2014. július 8., kedd

Felmentési kérdések a Pride után

A Budapest Pride utóélete majdnem annyira zavaros, mint az előjátékai. Legyünk optimisták annyira, hogy csak zavarosnak tekintjük. Ha rendszert képzelünk mögé, akkor még randább a kép. S ez független attól, hogy különben egyet értek-e a felvonulósdival, vagy sem? Amennyiben ugyanis a vonatkozó hatóság engedélyezte, akkor fogadjuk el a felvonulás tényét adottságként.

Ebben az esetben ugyebár létezik egy felvonulás, aminek adott egy rendőri biztosítása, és adott egy szervezői biztosítása. A nyugalom biztosítása alapállapotban közös felelősség. Ez a helyzet nagyjából tükröződött akkor is, amikor egy felvonulói kamionra felmászott egy ellentüntetőnek látszó kedves vendég. A szervezői biztosítók leszedték onnan, és a rendőrség őrizetbe vette. Majd, ahogy arról a kormányzattól igen távoli, és teljesen független MNO is megírta, rendőrség kezdeményezte a kamionra mászó férfi bíróság elé állítását. Aztán, hogy ne legyen egyedül, csoportos garázdaság gyanújával a három biztonsági őrnek látszó kamionbiztosító ellen is eljárás indult. Az utóbbinak az az alapja, hogy a videók tanúbizonysága szerint nem hosszas kérleléssel, és képviselőfánk felajánlásával csalogatták le a kamion tetejéről, hanem egy kicsit markánsabb érvek elővezetésével vezették le. A törött bordák számáról nem szóltak, de a három levezető fejére vérdíjat tűztek ki. S nem a rendőrség. Mert demokráciában így szokás. A szélsőjobb szerint.

Az egykoron, a TV-székház felgyújtásánál is serényen forgató hirTV-re hivatkozva az MNO már azt is tudni véli, hogy a kamionra felmászó kartársat már fel is mentették. Egy füst alatt sértett tanúként is kihallgatják a biztonsági személyzet ellen. S a történet itt kezd kicsit furcsa színbe tekeredni. Narancsba, fekete futtatásokkal. Minden esetre tudjuk, hogy egy szegény fiatal egyetemistáról van szó, aki pusztán biblia-idézetekkel szeretett volna kedveskedni a felvonulóknak. S akit a csúnya biztonságiak letepertek, és megrugdaltak. Csak csendben jegyzem meg, hogy az, akit hárman letepernek, és alaposan összerugdalnak, az nem tanúkihallgatásra, hanem látlelet felvétele után a gipszelőben szokott kikötni. Úgy általában. De az is igaz, hogy egyszer és háromszor éppen úgy nem illik megrúgni, ha már lefogták, mint számosabban. A biztonsági személyzet tehát nem végezte jól a dolgát. Ez kerül az egyik serpenyőbe. A másikba ennek a megítélése, amire a csoportos garázdaság kicsit markáns minősítésnek tűnik. Egyébként érdekes lenne tudni, hogy egy ilyen műveletnél a civil megmozdulást biztosító szervező meddig mehet el? Alkalmazhat-e például szíjbilincset, vagy a kamion tetején kéne megvárnia az intézkedésre felmászó rendőrt?

Különösen azok után, hogy a rendőr-tanú is azt állítja ma még: ő szólt a fiatalembernek, hogy ne másszon fel. Vajon miért nem gátolta meg? A kamionmászó felé elhangzott bírósági indoklás szerint: „A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során arra a következtetésre jutott, hogy nem követte el a szabálysértést, mert nem volt felszólítás, ahogy azt a rendőr tanú is elmondta. Észlelte, hogy ön föl akar mászni a kamion tetejére, és kiáltott is egyet, hogy nem teheti meg, de saját bevallása szerint ez nem biztos, hogy hallható volt”. A felmentés és indoklás természetesen sok mindent előrevetít. Kérdéseket is párat. Bár az ezek szerint nem kérdés, hogy amennyiben a kormánypárt, vagy annak egyik platformja nem ért egyet egy tüntetéssel, akkor az az ellen tiltakozók számára minden, különben irracionális viselkedés is, szabad. Normális esetben ugyanis alig valószínű, hogy a kamionra mászás tilalmát kellene kitáblázni. Ebben az esetben lehetne táblát kirakni azzal a felirattal is, hogy: „molotov-koktélt dobálni tilos”.

Mert az egyik nagy kérdés akár ez is lehetne. Ha menet közben senki nem fogja le, és ilyen tábla nincs, akkor szabad-e benzines-palackkal dobálózni? Vajon köteles-e tudni a biztosítást végzőnek, hogy egy illetéktelen behatolónak van-e egy kis C4 a zsebében vagy nincs? Megengedheti-e a kockázatot, vagy az illetéktelenül ott tartózkodót köteles-e mérlegelés nélkül mielőbb eltávolítani? A bíró akkor is így döntött-e volna, ha a miniszterelnöki konvoj mellett mászik fel valaki egy autó tetejére? Vagy miniszterelnöki kitüntetést kap az a mesterlövész, aki az utóbbi esetben eltávolítja? (Aztán mehet is tanítani valamelyik egyetemre?) Vajon milyen kitüntetést kap Radácsiné Karsai Zsuzsanna bíró a felmentésért? Vajon, ha a Békemeneten történik hasonló, akkor ott indulna-e eljárás csoportos garázdaságért? Vajon, ha a fiatalember mégis csak egy molotov-koktélt visz magával, és sikerrel alkalmazza, akkor felmentik-e a biztonságiakat, amiért nem gátolták meg? Ugyanis szakirányú végzettségük ebben az esetben sem lett volna.

A többi kérdést az olvasókra bízom. A válaszok? Azok nincsenek. Itt a sifonérban biztosan nem. A jogi tankönyvekben, és talán a helyszínbiztosítási kézikönyvekben, meg a józan ésszel elvárható reakciókban talán. De ki figyel oda? Akár a józan észre is. Józan ésszel már kamionra sem mászna fel senki ellentüntetni úgy, hogy nem számol a következményekkel. A helyzet tehát egy sokkal súlyosabb kérdést is felvet. Vajon joggal számíthatott a fiatalember arra, hogy bármi történik is, megússza, ha a melegek felvonulásán játszik rendbontót? A villámgyorsan meghirdetett vérdíj, és a legalább ilyen villámgyorsan megszületett felmentés alapján erre sejthetjük a választ. S itt kezdődnek a bajok. Vagy már nem is kezdődnek?

Andrew_s

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése