei kincseink, a tárgyalkotó népművészet
és a hímzőkultúra párhuzamainak, továbbá a hagyományos magyar konyha török
hatásainak kutatása”. Amiből azért azok a közös gyökerek különösen
érdekesek. Nem azért, mintha bárki kétségbe akarná vonni azokat. Az ilyen
kétségeket nyugodtan el lehet hessenteni. Már csak azért is, mert ha nem
tudnánk a honfoglaló ősök némelyikének török-irányú elcsellengéséről, akkor is
lett volna jó pár évtized bepótolni a hiányosságot. Bajban legfeljebb azok
lehetnek, akik legfeljebb a lovat tűrnék meg betolakodóként az ősmagyar
génjeik közé. Azoknak közülük, akik esetleg „Török” vezetéknévvel is születtek,
most nopláne itt a kihívások kihívása. Az emberi laposelemfelügyelet hivatalosan
elismeri kulturális keveredést, ami mellett alighanem a népességé is szóba
kerülhetett. Rémes lehet. Az ősi magyar gulyásleves alapanyagainak és fűszereinek
zsigeri kitiltása után már a kromoszómáikat is szégyellhetik majd. Hiába is hímeznek-hámoznak,
már a hímzést is közösbe kutatják majd. Hoppál Péter aligha gondolta ezt meg
alaposan. A végén még címlap-sztori lesz a kurucosan informálódóknál. Úgyhogy
az említett kultúravizsgálat tényleg megérne pár misét.
Ha nem is egészen abban az értelemben, amin
Balog Zoltán vett részt Mezőberényben. Itt, talán mert eredeti foglalkozásához
is illett, Orbán Viktor szája és füle gyanánt jelent meg. A Mezőberényi
Református Egyházközség templomának volt ugyanis a 210. fennállási évfordulója,
és egy füst alatt a felújítás örömére is tartottak egy hálaadó
istentiszteletet. Egyébként, mielőtt bárki a savanyú szőlőt kezdené
emlegetni, nem irigylem a mezőberényiektől a templom felújítását. Inkább örülök
annak, hogy olyan sikeres az ottani református egyházközség gazdálkodása, és oly
nagy a hívek adományozó kedve, hogy erre sor kerülhetett. Amellett Balog
Zoltánért sem irigylem őket. Bár még az is lehet, hogy az adófizetők pénzéből
is csurrant oda némi forrás. Akkor meg az a legkevesebb, hogy végighallgatják a
pátoszos minisztert. Különben is. Orbán Viktorral sem jártak volna jobban. Bár
azért a miniszter mondott pár érdekességet is.
Az egyik az előző felvetésre is választ ad:
„ahol ma a Kárpát-medencében magyar
közösségek építeni akarnak, ott számíthatnak a kormányra”. Tehát van állami
pénz abban a felújításban. De ez a kitétel azért is érdekes, mert mintha
amerikai közösségek is kaptak volna magyar állami támogatást erre-arra. Márpedig
érdekes hely lehet ez a Kárpát medence, ha kormánypropagandától függően akár
óceánokon is átível. Esetleg megalakult Orbán Viktor vezetésével a
Világkormány, csak még rajta kívül ezt senki sem tudja. Aztán olyat is mondott lelkészből
lett közszolga, hogy: „A templomok
közösségformáló szakrális terek, ahol nemzedékek találnak egymásra”. Ami
azért némi képzavart sejtet. A keresztény templomok általában zárt épületek és
nem terek. Bár még ebben az esetben is inkább szakrális hely, esetleg szakrális
központ lehetne. Hacsak nem valami tér-időn túlmutató tér-részre gondolt a
miniszter. Ami azonban inkább a fantasykat idézik, mintsem a templomokat. De
fogadjuk el, hogy a templomok Balog Miniszter úr világképében a valóságból
kiragadott tér-csücskök, amelyek terein a nemzedékek találnak egymásra. Csak ne
legyen nagy a korkülönbség. Mert vagy furcsa, vagy akár büntethető is. S van
elég baja az egyháznak a pedofil papokkal az ilyen bíztatás nélkül is.
Egyébként, ha már nemzedékekről volt szó, a
gyermek-diszkrimináció nagy árnyékkereszténye
is szerepelt a hétvégén. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti
államtitkára, Rétvári Bence, a Református Nagytemplomi Gyülekezet és a Ceglédi
Polgárok Társasága által szervezett megemlékezésen és konferencián hallatta
a hangját. S valószínűleg elfelejtett konzultálni történészével és a vezér gyógyszerészével.
Olyamiket mondott ugyanis, hogy: „A
kommunista diktatúra letarolta Magyarországot és tulajdon nélküli, a szűk
hatalmi rétegnek kiszolgáltatott bérmunkások országának kialakítására
törekedett”, Ami azért vérzik pár sebből. Bármennyire is hangzatos lózungnak
tűnik. Igazoltan kommunisztikus közösség volt például Jézus és tanítványainak
köre. Ám ők nem hirdettek diktatúrát. A közakarati kisebbség talaján álló
hatalmi többség által meghirdetett a bolsevizmus talaján valóban sarjadtak
diktatúrák.
Azonban ezzel meg a Fidesz környékén
óvatosabbnak kellene lenni azok után, hogy a szavazatra érett lakósság felénél
is kisebb támogatásával bulizták ki a parlamenti többséget. Képviselve egy
olyan szűk hatalmi réteget, amelyik közmunkásokban látja a piac megváltását, és
olyan miniszterelnökkel, aki gyakorlatilag rabszolga-kereskedelmet szorgalmaz. Az
Emmi országjárására tehát Rétvári Bence igazán feltette a koronát. Az i-re
pedig a vesszőt.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése