E’mi? Országjárás.

Rétvárinak van képe

A Fidelitas szabadegyetemi beszéde után L. Simon László számára most komoly fejtörőt adott fel Hoppál Péter. Azt, hogy a török kultúra vajon átmegy-e az lsimoni vizsgán, vagy csak a még indultak közé tartozik? Ha az utóbbi, akkor ugyanis a magyar-török kulturális együttműködés csak üres ígéret. Bár nem ez lenne az egyetlen.

Hoppál Péter, az Emmi kultúráért felelős államtitkára, és Oguz Öcan pécsi találkozóján azért leszögezték, hogy erősödhet az említett együttműködés. Alkalmasint felmerült “a közös gyökerekből is táplálkozó népzenei kincseink, a tárgyalkotó népművészet és a hímzőkultúra párhuzamainak, továbbá a hagyományos magyar konyha török hatásainak kutatása”. Amiből azért azok a közös gyökerek különösen érdekesek. Nem azért, mintha bárki kétségbe akarná vonni azokat. Az ilyen kétségeket nyugodtan el lehet hessenteni. Már csak azért is, mert ha nem tudnánk a honfoglaló ősök némelyikének török-irányú elcsellengéséről, akkor is lett volna jó pár évtized bepótolni a hiányosságot. Bajban legfeljebb azok lehetnek, akik legfeljebb a lovat tűrnék meg betolakodóként az ősmagyar génjeik közé. Azoknak közülük, akik esetleg „Török” vezetéknévvel is születtek, most nopláne itt a kihívások kihívása. Az emberi laposelemfelügyelet hivatalosan elismeri kulturális keveredést, ami mellett alighanem a népességé is szóba kerülhetett. Rémes lehet. Az ősi magyar gulyásleves alapanyagainak és fűszereinek zsigeri kitiltása után már a kromoszómáikat is szégyellhetik majd. Hiába is hímeznek-hámoznak, már a hímzést is közösbe kutatják majd. Hoppál Péter aligha gondolta ezt meg alaposan. A végén még címlap-sztori lesz a kurucosan informálódóknál. Úgyhogy az említett kultúravizsgálat tényleg megérne pár misét.

Ha nem is egészen abban az értelemben, amin Balog Zoltán vett részt Mezőberényben. Itt, talán mert eredeti foglalkozásához is illett, Orbán Viktor szája és füle gyanánt jelent meg. A Mezőberényi Református Egyházközség templomának volt ugyanis a 210. fennállási évfordulója, és egy füst alatt a felújítás örömére is tartottak egy hálaadó istentiszteletet. Egyébként, mielőtt bárki a savanyú szőlőt kezdené emlegetni, nem irigylem a mezőberényiektől a templom felújítását. Inkább örülök annak, hogy olyan sikeres az ottani református egyházközség gazdálkodása, és oly nagy a hívek adományozó kedve, hogy erre sor kerülhetett. Amellett Balog Zoltánért sem irigylem őket. Bár még az is lehet, hogy az adófizetők pénzéből is csurrant oda némi forrás. Akkor meg az a legkevesebb, hogy végighallgatják a pátoszos minisztert. Különben is. Orbán Viktorral sem jártak volna jobban. Bár azért a miniszter mondott pár érdekességet is.

Az egyik az előző felvetésre is választ ad: „ahol ma a Kárpát-medencében magyar közösségek építeni akarnak, ott számíthatnak a kormányra”. Tehát van állami pénz abban a felújításban. De ez a kitétel azért is érdekes, mert mintha amerikai közösségek is kaptak volna magyar állami támogatást erre-arra. Márpedig érdekes hely lehet ez a Kárpát medence, ha kormánypropagandától függően akár óceánokon is átível. Esetleg megalakult Orbán Viktor vezetésével a Világkormány, csak még rajta kívül ezt senki sem tudja. Aztán olyat is mondott lelkészből lett közszolga, hogy: „A templomok közösségformáló szakrális terek, ahol nemzedékek találnak egymásra”. Ami azért némi képzavart sejtet. A keresztény templomok általában zárt épületek és nem terek. Bár még ebben az esetben is inkább szakrális hely, esetleg szakrális központ lehetne. Hacsak nem valami tér-időn túlmutató tér-részre gondolt a miniszter. Ami azonban inkább a fantasykat idézik, mintsem a templomokat. De fogadjuk el, hogy a templomok Balog Miniszter úr világképében a valóságból kiragadott tér-csücskök, amelyek terein a nemzedékek találnak egymásra. Csak ne legyen nagy a korkülönbség. Mert vagy furcsa, vagy akár büntethető is. S van elég baja az egyháznak a pedofil papokkal az ilyen bíztatás nélkül is.

Egyébként, ha már nemzedékekről volt szó, a gyermek-diszkrimináció nagy árnyékkereszténye is szerepelt a hétvégén. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Rétvári Bence, a Református Nagytemplomi Gyülekezet és a Ceglédi Polgárok Társasága által szervezett megemlékezésen és konferencián hallatta a hangját. S valószínűleg elfelejtett konzultálni történészével és a vezér gyógyszerészével. Olyamiket mondott ugyanis, hogy: „A kommunista diktatúra letarolta Magyarországot és tulajdon nélküli, a szűk hatalmi rétegnek kiszolgáltatott bérmunkások országának kialakítására törekedett”, Ami azért vérzik pár sebből. Bármennyire is hangzatos lózungnak tűnik. Igazoltan kommunisztikus közösség volt például Jézus és tanítványainak köre. Ám ők nem hirdettek diktatúrát. A közakarati kisebbség talaján álló hatalmi többség által meghirdetett a bolsevizmus talaján valóban sarjadtak diktatúrák.

Azonban ezzel meg a Fidesz környékén óvatosabbnak kellene lenni azok után, hogy a szavazatra érett lakósság felénél is kisebb támogatásával bulizták ki a parlamenti többséget. Képviselve egy olyan szűk hatalmi réteget, amelyik közmunkásokban látja a piac megváltását, és olyan miniszterelnökkel, aki gyakorlatilag rabszolga-kereskedelmet szorgalmaz. Az Emmi országjárására tehát Rétvári Bence igazán feltette a koronát. Az i-re pedig a vesszőt.

Andrew_s