Az internetre, a Gondola.hu
–ra, kikerült Harrach Péter egy interjúja, amelyben a pápai menekültpolitikát
is méltatja. Szívesen mondanám, hogy finom kritikával, de ezt talán még a
Fidesz klerikális platformjának vezéregyénisége is ki kérné magának. Tekintettel,
hogy már a gyermekek éhezésével kapcsolatban is igazolta: nagyjából annyi
finomság és kecs van benne, mint egy kerge orrszarvúban.
De, mint a boltzár kapcsán kifejtette márciusban, azért ő
meg van arról győződve, hogy a KDNP-t
elegen szeretik. A vasárnapra rendelt kötelező zárva tartás népszerűsége
mutatta, hogy mennyien. Bőven megindokolva azt, hogy a KDNP néven bejegyzett
formáció még véletlenül se merjen önállóan nekifutni egyetlen politikai
megmérettetésnek sem. A mostani interjú ugyanakkor alkalmas lehet mindazok
szimpátiáját elnyerni, akik a Jézus <--> Erdő koordinátatengelyen az
utóbbihoz állnak közelebb. Akiről ugyebár tudhatjuk, hogy a menekültkérdésben
gyakorlatilag lengőbordáig benyalt a kormánynak. Amellyel még a hazai egyházfők
közül sem mindenki értett egyet. A pápa pedig a távolmaradásával tüntetett májusban.
A kormányzatnak azonban ez így teljesen megfelel a jelek szerint.
Harrachnak is, aki igyekezett ráerősíteni arra, hogy aki
elhagyja a háborús övezeteket, az menekült, de aki ide akar jönni az migráns. Harrachnál:
a pápa „elsősorban a segítségre szoruló,
üldözött emberről beszél. Mi elsősorban, az otthonainkat fenyegető migráns
áradatról”. Oszt jónapo! Hogy ugyanazokról beszélünk? Ugyan kérem! A nagy
Orbán Viktor megmondta, hogy ezek migránsok, és az úgy van. Harrachnak, és az
orbanizmus tapsoncainak okvetlenül. Akik különben nem is okvetlenül
haszonélvezői a rendszernek. Ahogy Sztálinnak is tapsoltak számosak, akik
tényleg hittek a csalhatatlanságában. Így Orbánnak is lehetnek olyan hívei,
akik akkor sem hiszik el a király meztelenségét, ha már muszáj-dzseki sem lesz
rajta. Harrach azonban aligha ilyen, mert a képviselők nem ingyen nyomkodják a
gombokat, és a KDNP frakcióvezetője még nem ajánlotta fel a fizetését valami
hasznos célra. Azaz gyakorlatilag bármire, aminek köze sincs a politikájához.
A fenti, emberátalakulós véleménye mellé még odatűzte a
frakcióvezér, hogy „egyik vélemény sem
kizárólagos, de mindegyik hangsúlyos”. Tehát van a pápai kereszténység,
amely alapján segíteni kell a rászorultakat, és van egy orbánikus
kereszténység, ami alapján beléjük lehet rúgni. Csak előtte át kell őket
címkézni. Amely szemlélet vészesen hasonlít ahhoz, hogy annak idején először
hontalanná nyilvánítottak embereket a származásuk alapján, majd egy egyszerű
idegenrendészeti eljárás keretében, a Gestapo szaktanácsaitól vezetve, már
lehetett is vagonírozni az illetőket. Ahogy azt Szakály is fejtegette annak
idején. A jelenlegi kettős kereszténységet Harrachék „kettős felelősségnek”
nevezik. Bár inkább kétszínűnek mondhatnánk. Akár koncentrikus körökben is, ha
a politikus úrnak úgy jobban tetszik.
Abban egyébként lehetne valami, hogy az „üldözötteknek saját hazájukban, de legalább
saját kultúrkörükben kell segítséget nyújtani az emberhez méltó élet
feltételeinek biztosításával”. Például, ha nem dúlna ott háború. Bár így
sem kizárt. A keresztényi Európa által fel nem kért fogadatlan védnököket
például biztos szeretettel várnák a tetthelyen. A szélsőséges paramilitánsokat
is magukkal vihetnék. Elvégre ott ahol háború dúl, nyilván tudhatnának segítséget
nyújtani a most menekülni kényszerülőknek. Esetleg megpróbálkozhatnának a
hittérítéssel is. Végszükségben építhetnének pár stadiont. Arra bármikor
szükség lehet. Még az sem kizárt, hogy Orbán beszédek lejátszásával
kelthetnének riadalmat az IS seregeinek soraiban.
Az a nézet is lehet, hogy népszerűséget hozna arra fele
is, hogy „pápa menekültügyről vallott
gondolatai nem képezik a hivatalos egyházi tanítás részét, vagyis nem jelentenek
a hívő katolikusok számára lelkiismeretben kötelező azonosulást”. Amely
pillanatnyilag csak a hazai státuszkeresztényeknek kínál olcsó mentséget.
Jelezve egyben, hogy a pápa nyílván hülye a jézusi tanítások értelmezéséhez. Harrach
Péterhez képest. Aki már nyilván elő is jegyezte magát Rómában, hogy nyilvános
teológiai vitában győzze le Ferencet. Bár ezt a pápa egészségéért aggódók
biztos megvétóznák. Mert igazán kár lenne, ha a humorérzéknek sem híján levő
vatikáni egyházfő halálra röhögné magát.
Andrew_s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése